Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-399
399. országos ülés 19úí talán ideje már, hogy ezt a körmönfontságot megszüntessük, (ügy van! ügy van! a baloldalon.) és állítsuk vissza azt, a mi a törvényben igazán értéke?, és a torvénvben benfoglaltatik. Világos a törvényből, hogy az ujonczok a magyar hadsereg részére szavaztatnak meg. Én tehát ezen az alapon bátor vagyok egy indítványt beadni; kérem a t. házat, hogy ezen indítvány elfogadásával a törvénynek megfelelően igazítsa ki e javaslat czimét. (Helyeslés a baloldalon) Ha a t. többség ezt nem fogadja el, ezzel kimutatja, hogy nem áll a 67-es alapon, és annak értelmét, szándékát és felfogását teljesen kiforgatja lényegéből, és a gyakorlatban teljesen meghamisítva akarja tovább is fentartani. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) . Elnök: Lengyel Zoltán képviselő ur kivan a czimhez szólani. Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Bár teljesen magamévá teszem Szederkényi képviselő ur álláspontját, a magam részéről csak egy egyszerű stiláris módosítást vagyok bátor a czimhez ajánlani, és kérem a t. honvédelmi miniszter urat, hogy ha már a jót nem fogadja el, legalább a rossznál valamivel jobbat szíveskedjék elfogadni. T. képviselőház ! A czim még a múlt esztendőről maradt, holott azóta egy évvel előrehaladtunk. A törvényjavaslat ugyanis 1904-ben beszél az 1903. évben kiállítandó ujonczokról. Én tehát azt a képtelenséget, hogy mi ez évben ajánljuk meg a múlt évben kiállítandó ujonczokat, azzal akarom megszüntetni, hogy a törvényjavaslat czimét a következő szövegezésben ajánlom elfogadásra: »Az 1903. évi ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat.« Kérem indítványom elfogadását. (Általános helyeslés.) Elnök: A honvédelmi miniszter ui kivan nyilatkozni. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: T. képviselőház! A Lengyel Zoltán képviselő ur által ajánlott stiláris módosítást én Is ajánlom elfogadásra, azonban Szederkényi képviselő ur indítványát kérem mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon és felkiáltások : Miért ?) Holló Lajos: Hiszen a 67-es törvényben benne van! Elnök: Gr.,Zichy Aladár képviselő ur kér szót. __ Gr. Zichy Aladár: T. ház! Én a magam részéről az esetre, ha a ház Szederkényi képviselőtársam indítványát el nem fogadná, indítványozom, hogy a törvényjavaslat czime ezen szövegezésben fogadtassák el: ^Törvényjavaslat a magyar sorhadi csapatokhoz és haditengerészethez szükséges évi jutalék megállapításáról az 1903. évre.» Elnök: Kiván-e még valaki szólani? Holló Lajos: T. ház! (Halljuk!) A t. miniszterelnök urnak Szederkényi Nándor t. képviselőmárczius íl-én, pénteken, 109 társam indítványával szemben az volt az ellenvetése. — habár csak halk hangon mondta — hogy azt a czimét azért nem fogadhatja el, mert nincs önálló magyar hadsereg. Azt gondolom, hogy a t. miniszter ur teljesen tévedésben van, mert 1875-ig szintén nem volt önálló magyar hadsereg, hanem meg volt az 1867: XXII. t.-cz., a mely kijelentette azt, hogy az egész hadseregnek kiegészítő részét képezi a magyar hadsereg. Én az 1. §-nál leszek bátor ide vonatkozólag Qgy rövid indítványt is előterjeszteni, de már itt is határozottan fel kell szavamat emelnem a honvédelmi miniszter urnak téves magyarázata és közjogi felfogásával szemben, mert a magyar hadsereget ezen kifejezésében és jellegében is konstituálta az 1867: XII. törvényczikk. Ezt elfogadták az előző kormányok épen Deák Ferencz életében, a ki leghivatottabb képviselője és interpretátora volt az ő alkotásának ; ha tehát az ő közjogi felfogásával ez a kifejezés nem állott ellentétben; ha az ő lojalitása ezen megütközni valót nem talált, és ha az udvar sem talált ebben semmi visszautasítani valót: akkor miért ne térjünk vissza a helyes közjogi formákhoz és kifejezésekhez egy meddő korszak emlékeinek elsöprésével és kiirtásával? Ezt én megérteni nem tudom és csak azt látom a honvédelmi miniszter ur megjegyzéséből, hogy valahányszor mi a mi hadseregünk részére magyar nemzeti kifejezésekét és jogokat kívánunk: egyszerre azt a rémlátomást látják, hogy mi itt egy különálló, önálló magyar hadsereg részére követeljük a czimét, a mi szintén jogosult, szintén helyes volna, de sajnos, az 1867. t.-czikk megváltoztatásával járna. Most azonban nem erről van szó, hanem az 1867 : XII. t.-czikkben kreált magyar hadseregről, mint az egész hadsereg kiegészítő részéről. Én tehát részemről elsősorban Szederkényi Nándor t. képviselőtársam indítványát fogadóméi, ha pedig azt a ház el nem fogadná, akkor legalább gr. Zichy Aladár képviselő ur módosítását pártolom. (Helyeslés a szélsobaloldálon.) B. Kaas Ivor: Rettegnek a szótól is, hogy magyar! (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kiván-e még valaki a tárgyhoz szólani ? (Nem!) Az előadó ur kivan szólani, Münnich Aurél előadó: T. ház! (Halljuk!) Kérem, méltóztassék mindkét határozati javaslat elvetésével a törvényjavaslat eredeti czimét (Élénk felkiáltások a szélsobaloldálon:. Miért ?) pótolva a Lengyel Zoltán igen t. képviselőtársam által benyújtott módosítással, elfogadni. Utalok arra a körülményre, hogy évek hosszú sora óta mindig a most elfogadásra ajánlott czim van használatban, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Elég rossz ! Becsempészték ! Halljuk! jobbfelöl.) és hogy ez a czim használtatik, annak mindenesetre mélyreható oka is lesz, Lovászy Márton: Ez a baj!
