Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-410
374 k-10. országos ülés 1904- márczius 26-án, szombaton. ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdekelve vannak, egy, a Balaton mellett tartandó értekezletre szándékozom összehívni, hogy velük a kérdést tárgyalhassam, hogy ez ügyben a változott viszonyokhoz képest azután állást foglalhassak. (Helyeslés.) Mert méltóztatnak tudni, hogy az érdekeltség a Balaton mentén különféle. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban, a mi természetes is, valamennyiünknek az az érdeke, hogy a Balaton mai vízállása minden körülmények között fentartassék. (Élénk helyeslés.) Madarász József: Jól fentartassék! Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Szívesen hozzájárulok ahhoz a kijelentéshez, a melyet Madarász József t. képviselőtársam most tett, hogy jól fentartassék, mert természetes, ha ezt nem jól tartjuk fenn, akkor egyáltalában nem tettünk semmit. (Elénk helyeslés.) Másodsorban jön a fürdőtelepek, de nemcsak a fürdőközönség, hanem különösen a fürdőközönséget ellátó községi lakosok érdeke, a mi e kérdéssel szorosan kapcsolatban van. A Balatonnak és egyúttal a Siónak érdekeit sem lehet elválasztani egymástól, a mennyiben a Balatonon való szállítás a Sióba és innen a Dunába ezt elkerülhetetlen szükségessé teszi. Ennek következtében a Siónak megeresztése ós rajta a hajózási közlekedés fentartásä közgazdasági szükség. De itt van még, a mi közgazdasági szempontból rendkívül fontos, a Balaton melletti berkek gazdasági művelés alá vonása. E tekintetben azonban nem merek most még határozott véleményt mondani, de azt hiszem, sikerülni fog ennek a kérdésnek akként való megoldása, hogy ezek a berkek vízmentessé tétessenek. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Nem lehet!) Polónyi Géza: Ezzel futóhomokot csinálnak, hisz a Balaton mélyebben fekszik. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Méltóztassanak csak egy jüllanatra türelemmel lenni és rögtön tisztázva lesz a kérdés. (Halljuk! Halljuk!) Én a balatonmenti berkek mentesítését nem tűlnagy vizcsapolás utján, hanem töltésekkel és szivattyúzással vélem keresztülviendőnek. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Ez már más!) Ez tehát nem jár a viz nívójának alábbszállitásával. (Halljuk! Halljuk!) Annyi azonban bizonyos, hogy mindenütt, a hol termőképes talaj van, ezt kötelességünk a gazdasági kultúrának megmenteni. (Igaz ! ügy van !) Ezek előrebocsátása után áttérek az interpelláczioban foglalt egyes kérdésekben adandó válaszokra. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdésre, vagyis arra, hogy igaz-e, hogy a Sió-zsilip kezelősége arra utasíttatott, hogy 225 czentiméter vizet ereszszen le, a válaszom az, hogy ilyen utasítás nem adatott ki. (Elénk helyeslés.) Tény azonban az, hogy a Sió alsó részén felmerült gazdasági tekintetek igényelték, hogy két-három napra a Sió vize nagyobb mértékben eresztessék le. Ezért három napig tényleg nagyobb mennyiségben folyt le a viz. Ez azonban a viz apasztására befolyással egyáltalában nem volt, mert ma is még negyven czentiméterrel magasabb a Balaton vize, mint a milyen az a nivó, a mely 1887-ben állapíttatott meg a szabályrendeletben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem ez a kérdés!) Emiitettem, hogy ezen a bajon én magam is segíteni óhajtok, de ez mindaddig nem lehetséges, mig a fennálló szabályok, szabályrendeletek és törvények engem bizonyos előirt módozatok megtartására köteleznek. (Ugy van! jobbfelöl..) A második kérdés az, hogy mit jelent ez a múlthoz képest? Erre csak azt válaszolom, hogy ez a mai rendes normális eresztéssel szemben legfeljebb egy hónapon át 8—10 czentiméternyi apadást idéz elő azon esetben, ha a Balaton nem áradna. Miután azonban tényleg áradás van, ezen hónapban semmi esetre sem fog apadás beállani, hanem megmarad ez idő alatt az a nivó, a melyen a Balaton mostanában van, vagyis a 40 czentiméter plusz. (Elénk helyeslés.) Azon kérdést illetőleg, hogy szándékozom-e a somogyi part fürdőtelepeinek és a hajózásnak érdekeit is megvédeni, nem szükséges egyebet válaszolnom, mint azt, hogy remélem, miszerint a képviselő urak is meg vannak győződve arról, hogy én teljesen átérzem és ismerem kötelességemet és a kérdés közgazdasági fontosságát abban a tekintetben, hogy necsak a hajózás, hanem a fürdőzés^ és a többi érdekek is teljesen megvédessenek. (Elénk helyeslés.) Kérem a t. képviselőházat, hogy e válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Felkiáltások : Tudomásul veszsziik!) Nessi Pál: Én a választ köszönettel tudomásul veszem. (Élénk helyeslés.) Elnök: A kérdés az: tudomásul veszi-e a ház a kereskedelemügyi miniszter ur válaszát, igen vagy nem? (Igen.) Ha tehát nincs észrevétel, kimondom, hogy a ház a miniszter ur válaszát tudomásul vette. Most pedig kérem, méltóztassanak meghallgatni a mai ülés jegyzőkönyvét, hogy az hitelesíthető legyen. Szőts Pál jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem: van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre nézve? (Nincs.) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Miután a legközelebbi ülés ideje és napirendje meg van állapítva, a t. ház tagjainak kellemes ünnepeket és szünetet kívánva, az ülést bezárom. (Élénk éljenzés és félkiáltások: Éljen az elnök!) (Az ülés végződik d. e. 11 óra 35 percekor.)
