Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-395

395. országos ülés Í90b márczius 7-én, hétfőn. 31 Ugron Gábor: A bizalmatlansági szavazatnak egyik formája az, hogyha a ház a miniszterelnök valamely intézkedését tudomásul nem veszi. Ennél erélyesebb, ennél hatályosabb bizalmatlansági szavazat nincsen. (TJgy van! Ugy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) Itt a házban az volt a kérdés, hogy Körber osztrák miniszterelnökkel szemben Magyarország közjogát gróf Khuen-Héderváry nem védelmezte meg és a magyar közjognak védelmére nem kelt az osztrák miniszterelnökkel szemben. {Félkiáltások jobbfelöl: Ez nem volt kimondva!) Bocsánatot kérek, ha a politikában csak mindig az történnék, a mi a jegyzőkönyvbe is vétetik, akkor az a történet silány és üres volna. De a történelem abból áll, hogy csoportosítja azokat az indokokat, a melyeknek következtében az események beállanak s az események elkészíttetnek, erre pedig bizonyos következések alapján változások történnek; és ha valamire, arra valának önök büszkék ott a túloldalon, hogy a miniszterelnököt, a ki Magyarország jogait megvédelmezni nem akarta vagy erélyt magában nem érzett erre, itt megbuktatták, dicsőséget fontak homlokuk körül, ennek koszorújából igyekeztek népszerűséget szerezni. Mi nem gátoltuk önöket ebben, mert helyes és jó cselekedetet végeztek, a mely szükséges volt Magyarország alkotmányának védelmezésére, szükséges volt a magyar alkotmányosság fentartására. Azt kérdem én, hogy ily szavazat után, a mikor egy miniszterelnöknek el kellett hagynia helyét, jöhet-e az vissza mint miniszter ő Felsége személye körül? (Igaz! Ugy van! a balés a szélsöbaloldalon.) Miben állott akkor is, a mikor gróf KhuenHéderváry volt a miniszterelnök, a kérdések súlypontja? (Zaj a jobboldalon.) Abban, hogy ö Felségéhez férkőzhettek gonosz tanácsosok, a kik rábírták, hogy Chlopyban kiadott egy parancsot, a mely a magyar alkotmányt, a magyar nemzet törvényeit, a magyar nemzet szuverenitását, tekintélyét és becsületét sértette. (Igaz! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mi volt az egész ország követelése? Az, hogy ezzel szemben a magyar miniszterelnök a magyar jognak, a magyar törvénynek, a magyar nemzet szuverenitásának, a magyar állami önállóságnak szerezzen érvényt. A miniszterelnök ur ezt az érvény szerzést részben megtagadta, részben arra képtelennek bizonyult. Az osztrák miniszterelnök diadalmaskodott felette, mindnyájunk szégyenére és gyalázatára ismételten is arczába vágta a magyar nemzetnek azokat a szidalmakat és bántalmakat, a melyeket el kellett szenvednünk egy hibás politika következtében. Rosenberg Gyula: Egy szó sem áll. Egy árva szó sem igaz! (Zaj és derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Az ő Felsége személye körüli miniszteri állás a miniszterelnöki állás után a nemzetre nézve a legfontosabb. Évszázadok óta támadtak a konfliktusok a nemzet és korona között azért, mert ő Felsége, a mint a történelem tanúsítja, a nemzet legjobbjai feljegyezték, folyton tévesen, sőt gonoszul volt informálva a magyar nemzet véleményéről, Magyarország jogáról, Magyarország törvényeiről. Mikor 1848-ban az ő Felsége személye körüli miniszter állását megalkották, azért alkották meg, hogy ö Felsége személye előtt a magyar közjognak, a magyar jogi életnek, a magyar felfogásnak eleven lelkiismerete legyen, (Igaz! a bal- és a szélsöbaloldalon.) a mely minden félrelépéssel, minden eltéréssel szemben, minden idegen törekvéssel szemben azonnal felemelje tiltakozó szavát, vigye a Felség elé a maga tanácsát és küldje a maga értesítését a magyar kormánynak, hogy a magyar kormány tudja, mily törekvések ^akarnak érvényesülni ő Felségénél. És miért kell, hogy épen Bécsben legyen az ő Felsége személye körüli miniszter? Azért, hogy nemcsak az ő Felségénél történendőket, nemcsak azt, a mi ott Magyarországot közvetlenül érdekeli, ismerje és tudja, hanem kötelessége figyelemmel kisérni azt, hogy Ausztriában az osztrák befolyásos körök, legyenek azok politikai vagy társadalmi körök, a magyar nemzet ellen és a magyar állam ellen törekvéseket ne szíthassanak, ne ápolhassanak és ne fejleszthessenek, titkon és cselszövésekkel oly eredményeket és intézkedéseket ne idézhessenek elő, a melyek következtében a nemzet és a korona közt félreértés támad, a félreértés uíán viszály, a mely ujabb időkre leköti a nemzet erejét és figyelmét. T. ház! Vájjon az ő Felsége személye körüli miniszternek nem az-e a hivatása, hogy a legélénkebb érzékkel bírjon Magyarországnak nemcsak közjoga, de minden érdeke iránt? Hiszen nemcsak a jogainkat, de a mi érdekeinket is meg kell védenie nemcsak ő Felségénél, de Ausztriában is. Ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy a világ minden részében, a hol magyar polgároknak vannak érdekeik, ott van a külügyi képviselet, a melynek az a rendeltetése, hogy a polgárokat a maguk ügyeiben oltalmazza, védelmezze. Egyedül Ausztriának nagy területe az, a melyen a magyar honpolgárok védtelenül vannak kiszolgáltatva az osztrák főbb, alsóbb és helyi hatóságoknak, a mely területen a magyar polgároknak védelmet nyújtani elsősorban az ő Felsége személye körüli miniszter van hivatva. Nem kötelessége-e figyelemmel kisérni a különböző tartományoknak nemcsak törvényhozását, de intézkedéseit, sőt még a különböző városoknak rendszabályait is, hogy álutakon a mi áruczikkeinknek elhelyezését egyszerű helyhatósági intézkedésekkel, vámokkal és más szabályokkal meg ne gátolhassák? Ha pedig a kereskedelmi szerződésnek megsértése bekövetkezik valamely osztrák területen, akkor az a miniszter, mielőtt a polgárok panaszt emeltek volna, már tegye meg az óvást, legyen ő éber őre Magyarország érdekeinek, legyen védelmezője