Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-416

H6. országos ülés IWk április 16-án, szombaton, 105 és hogy mindkét interpelláczióra adott ezen válaszomat a t. ház egyszerre méltóztassék tudomásul venni, vagy nem venni. Elnök: Hozzájárul a ház, hogy a honvédelmi miniszter ur mindkét interpelláczióra együttesen adja meg a választ? (Igen!) A ház hozzájárul és igy határozatkép kimondom, hogy a ház az engedélyt megadja. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Hogy a három évet kiszolgált katonák visszatartása törvénytelen nem volt, hanem teljesen törvényszerű és pedig az 1889 : VI. t.-cz. alapján, azt ismételt felszólalásaimban bátor voltam egész alapossággal és részletességgel kifejteni. Ugyanis ezen tárgygyal foglalkoztam november 24-iki, deczember 22-iki és 28-iki felszólalásaimban. Ugyancsak ezen beszédeimben azon okokat is kifejtettem, a melyek ezen katonák visszatartását szükségessé tették ; ezekre most bővebben nem óhajtok ismét reflektálni, csak a fő okokat vagyok bátor felsorolni. Ezek pedig : először a rendes békeszolgálat teljesithetése, másodszor a kiképzés folytonossága, harmadszor az államnak a haderő harczkésziiltsóge és kadikészültsége által garantált s a kormáay részéről kötelességszerűig és féltékenységgel ápolt biztonsága, T. ház! Az ujabb kor hadi eseményeinek története egészen a legutolsó napok történetéig meggyőző erővel bizonyítja azt, hogy csak azon állam van a helyzet magaslatán, a mely véderejét minden eshetőséggel szemben készen tartja, és pedig czéltudatosan készen tartja, a mely állam minden eshetőséggel szemben biztosítja véderejét, biztosítja annak hadravalóságát, harczi és hadi készültségét és azt olyan állapotban tartja fenn, a mely egyedül és kizárólagosan garantálja a sikert és a győzelmet. Ugyancsak az ujabb kor hadi eseményeinek története megint, egészen az utolsó najaok történetéig, minden kétséget kizárólag bizonyítja, hogy milyen végzetesen megbőszül ja magát az e téren elkövetett legcsekélyebb mulasztás is. De ha tekintjük minden kornak hadviselési viszonyait és összehasonlítjuk a jelenkor hadviselési módjával, arra a következtetésre jutunk, hogy ilyen sajátszerű viszonyok'eddig még egyáltalában nem voltak. Még soha nem volt a hadviselő felek tömege, a mely egymással szemben állana, olyan óriási, a hadi felszerelés, a hadiszerek és eszközök ily tökéletessége mindez ideig nem volt meg, a közlekedési eszközök sokasága és rendkívül kifejlettsége szintén nem volt eddig olyan, mint a milyen jelenleg. Természetes tehát, hogy a mai hadviselési módnál az idő sokkal eminensebb befolyással van a hadjáratnak a kimenetelére. Ha ez áll, akkor megint természetes, hogy az időre nézve elkövetett mulasztás sokkal súlyosabb elbírálás alá esik. Hiszen mai napság majdnem matematikai határozottsággal ki lehet mondani és fel lehet állítani azt a tételt, hogy két hadviselő félre nézve, még mielőtt a hadjárat meg- I KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIV, KÖTET. kezdődnék, különben egyenlő viszonyok közt a hadjárat sorsa már az előkészültség fokozata által van eldöntve. Természetes, hogy ilyen körülmények között a vezető férfiaknak mai nap óriásilag nagyobb a felelősége, mint eddig volt és a meddig ezen körülmények, hogy t. i. az államok nyakig fel vannak fegyverkezve, továbbra is fennállanak — a mit én egy pillanatig sem mondok egészségesnek — addig egy államnak, a mely létét biztositva akarja látni minden eshetőséggel szemben, a mely a nagyhatalmak konczertjében szóval akar birni, nem szabad a véderővel szemben sem kicsinyeskednie, sem pedig krajczároskodnia. De a véderővel szemben mulasztást elkövetni ilyen körülmények közt egyenesen vakság, öngyilkosság és egyenesen hazafiatlanság volna. Mulasztást követtünk volna tehát el akkor, ha a véderőnek létszámát a harmadévesek hazabocsátása által csökkentettük volna, a nélkül, hogy a létszám kiegészítéséről és pótlásáról gondoskodjunk. Lovászy Márton: Hát ha elvetette volna a javaslatot a törvényhozás, ha nem szavazta volna meg? Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Az fel nem tehető. Öngyilkosságot a törvényhozásnak az^ állammal szemben elkövetnie nem szabad, (Elélik helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: Ez egy alkotmány-biztositék, ezt nem szabad igy kezelni. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Bizonyos, hogy egyik legfontosabb alkotmány-biztosíték: s indokolt és jogosult akkor, a mikor az alkotmány tényleg veszedelemben van, de mégis legfontosabb a lét kérdése, mert ha az exisztencziának, a létnek a feltételei megadva nincsenek, akkor hiába van alkotmány is. Bátor vagyok még tovább menni és azt mondani, hogy habár nekünk teljesen törvényes alapunk volt arra, hogy ezen hároméves katonákat visszatartsuk s a póttartalékosok és tartalékosok első évfolyamát behívjuk a létszám kiegészítésére, tehát csak kötelességszerüleg ós a törvény értelmében jártunk el az állam érdekében ; de én azt mondom, hogy szomorú volna, még akkor is, ha ilyen törvény nem exisztálna, ha a döntő pillanatban, a mikor a haza tényleg veszélyben van, a vezető férfiaknak nem volna annyi bátorságuk, hogy a felelőséget elvállalják mindazon eszközöknek alkalmazásáért, a melyek a haza, as állam biztonságát garantálják, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezek a nagy szempontok voltak mi ránk döntők abban, hogy a véderőnek minden áron való harczi készültségét biztosítva lássuk és a csökkent létszámot kiegészítsük Ezen nagy szempontokkal szemben engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy ne térjek ki részletesen mindazon, megengedem egészen jóhiszemüleg és jó szándékkal, de kevés szakavatottsággal előI adott és aránylag, ezen nagy szempontokkal