Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-404

404 ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 márczius 18-án, pénteken, Perczel Dezső elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Napirend előtti felszólalás. — Az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Plósz Sándor, Berze­viczy Albert, Tallián Béla, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d, e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom! A mai ülés jegyzőkönyvét gr. Esterházy Kálmán jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javas­latok ellen felszólalókat Endrey Gyula jegyző ur jegyzi­Mindenekelőtt fel fog olvastatni a mait ülés jegyzőkönyve. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1904. márczius 17-én tartott ülés jegyző­könyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a fel­olvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Pozsony sz. kir. város közön­ségének sürgöny-feliratát, melyben hazafias örö­mét fejezi ki a felett, hogy a képviselőház ren­des működése helyreállott. Tudomásul szolgál. A napirend előtt személyes kérdésben Szalay Károly képviselő ur kért szót. Szalay Károly: T. képviselőház! Lengyel Zoltán t. képviselő urnak tegnapi felszólalása által személyesen érintve érzem magamat. Neve­zetesen ő tegnapi felszólalásában a függetlenségi pártnak a működéséről szólva, a többek közt a következőket mondotta (olvassa): »A rimaszécsi választókerületben alig volt képes a párt jelöltet fogni. Pár nappal a választás előtt végre fogott egy jelöltet, a kit azután Kubinyi Géza kép­viselő ur vett pártfogásába, de a kinek támoga­tására a párt egyetlenegy embere sem ment le és a kit nagy szótöbbséggel megválasztottak. Kubinyi képviselő ur támogatta, de a pártból egy lélek sem volt ott.« Lengyel Zoltán t. képviselő ur beszédének ez a része a való tényekkel homlokegyenest ellenkezik, a mennyiben nekem közvetlen tudo­másom van arról, hogy a rimaszécsi választási mozgalmak kezdetén a függetlenségi párt meg­bízásából és annak kiküldöttjeként megjelent ott Kálosi József képviselőtársam. Közvetlen tapasztalatom alapján konstatálom, hogy a választást megelőzőleg és a választás napján ezen rimaszécsi választókerületben a függetlenségi párt megbízásából én jelentem meg és ott tő­lem telhetőleg támogattam a jelöltnek és a füg­getlenségi pártnak az érdekeit. Nem akarok személyes megjegyzéseket fűzni Lengyel Zoltán képviselő ur beszédének többi részéhez, a mennyiben ezt nem is engedi meg az a keret, a melyben most felszólalok, haneoa igenis a most előadott tények alapján konstatálni kí­vántam, hogy beszédének ez a része a tények­kel, a valósággal homlokegyenest ellenkezik, (Helyeslés a szélsobaloldahn.) Elnök: Következik a napirend: az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és állami kiadásokról szóló törvényjavaslat álta­lános tárgyalásának folytatása. Endrey Gyula jegyző: Lovászy Márton! Lovászy Márton: T. képviselőház! (Rali­juk!) Mint a legtöbb indemnitási vitánál, a jelenleginél is felvettetett a kérdés: vájjon az indemnitás bizalmi kérdésnek tekinthető-e? A vélemények elágaztak. Hogy egyébre ne utaljak, Hock János t. képviselőtársam kijelentette, hogy, bár nem viseltetik bizalommal a t. kormány iránt, az indemnitást mégis megszavazza, mert abból a felfogásból indult ki, hogy azt nem a kormánynak, hanem az országnak szavazza meg, Gr. Apponyi Albert igen t. képviselő ur is igen súlyos érvet hozott fel akkor, a mikor azt mon-

Next

/
Thumbnails
Contents