Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-410

klO. országos ülés Í90í márczius 26-án, szombaton. 373 az elnök ur szükségesnek tart megtenni, sőt esetleg meg is tesz. (Zaj a jobbóldalon.) Bocsánatot kérek, a kormány-előterjesztéseket elnökileg elintézni, azoknak az előterjesztéseknek dolgában az elnöknek bárminemű előkészítő lépést tenni, sem a házszabályok értelmében, sem a ház jogánál fogva nem áll hatalmában. Erre az elnöknek felhatalmazást sem most, sem máskor nem adhatunk. (Helyeslés a baloldalon. Zaj jobbfelbí.) Elnök: Nem is arra kér az elnökség felhatalmazást, hogy ő intézkedhessek, hanem arra, hogy a mint a múltban is történt, tisztán formális üléseket hívhasson össze az emiitett őzéiből. Ebben semmi érdemleges intézkedés nem foglaltatik. Ugron Gábor: Az más! Elnök: Én az előbb is azt mondtam, hogy két dologra: először formális ülések összehívására, másodszor az esetleges uj választások iránti intézkedések megtételére kérek felhatalmazást. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ez tisztán az a sablon, a mely minden ilyen alkalommal, a mikor a ház üléseit több napra vagy hétre elnapolja, mindig meg szokott tartatni. Ugron Gábor: Miután az elnök ur a kormányelőterjesztésekre nézve kijelentette, hogy saját hatalmából semmi tekintetben intézkedni nem kivan, hanem azok a ház ülése elé fognak terjesztetni, az elnök javaslatához én is hozzájárulok. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Kern is kértem és igyalaposan félre tetszett engem érteni, (ügy van! jobb felől.) A ház tehát erre nézve a felhatalmazást megadja. (Helyeslés.) Áttérünk ISTessi Pál képviselő ur interpellácziójának előterjesztésére. A mikor pedig az interpelláczió megtétetett, azt fogom kérni, hogy a ház legyen szives a mai ülés jegyzőkönyvét még a mai ülés végén hitelesíteni. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik Nessi Pál képviselő ur interpellácziója. Nessi Pál: T. képviselőház! Ma reggel levélben arról értesítenek, hogy a Sió-zsilip kezelősége arra utasíttatott, hogy a zsilipen 225 czentiméter vizet ereszszen le. A napilapokban is minduntalan jelennek meg ezikkek, a melyek arról szólnak, mintha a kormányzatot az a szándék vezetné, hogy a Balaton vizét nagyobb mértékben levezesse. Köztudomású, hogy az utolsó időben csak nagynehezen sikerült a magyar közönséget a Balaton kultuszának megnyerni és arra birni, hogy a helyett, hogy pénzét a külföldre vinné, a Balaton mentén költse el. A Balaton valóságos kincse ennek az országnak, a ' melyet eddig nem aknáztunk ki eléggé, érdekében van tehát ugy a kormánynak, mint a megyéknek, de egyeseknek is, hogy ezt a magyar tengert biztosítsuk a magyar közönség számára. Minden olyan intézkedés tehát, a mely a Balatont veszélyeztetné, nagy közérdeket sértene, mert tudni kell azt, hogy Kenésétől kezdve Veszprémig, de a somogyi parton is végig Balatonberényig különben is olyan sekély a viz, hogy a hajók 4—500 méterre a parttól kénytelenek megállani, de a viz sekélysége még a fürdőközönség érdekeit is veszélyezteti. Ha már most a Balaton vize jelentékenyebb mértékben levezettetnék, akkor ott valóságos Sahara-sivatag állana elő és tönkre tétetnének Veszprém és Somogy vármegye összes fürdői. Én nem hiszem, hogy ilyen intenczió vezetné a kormányzatot, de azért aggódó lelkem mégis arra indított, hogy ebben a tekintetben kérdést intézzek a földmivelésügyi miniszter úrhoz, s megkérdezzem, mi a szándéka a Balaton vizének lecsapolásával ? Ismétlem, fel sem tételezem a miniszter űrről, hogy nem egészen jogos, sőt jogtalan, magánérdekek szempontjából történnék ez a lecsapolás, mert meg vagyok győződve, hogy szivén viseli a Balaton érdekeit, ugy hajózási, mint fürdőzési szempontból, de azért a következő interpellácziót intézem hozzá: Interpelláczió a földmivelésügyi magyar kir. miniszter úrhoz: 1. Igaz-e, hogy a Sió-zsilip kezelősége arra utasíttatott, hogy 225 cm. vizet ereszszen le? 2. Mit jelent ez a múlthoz képest ? 3. Szándékozik-e a t. miniszter ur a somogyi part fürdőtelepeinek és a hajózásnak is érdekeit megvédeni ? Elnök: A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólani, Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: A. t. ház szives engedelmével az interpelláczióra azonnal érdemleges választ kívánok adni, (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy teljesen felesleges a t. házat és az interpelláló t. képviselőtársamat arról biztositanom, hogy a kormány a Balaton értékének és fontosságának teljes átérzésével kezelte, kezeli és fogja kezelni a jövőben is ezt a kérdést. Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt az interpelláló képviselő ur egyes kérdéseire válaszolnék, néhány általános megjegyzést tegyek erre az ügyre vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) A Balaton kezelése — mint tudni méltóztatnak — 1887-ben állapíttatott meg szabályrendeletileg és én őszintén bevallom, hogy teljesen átérzem és tudom, hogy ezen kezelési szabályok ma már túlélték magukat • és a mai viszonyoknak nem felelnek meg. (ügy van!) Ebből kifolyólag mintegy 6—8 nappal ezelőtt a balatoni érdekeltség egy küldöttsége járt nálam és én e küldöttség tagjai előtt azon kijelentést tettem, a mely bennem már korábban érlelődött meg és meggyőződésemnek teljesen megfelel, hogy ezen szabályrendeletnek átdolgozására az összes balatonmenti érdekelteket, tehát nemcsak a birtokosokat, hanem a fürdőtelepek és a törvényhatóságok megbizottait, nemcsak a hajózási érdekelteket, hanem mindazokat, a kik