Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-399

114 399. országos ülés WOk márczius 11-én, pénteken. intézkedéssel lehetőség nyílik arra, hogy két esztendő múlva őszszel, a mikor katonai szolgálati működés nincs, az egész kiképzés már be van fejezve, 40.000 emberrel több tartassák benn az ország költségére, mint a mennyire szükség van. Én tehát ez okból kérem indítványom elfogadását, a melyet a szöveghez nem tudok másképen illeszteni, mint hogy deczember 31-ike helyett október 1-je tétessék. (Helyeslés balfélbl.) Elnök: A honvédelmi miniszter kivan szólani. Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: T. képviselőház ! Ezt a kérdést tisztáznunk kell. (Halljuk! "Halljuk!) A véderőtörvényben, mint alaptörvényben lefektetett attól az elvtől, hogy a tényleges hadi szolgálati kötelezettség a közös hadseregnél három évig, a honvédségnél pedig két évig tart, ebben a módosításban eltérni nem lehet. Hiszen ma még nem fogadtuk el a kétéves szolgálatot. Ezt pedig igy megváltoztatni nem lehet. Ez az egyik, a mit szem előtt kell tartani. A másik pedig az, hogy igaza volna Ugron kép viselő urnak, ha az terveztetnék, hogy a honvédségnél a második év, a közös hadseregnél a harmadik év októberében három, illetve két évfolyam helyett négy, illetve három lenne visszatartva ; akkor természetesen egy évfolyammal mindenütt több volna, ez pedig már azért is lehetetlen, mert költségvetésileg ezekről gondoskodás nincs. Semmi esetre sem terveztetik tehát az, hogy az illető évnek október hónapjában több tartassák fenn, mint a költségvetésileg biztosított békelétszám. Okvetlenül szabadságolásoknak kell tehát bekövetkezni. Ez a módosítás nem zárja ki a szabadságolást, ez csak a törvény elvét fejezi ki, hogy t. i. a három, illetőleg két évi tényleges szolgálati kötelezettség ezekre nézve is fennáll. Miért mondjuk azt ki törvényileg, hogy ezek szabadsagolandók, mikor itt csak adminisztratív intézkedésről van szó és mikor ezzel kizárnék azt, hogy egy második évfolyamban szolgáló és családi ás magánkörülményeiknél fogva sokkal méltányosabban és igazságosabban szabadságolandónál beálljon a szabadságolás lehetősége, mert ezt az egész visszatartott évfolyamot kellene szabadságolni. Mivel tehát az a veszély, hogy a költségvetésen belül nagyobb létszám tartatnék vissza, teljesen ki van zárva és mivel szabad kezet engedünk magunknak abban, hogy a legméltányosabb esetekben szabadságolhassunk, kérem, méltóztassék az Ugron Gábor képviselő ur által beadott módosítást mellőzni és az általam benyújtott módosítást változatlanul elfogadni. Elnök: Kíván még valaki a második szakaszhoz szólani ? Mivel szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Beadatott két módosítás, illetőleg a honvédelmi miniszter ur által beadott módosításhoz Ugron Gábor képviselő ur nyújtott be egy módositáBt. A kérdést tehát a házszabályok 232. §-a alapján akként fogom feltenni, hogy először felteszem a törvényjavaslat második szakaszát eredeti szövegben, a mennyiben az el nem fogadtatnék, következnék a 2. szakasznak a honvédelmi miniszter ur javaslata szerint módosuló szövege és, a mennyiben az elfogadtatik, az ezen módosított szöveghez beadott módosítás felett fog a ház határozni. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) E szerint felteszem a kérdést: a kik a második szakaszt eredeti szövegében kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Senki sem áll fel.) Nem fogadtatik el. Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslat második szakaszát a honvédelmi miniszter ur módosításával kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A második szakasz a honvédelmi miniszter ur módosításával fogadtatott el. Most kérem azon képviselő urakat, a kik a miniszter ur által benyújtott módosításhoz Ugron Gábor képviselő ur módosítását kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a módosítást nem fogadja el. Következik a harmadik szakasz. Dedovics György jegyző (olvassa a harmadik szakaszt). Trubinyi János jegyző: Kátkay László! Rátkay László: T. ház! A törvényjavaslat harmadik szakasza azt mondja, hogy e törvény végrehajtásával a honvédelmi miniszter ur bizatik meg, a ki a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg jár el. A honvédelmi miniszter ur bízatván meg a törvény végrehajtásával, kérem, érvényesítse egy dologban alkotmányos befolyását. Kérem a t. képviselőházat is, hogy akkor, midőn e törvényjavaslat tárgyalását befejeztük, a végrehajtásnál ne feledkezzünk meg azokról, a kik az ezen törvényjavaslat körül folyt alkotmányos küzdelemnek szomorú áldozatai. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Teljességgel állithatom azt, hogy szomorú áldozatai, mert hiszen épen a honvédelmi miniszter urnak most benyújtott módosítása, vonatkoztatva az 1889. évi VI. t. ez. 8. §-ára, világosan mutatja, hogy már most az ő módosításával a törvény szövege azt a magyarázatot nyeri, hogy a tényleges szolgálat nem tarthat tovább, mint három évig. Ezek az áldozatok, a kiket három évnél tovább tartottak benn a közös hadseregnél, katonai fegyelmi büütetésben részesültek, és pedig — a mint a t. háznak méltóztatik tudni — igen nagy büntetésekben. (Ugy van! Ugy van! a bál- és a szélsöbaloldalon.) T. ház ? Én nem akarom feszegetni, vájjon az a büntetés helyes vagy igazságos volt-e; épen azoknak a katonáknak érdekében kénytelen vagyok (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) meghajolni és beismerni, hogy az az ítélet, mondjuk, katonailag és katonai fegyelmi szempontból helyes és méltányos. De ha ebből a szempontból ez az ítélet kimondatott, akkor