Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-409
Wí). országos ülés 190'i 1: tatnak és esetleg felmerülő számadási perek elintéztetnek, erre körülbelül öt év szükséges, A törvényből következik, hogy ez intézkedések öt év alatt minden körülmények között végrehajtandók ; és biztosithatom a t, képviselő urat, hogy ugy, a mint felszabadulnak az egyes tisztviselők a felelőség alól, azoknak a kaucziói időközben — öt év előtt is, természetesen — folyósittatni fognak. (Helyeslés balfelöl.) A mi a felszólalásnak második részét illeti, hogy itt egy alapból nagyobb mennyiségű kölcsön adatott, mint a mennyit az alap állaga kitesz, abban igaza van a t. képviselő urnak, hogy ez kissé sajátságosan néz ki. Azonban méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy ezzel az eljárással azt akartuk kikerülni, hogy az állam ne legyen kénytelen ilyen kisebb összegű kölcsönö-ket a pénzpiacztól felvenni. Az állami pénztári készletekből lehetett volna ugyan ilyen összegeket folyósítani, de a pénztári készletek természetével ellenkezik az, hogy ily hosszú időre lekössük a pénztári készleteket, — mert hiszen ezek 50 esztendős kölcsönök. Legczélszerűbbnek láttuk tehát az alapokat, mint közvetitőket venni fel, s ezáltal az alapnak biztosítani egy 4—5 százalékos jövedelmet, egyszersmind pedig azokra az összegekre nézve, a melyek az alapból nem teltek ki, az alap a pénztári készleteknek fizette meg ugyanazt a kamatot, a melyet ő kapott a kölcsönvevőktől. És igy a jiénztári készleteknek egy fruktifikácziőja alkalmaztatott mint kisegítő módozat. Azt hiszem, hogy miután mindezek a dolgok a törvényhozás tudtával és engedélyével történtek, még formailag sem történt hiba. Ezek alapján kérem a képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Ennélfogva határozatul kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Először felolvastatik a czim. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—6. szakaszait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyal tatván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását a t. ház a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. [Helyeslés.) Hozzájárul a t. ház ? Akkor ezt a ház határozatakép kimondom. T. képviselőház! Áttérünk most a mentelmi bizottság jelentéseire, még pedig elsősorban a Lengyel Zoltán képviselő ur mentelmi ügyére vonatkozó jelentés (írom. 450) tárgyalására. Maróthy László, a mentelmi bizottság előadója : T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1903. évi augusztus hó o-én 3073. szám alatt kelt felterjesztésében azon okból kéri nárczius 2i-én, csütörtökön. 365 Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert nevezett képviselő a felterjesztéshez csatolt iratok szerint 1903. évi márczius hó 20-án Horváth György nevű rendőrt, midőn az szolgálatot teljesített, botjával hátán megütötte. Az iratok szabályszerűen felszerelve lévén, a felterjesztés illetékes hatóságtól érkezett és zaklatás jellegét nem mutatja, tisztelettel javasolja a mentelmi bizottság, hogy Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát a fenforgó esetre nézve felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbalon.) Nessi Pá!: T. képviselőház! A mentelmi bizottság indítványához nem járulok hozzá. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ellenzem Lengyel Zoltán képviselőtársam mentelmi jogának felfüggesztését ebben az esetben azért, mert egyebet politikai zaklatásnál itt fennforogni nem látok. Az ügynek politikai háttere van. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Tudni kell, hogy tavaly, 1903 márczius 20-dikán, a Kossuth-ünnep alkalmából a temetőből haza jövő ifjúságot a rendőrség a legbrutálisabb módon megtámadta. (Igaz! a szélsobaloldalon.) Meg akarta büntetni és meg akarta torolni az ifjakban a hazafias lelkesedést, el akarta azt fojtani és példát akart statuálni, hogy ne merészeljenek Kossuth Lajos halálának évfordulóján a temetőbe kizarándokolni és lelkesedést meríteni a szent sirból. Méltóztatnak, emlékezni, hogy akkor a t, képviselőházban 5—6 napig dúló vita folyt, a mely vita során igyekeztünk legjobb világításba helyezni a rendőrségnek nem menthető, brutális eljárását. Akkor történt az, márczius 20-án, hogy Lengyel Zoltán képviselő az ifjaknak védelmére sietvén, ott egy rendőrfelügyelővel összekocczanása volt. Tudnia kell már most a képviselőháznak, mielőtt határozatot hozna, hogy ezen ügyből kifolyólag körülbelül 20 képviselő ellen, valamint a fiatalságnak egy egész serege ellen eljárást indítottak hatóság elleni erőszak czimén, s hogy mindenki ellen megszüntették most már az eljárást, csak egyedül Lengyel Zoltán ellen nem akarják megszüntetni. (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Ebben az eljárásban én nyilvánvaló czélzatosságot látok. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltánnak politikailag éles személyiségén akarják itt megtorolni azon sok kellemetlenséget, a melyet a rendőrségnek az orra alá tört. Ebben politikai czélzatösság lévén, nem járulok a mentelmi bizottság javaslatához, hanem azon elleninditványt teszem, hogy a ház Lengyel Zoltánnak mentelmi jogát ezen esetben ne függeszsze fel. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Várady Károly: T. képviselőház! MindenbenjHízzájárulok ahhoz, a mit Nessi Pál t. képviselőtársam a szőnyegen forgó mentelmi ügyben előadott, csak néhány rövid indokkal akaI rom megtoldani az ő érvelését.
