Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-399

399. országos ülés 190*1- márczius 11-én, pénteken. 117 vény világos szava szerint ki van zárva. Ezt akartam a honvédelmi miniszter ur szavaira megjegyezni. Elnök: Gróf Wilczek Frigyes kivan szólni! Gr. Wilczek Frigyes: T. képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 3. §-ával kapcso­latban legyen szabad egy egész rövid kérést, illetve kérdést intéznem a t. honvédelmi minisz­ter úrhoz. A mai reggeli lapokban ugyanis fél­hivatalos alakban megjelent egy közlemény, a mely szerint a honvédelmi miniszter ur és a hadügyi vezetőség intencziója szerint a póttar­talékosok május 9-ikén lennének hazabocsátva. Minthogy a t. képviselőház előtt is igen ismere­tes az, hogy különösen a mezőgazdaságnál a tavaszi munkák legnagyobb része május hónap­ban már be van fejezve, sőt május épen a mező­gazdaságra nézve az a hónap, a melyben, kivéve egynéhány rétkaszálási munkát, az aratásig, úgyszólván, semminemű keresete a földmivelés­sel foglalkozó vidéki lakosságnak nincs, azt a kérdést vagyok bátor intézni a t. honvédelmi miniszter úrhoz, vájjon ez a közlemény a való­ságnak megfelel-e, és ha megfelelnem lehetne-e most már, mivel az ujonczjutalékra vonatkozó törvénynek megszavazása immár, remélem, két­séget nem szenved, azt az intézkedést akképen módositani, hogy a póttartalékosok már április hóban, s annak lehetőleg első felében bocsáttas­sanak haza ? (Élénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalion.) Elnök: Miután senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter ur kivan szólni. Nyíri Sándor honvédelmi minisizter: T. kép­viselőház ! (Halljuk ' Halljuk!) Bocsánatot ké­rek, hogy a Szederkényi Nándor t. képviselő ur által felvetett ügyben még egészen röviden igénybe veszem a t. ház türelmét. Az 1889. évi VI. t.-cz. nemcsak elveket állit fel, hanem ott meg van határozva a szolgálati kötelezettség, a szolgálati idő, az egész sorozási eljárás, a számbavétel és mindezekre nézve tényleg a most szőnyegen levő törvényjavaslat módosításokat tartalmaz. Hát hogyha az alaptörvénynyel elő van irva a törvényhozás által, hogy az egyet­értés keresendő a hadügyminiszterrel tisztán technikai szempontból, nem sokkal szükségesebb-e minden módosításnál szintén a hadügyminiszter­rel érintkezésbe lépni, hogy azt czélszerüen végre lehessen hajtani? Ez semmi más okból nem történik, és a törvényhozás joga teljes tiszta­ságában fennáll ) és biztosítva van. Épen ezért ismét kérem, hogy a határozati javaslatot ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) A mi pedig gr. Wilczek Frigyes képviselő ur kívánságát illeti, hogy a póttartalékosok, tekintettel a változott körülményekre és a biz­tos kilátásra, hogy május elejére az 1903-iki ujonczjutalékot igénybe vehetjük, a mezei mun­kák sürgőssége miatt április elején szabadságol­tassanak, (Mozgás a szélsöbaloldalon ; felkiáltá­sok: Április elején! Húsvétra!) erre nézve leg­nagyobb sajnálatomra kötelező ígéretet azért nem tehetek, mert ez nem tartozik az én resszortomba és erre vonatkozólag is ép ugy, mint a törvényjavaslatra magára nézve egyetértőleg kell eljárnom a közös hadügyminiszterrel. Nem zárkózom el a kérés méltányossága elől, (Élénk helyeslés.) és részemről, a nélkül, hogy kötelező Ígéretet adnék, meg fogom kisérelni, hogy vala­mivel hamarabb bocsáttassanak haza. (Elénk helyeslés.) G-arancziát azonban nem vállalhatok, hogy ez sikerülni fog. (Mozgás és nyugtalanság a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Hogy a póttartalékosok és tartalékosok május 9-ike előtt haza nem bocsáthatók, az különben benfoglaltatik az általam ma benyújtott módo­sításban is, a hol ki van mondva, hogy az ujon­czok állományba vétele május 9-ikóvel kezdődik. Akkor vonulnak be az ujonczok. Ebben a tekin­tetben bátor vagyok utalni múltkori felszólalá­somra, a hol ahhoz, hogy a póttartalékosok és tartalékosok az ujonczok bevonulása után nyom­ban szabadságolhatok legyenek, szintén azt a feltételt fűztem, ha a politikai helyzet ezt ki nem zárja, Remélem, nem fogja kizárni, és remé­lem, hogy valamivel hamarább sikerül a legény­séget hazaküldeni. {Általános élénk helyeslés.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Kövelkezik a szavazás. A harmadik sza­kaszra nézve egy mődositvány adatott be, még pedig Szederkényi Nándor t. képviselő ur által, a mely szerint a harmadik szakaszból e szavak: »közös hadügyminiszterrel egyetértőleg* töröl­tessenek. Ez tehát szemben áll a szakasz ere­deti szövegével. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy Szederkényi Nándor módosítását szembe­állítom a szakasz eredeti szövegével. Ha az eredeti szöveg fogadtatik el, akkor a Szeder­kényi-féle módosítás elesik. (Helyeslés.) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a törvény­javaslat 3. szakaszát eredeti szövegében fogad­ják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt változatlanul fogadja el és igy Szederkényi Nándor módositása elesik. (Éljenzés a jobboldalon.) I. ház! Ezzel a törvényjavaslat részletei­ben is elfogadtatott, (Hosszantartó éljenzés a jobboldalon.) Javaslom a t. háznak, hogy a ház­szabályok 237. szakasza alapján a törvényjavas­lat, a mely most részleteiben is elfogadtatott, harmadik olvasásra a legközelebbi ülés napi­rendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Hozzájárul a t. ház ? Akkor ezt a ház határozatakép ki­mondom. Most következnek a törvényjavaslattal kap­csolatos jelentések tárgyalása. (Zaj.) Csendet kérek, t. ház! E jelentések kinyomattak és a t. ház között szétosztattak, (Felkiáltások: Ismer­jük !) Egyenkint kerülnek tárgyalásra. Elsősorban következik a honvédelmi mi­niszter jelentése az 1902. évben tényleges szol-

Next

/
Thumbnails
Contents