Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-409

366 Í09. országos ülés 1904 márczius 2í-én. csütörtökön. Minden mentelmi jognak az az alapja, ha a főügyészség ide váddal fordul, vájjon lehet-e azon vád alapján a bűnvádi pert komolyan folyamatba tenni vagy sem; mert ha előrelát­ható az, hogy annak semmi alapja nincs, akkor világos, hogy az az ügyészségi átirat pusztán zaklatás, a melylyel szemben a háznak köteles­sége minden tagját megvédelmezni. Hogy áll itt a kérdés ? Akként, hogy a rendőrségről szóló 1881: XXI. t.-czikk 30, §-a egész világosan megállapítja, hogy a rendőrségnek mikor szabad fegyverhez nyúlni, s megállapítja azt az általá­nos elvet is, hogy a rendőrség csak védelmez­heti magát, de nem támadhat, mert hiszen hivatásából folyólag a rendőrség csak a rend fentartására, megvédésére hivatott. A rendőrség rendszerint minden Kossuth-gyászünnepélyen botrányt szokott előidézni, de soha sem volt talán annyira helytelen az eljárása, mint tavaly márczius 20 án, mikor számosan a t. ház tagjai közül mint szemtanuk elmondták a maguk észle­leteit, nemcsak Lengyel Zoltán, a kit meg­támadtak, hanem többen, Eötvös Károly, Barta Ferencz, Mezőssy Béla, mind előadták, hogy miféle eseteket láttak. Ebből folyólag nekem meggyőződésem, hogy itt zaklatás forog fenn. s ezért én is Nessi Pál t. barátom elleninditványát pártolom. Elnök: Kivan még valaki az indítványhoz szólani ? Bakonyi Samu; T. képviselőház! Én csak egy körülménynek szives figyelembe idézésével akarom illusztrálni azt, a mit előttem szóló t, képviselőtársaim elmondtak, annak igazolására, hogy lelkiismeretem nem nyugodhatnék meg abban, hogy a t. ház a mentelmi bizottság javas­latát elfogadja. Méltóztatnak rá emlékezni, t. ház, hogy ama sajnos eset alkalmából az azt követő ülésen mi, kik akkor véletlen tanúi, sőt többó-kevósbbé — : őszintén meg kell mondanom — passzív részesei voltunk a márczius 20-án történteknek, a ház nyilt szine előtt felállottunk és elmon­dottuk tapasztalatainkat. Az volt rá a felelet, hogy tessék ezen sérelmeket panasz tárgyává tenni. A rendőrség minket meghallgatott. Pana­szainkat ott elmondottuk, de mind a mai napig, több mint egy esztendeje, semmiféle határozatot panaszaink tárgyában nem kaptunk. Akkor, mikor a ház tagjai részesülnek ily elbánásban a reudőrség részéről, nagyon kirívó ellentétként jelentkezik előttünk az, hogy viszont egy kép­viselővel Bzemben az üldözés folytattatik. Én ehhez a magam részéről hozzá nem járulok, ép ezért elfogadom Nessi Pál t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? Ha szó­lani seuki sem kíván, a vitát bezárom. Követ­kezik a határozathozatal. A kérdés az: el­fogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, szemben . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem vagyunk százan! A ház nem határozat­képes!) Előbb felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Nessi Pál képviselő ur elleninditványával ? Mi­után kétségbevonatott a ház határozatképes­sége, gr. Esterházy Kálmán ós Szőts Pál jegyző urakat megbízom a ház tagjainak megszámlálá­sával. (Megtörténik.) T. ház! A jegyző urak összeszámlálván a ház tagjait, az eredmény az, hogy 101 kép­viselő van jelen. (Zajos felkiáltások a szélsö­baloldalon : Nincs jelen száz! Hosszul olvasták!) Ráth Endre: Megbízhatunk talán a jegyzők­ben ? Nincs jelen száz ! (Zaj.) Elnök: A házszabályok nem ismernek más eljárást, mint a jegyzők által való megszámlá­lást. A jegyző urak megszámlálták a ház tag­jait, s jelentették, hogy 101 képviselő van jelen. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Csak 96 van jelen!) Kérem, a megszámlálás szakaszonkint esz­közöltetett. Ráth Endre: Akkor rosszul adták össze! (Zaj.) Elnök: Meg fogjuk vizsgálni, hogy csak­ugyan hiba van-e a számításban. (Szünet után.) Elnök: T, ház! Konstatálom, hogy tényleg az összeadásban volt a hiba. (Zaj a szélsöbal­oldalon.) Csak 97- en vannak jelen. A házszabályok értelmében az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Tekintettel azonban arra, hogy az idő már előrehaladt, — mindjárt két óra van — javas­lom a háznak... (Felkiáltások a jobboldalon: Szavazzunk ! Vagyunk százan! Felkiáltá­sok a szélsöbaloldalon: Nem vagyunk százan!) Csendet kérek! A legközelebbi ülés napirendjét illetőleg javaslom a háznak, hogy a ház legközelebbi ülé­sét, tekintettel arra, hogy holnap ünnep van, szombaton d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki elsőnek a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létre­jött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889 : XL. t.-cz. hatályának ujabbi meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olva­sását ; azután a szolgálati biztosítékok megszün­tetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olva­sását ; továbbá a mentelmi bizottságnak a mai napirendre is kitűzött jelentéseit, és végül a gazdasági bizottság jelentését Konkoly-Thege Sándor képviselő tiszteletdíja tárgyában. Elfogadja-e a ház javaslatomat? (Igen!) Akkor azt mint a ház határozatát kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 órakor.)

Next

/
Thumbnails
Contents