Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-399

116 399. országos ülés 190h márczius 11-én, pénteken. hadügyminiszterhez fordulni a következő beadványnyal : T, hadügyminiszter ur! A magyar képviselőház egy ilyen törvényt hozott. Van szerencsém e törvényt a hadügyminiszter úrral közölni azért, hogy ennek végrehajtása körében bizonyos intézkedésekre nézve, velem egyértelmüleg járjon el. Hegedüs Sándor: Kötelessége! Szederkényi Nándor: Engedelmet kérek, de ha kötelessége, akkor ez a törvényben nincs meg; akkor más forrásból fakad (Mozgás és zaj.) és máson alapszik ez a kötelessége, . . . Elnök: Csendet kérek! Szederkényi Nándor: ... és akkor az ujoncztörvénybe én azt nem veszem fel, mert az ujoncztörvényre vonatkozó, ugy törvényhozási, mint végrehajtási intézkedést az ország magának tartja fenn, tehát itt a közös hadügyminiszter megemlitésének semmiféle helye nincs. (Helyeslések a szélsöbaloldalon.) Ezért adom be indítványomat, hogy e szakaszból töröltessék az, hogy a honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőleg fog eljárni. (Helyeslések a szélsöbaloldalon.) Ha van kötelezettsége a hadügyminiszternek, a mint Hegedüs Sándor t. képviselőtársam mondja, akkor az máson alapszik, de nem az ujonczjutaléki törvény megszavazásán, mert az ujonczjutaléki törvény alapján (Folytonos mozgás és zaj. Elnök ismételten csenget.) a közös hadügyminiszternek semmiféle ingerencziát, semmiféle végrehajtást nem engedünk meg, mert ha ez benne van abban a törvényben, akkor a honvédelmi miniszter jogköre meg van szorítva... (Folytonos mozgás és zaj. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Szederkényi Nándor: . . . még pedig ugy, hogy a törvényben kimondatik, hogy ő ezen eljárásához a közös hadügyminiszter egyetértését tartozik kinyerni. Ezt mi az 1867 : XII. t.-cz. világos szavai szerint életbeléptetni, vagy erre nézve preczedenst alkotni, vagy ha már volt arra preczedens, erre akárcsak a hivatkozást is megengedni nem akarjuk, s ennélfogva én ezt a törvény világos szavai értelmében töröltetni kérem. (Helyeslések a szélsöbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi mniszter ur kivan szólani. Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor t. képviselő ur aggályai teljesen alaptalanok. Hiszen nem arról van szó, hogy az ujonczmegajánlási jogba beleszólana a közös hadügyminiszter, vagy hogy ezen .jogra nézve vele egyetértőleg járjon el a honvédelmi miniszter; (Égy hang a szélsöbaloldalon: Még csak az kellene!) hisz ez természetes, hanem itt csak a végrehajtásról, a technikai végrehajtásról van szó. Rákosi Viktor: A technikai obstrukczióról? Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: Hála Istennek, arról már nem! (Derültség.) A kérdés az, hogy méltóztatik-e az 1889 : VI. t.-cz. érvényét elismerni, igen vagy nem?. Azt hiszem, hogy a magyar törvényhozás hozta ezt létre és ő Felsége a király szentesitette. Mi van ezen törvény utolsó passzusában. Az, hogy a jelen törvény végrehajtásával (Halljuk! Halljuk!) — tehát az egész védtörvény végrehajtásával — a honvédelmi miniszter bizatik meg, a ki e részben, a mennyiben a bíróságok hatásköre érintetni fog, az igazságügyminiszterrel, egyébiránt pedig a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg intézkedik. De ez nem is lehet másképen, mert hiszen a technikai részletekre nézve a honvédelmi miniszter a hadügyminiszter megkérdezése nélkül egyszerűen nem is képes végrehajtani ezt a törvényt. Itt tehát tisztán csak technikai kérdésről van szó, s ezért czélszerüségi szempontból, és mert a törvény^ ezt világosan kimondja és meghatározza (Élénk helyeslés jobbfelöl.) kérem, méltóztassék Szederkényi Nándor képviselő ur határozati javaslatát mellőzni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház ! Szederkényi Nándor t. képviselő ur félreértett szavainak helyreigazítása czimén kért szót. (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk!) Kérem a képviselő urakat, méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni ! (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor: T. ház! A miniszter ur felszólalásában van igazság, csakhogy nem jól van alkalmazva. Mert az 1889: VI. törvényczikk a véderőre vonatkozik. Áz 1867 : XII. t.-cz. 13. §-a pedig azt mondja, hogy a védrendszerre vonatkozó törvényt a másik féllel bizonyos egyetértő elvek alapján kell a kormányoknak beadni és annak végrehajtására nézve is egyetértő elvek alapján kell intézkedni. Még ott annak helye lehetett — majd annak idejében megnézzük azt is, hogy helye van-e — mondom, még ott helye lehetett ennek az 1867 : XII. t.-cz. 13. §-a alapján; de most az ujon ez jutalék megajánlásáról szóló törvény nem a 13. §. alapján, hanem a 12. §. alapján hozatik meg, a melyben az van, hogy a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítésére az ujonczmegajánlási jogot mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az ország magának tartja fenn; ennélfogva minden országgyűlési intézkedés, törvényalkotás, mely ezen szakasz értelmében történik, kizárólag a magyar kormány hatáskörébe tartozik. Hogy tehát mi itt felhatalmazást adjunk, vagy utasítást tegyünk a végett, hogy az emiitett törvény ellenére a honvédelmi miniszter bárkinek, legyen az bár a közös hadügyminiszter, egyetértésével legyen kénytelen eljárni, vagy ahhoz fordulva utánjárást tegyünk neki kötelességévé: ezt a törvénynyel egyenesen ellenkezőnek tartom. (Ugy van! bal/elöl.) Mi tehát tiltakozunk az ellen, hogy igy csempészszék be azután apránként, hogy a közös hadügyminiszternek oly dolgokba is adjunk beleszólást és jogkört, a hol ez a tör-