Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-394

3.94. országos ülés 1904 márczius 5-én, szombaton. 15 zom most ezen intézkedés helyességének kérdésével, hanem azzal, hogy a kormány igéretét nem teljesítette. Még ma sem tudom, és nagy köszönettel fogadnám, ha a honvédelmi miniszter ur vagy más felvilágositana az iránt, hogy a katonai intézetek szaporításának kérdése milyen stádiumban vaD. ígérték egy katonai főreáliskola és kadétiskola felállítását, de hogy erre nézve folynának az előkészületek, vagy hogy hol fognak ezek felállíttatni, erről egyáltalán senki sem hall semmit, pedig novemberben ezt is a helyzetből való kibontakozás egyik eszközéül állították oda. Egy további megszegett ígéretet képez az, hogy a katonai iskolákban a magyar tannyelv fog behozatni. Igaz, hogy a delegáczióban kipattant a terv — bár a delegáczióban, a mint később röviden ki fogom mutatni, ennek egyáltalában nincs helye, — hogy a gyalogsági, lovassági és tüzérségi kadétiskolákban, a hadapród-iskolákban, valamint a fő- ós alreáliskolákban a tantárgyak egy része magyar nyelven fog taníttatni. Több előttem felszólalt t. képviselőtársam, köztük Okolicsányi t. barátom is, már kimutatták annak helytelenségét, hogy a főtantárgyakat a magyar nyelven tanítandó tárgyak sorában mellőzték, de ettől eltekintve, sajátságos és érdekes dolog az, hogy az iskolák nagyobb részében ezen Ígéret daczára sem fognak ezentúl sem magyarul tanítani egyetlenegy tantárgyat sem, tehát a tannyelvre vonatkozó ígéret sem váltatott be. Az emiitett iskolákban nagynehezen a magyar nyelvet állapították ugyan meg egyes tantárgyak tannyelvéül, de hogy ez a intézkedés később milyen támadásoknak lesz kitéve, és hogy ez az oktatás milyen eredményekre fog vezetni, azt a múlt tapasztalatok alapján nagyon könnyű elképzelni. De, t. ház, azt tartom, hogy ha a kormány maga is szükségesnek itéli, a mint többször hangsúlyozta a kormányelnök ur is, hogy a katonai nevelésre kell a fősúlyt helyezni, akkor elvártam volna és azt tartottam volna egyedül helyesnek, hogy ha a katonai iskoláknak egész sorozatában mindenütt legalább azt a nevelési reformot igyekezett volna megvalósítani, a melyet a többi öt fajta iskolában megígértek, hogy keresztül fognak vinni. Mert egészen botrányos dolog az, hogy van 14 katonai iskola, a melyben a kormány ígéretei daczára is a teljesen német nyelvű előadás megmaradt. Holló Lajos: Ez a paritás! Várady Károly: Teljes igazsága van t. képviselőtársamnak, hogy csakugyan a paritás ettől igen messze áll, mert ha megnézzük a katonai intézeteket, ugy találjuk, hogy 18—19 fajta katonai iskola van, és ezek közül az iskoláknak öt fajtájában hozzák csak be részlegesen a magyar nyelvet. Ez csakugyan megint olyan alamuszi, olyan helytelen és cselvető ígéret és kötelességteljesítés, a mely csak látszólag akar valamit, de magát az eszmét a maga lényegében még sem igyekszik megvalósítani. Itt van pl. a műszaki katonai akadémia, a mely egy igen fontos katonai intézet. Ennél egyáltalán szó sincs arról, hogy a tantárgyaknak valamely része magyar nyelven taníttassák. Pedig ha helyes az, hogy azon iskolákban, a melyek a középiskola nivóját nem haladják meg, bizonyos részletekben a magyar nyelv behozassák, — én szerintem az lenne az egyedül helyes közjogi állapot, hogy minden tantárgy magyar nyelven adassék elő — de, mondom, ha a többségnek ez az álláspontja és ha ilyen programmot fogadott el, hogy részben hozassák be, akkor a magasabb iskolákban, a melyek csakugyan már arra kés?itik elő az illető egyéneket, hogy hatalmasabb részt vegyenek a hadsereg szolgálatában — ilyen a műszaki katonai akadémia is — már csakugyan nem helyeselhetem, hogy a német nyelv a maga teljes uralmát megtartsa és hogy itt a magyar nyelv legalább abban a részben, a melyben az urak félős magatartása folytán eddig megigéríetett, sem érvényesül. Mondom, a műszaki katonai akadémia teljesen német, osztrák marad ezen részletes, hősi reform után is. A második a hadi iskola, a mely egyenesen a vezérkart képezi ki, a mely vezérkarnak az a kötelessége, az a hivatása, teendője, hogy a háborút vezesse, annak szellemi részét kidolgozza és egyáltalán végrehajtsa a hadműveleteket és azoknak megadja a helyes irányt, tehát a mely épen a tetején áll a hadseregnek és a melyre talán azt lehetne mondani, hogy bizonyos irányban a szellemét is adja, mert hiszen abból kerülnek ki a miniszterek, a mint teszem az igen t. honvédelmi miniszter ur is, onnan kerül ki a vezérkari főnök, a hadügyminiszter, szóval azok a férfiak, a kik a politikába is beleszólnak és a kiknek tehát alkalmuk és módjuk van az illető országnak közjogát kiépíteni, helyesebb irányba terelni és az országnak hasznát törvények által biztosítani. De ez a hadi iskola is teljesen ugyanazon germán szellemben marad meg, a mint eddig volt, azon egy jotta javítás, vagy módosítás nem történt. Ez azon reform, a melyet a miniszterelnök ur ígért! Még csak abban a kicsiny í észben sem érvényesül itt a magyar nyelv, a melyben azt kilátásba helyezte. Ezekben a főiskolákban a magyar nyelv a maga részleges uralmát nem foglalhatja el, hanem minden megmarad a régi osztrák, német és idegen szellemben. Az iskolák harmadik csoportja a hadtest tiszti iskolák. Ezek is szervezve vannak és ezekben is megmarad a német szó és az osztrák szellem a maga kizárólagos uralmában. A negyedik hadseregbeli előiskola a tüzér lőiskola; és vannak tanfolyamok, a melyek szintén kizárólag német nyelven vezettetnek tovább, igy a lovassági táviró tanfolyam, a jelzéses tábori csendőrségi és élelmezési tanfolyam, a műszaki és közigazgatási katonai szaktanfolyam, ezek a