Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-399

108 399. országos ülés Í90k márczius 11-én, pénteken. további eljárást. Itt a képviselőház elnöke olyan kérdésekben, a melyekben kétség forgott fenn, a hol a kétség teljesen anyagi, nem is elvi, hogy hányan szavaznak ide vagy oda, nem ítélhet szemmérték szerint. A felett most folyik vita Bécsben a barompíaczon, hogy szemmértékkel történjék-e az eladás, avagy pedig mázsálással? (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Á törvényhozásban szemmértékkel az elnök a többséget akkor állapithatja csak meg, ha egy vagy több képviselő azt kétségbe nem vonja. Mihelyt azonban azt kétségbevonták, akkor joga van az elnöknek a kétséget ugy eldönteni, hogy maga rendeli el a megszámlálást és ha az elnök nem akarná, köteles azt elrendelni, ha azt tiz képviselő kivánja. Elnök:, Következik Csávolszky Lajos képviselő ur határozati javaslata. Trubinyi János jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a felolvasott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom tehát, hogy a ház nem fogadja el a határozati javaslatot. Következik Mukits Simon képviselő ur határozati javaslata. Trubinyi János jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a felolvasott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Következik Holló Lajos képviselő ur határozati javaslata. Trubinyi János jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik azt elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Ezzel, t. h törvényjavaslat általános tárgyalása véget ért. Áttérünk már most a részletes tárgyalásra. Következik a czim. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Trubinyi János jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! A törvényjavaslat czime igy szól (olvassa): »Az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról.« Én e helyett a következő czimet ajánlom: »Törvényjavaslat a magyar hadsereg kiegészítésére az 1903. évre szolgáló ujonczok megajánlásáról.« (Helyeslés a baloldalon.) Én ezt az indítványomat a törvény betűjével indokolom. (Az elnöki széket b. Feilitzsch Arthur alelnök foglalja el.) Az 1867 : XII. t.-cz. 12, §-a a következőleg szól (olvassa): »De a magyar hadseregnek« — tehát a magyar hadseregnek — ^időnkénti kiegészítését s az ujonczok megajánlásának jogát stb. mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fenn.« B szakasz tehát világosan, félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan szavakkal kifejezi azt, hogy az ujonczok megajánlása a magyar hadseregnek történik. De, t. képviselőház, még az 1867 : XII. t.-czikk meghozatala utáni időben, az u. n. Deákpárti kormányok idejében is &z ujonczmegajánlási törvények czime mindig határozottan kifejezte ezt. ha nem is szavakkal: »magyar hadsereg^ hanem — mint az 1889-iki törvény mondja — a következőleg: »A magyar sorhadi csapatokhoz és a hadtengerészethez szükséges évi ujonczjutalék megállapítása tárgyában.« Ezen czim alatt szavazták meg az ujonczmegajánlási törvényt egész 1875-ig. Sőt — már a házban egyszer ezt előadtam, s most ezt csak mintegy visszaemlékezésül említem fel — ezen, a Deákpárti kormányok által ajánlott czim ellenében is, hogy t. i. a magyar sorhadi csapatokhoz szavaztassanak meg az ujonczok, az akkori, u. n. balközép részéről mindig indítvány tétetett, hogy ne a »magyar sorhadi csapatok«, hanem a »magyar hadsereghez« történjék az ujonczok megszavazása, az 1867: XII. t.-czikk 12. §-ának világos értelmezése szerint. Azonban akkor az u. n.Deák-párti többség megnyugodott abban,hogy csak a »magyar sorhadi csapatokhoz« czimü törvényjavaslatok szavaztassanak meg. Csak 1875-ben, midőn már Deák Ferencz kimúlt és az u. n. balközépi fúzió megtörtént és Tisza Kálmán lett a miniszterelnök, történt legelső ízben, hogy a Deák-párti kormányok által beadott törvényjavaslatoknak azon czime,hogy: »a magyar sorhadi csapatokhoz« megszüntettetett, és a kezemben lévő és az 1875-ik évben beadott törvényjavaslatot már a következő czimmel szavazták meg: »Törvényczikk, az 1868: XL. és az 1873: XXXVII. t.-czikkek értelmében 1876-ik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában.« Tehát egy körmönfont körülírással elsikkasztották a »magyar« szót, az eddigi ujonczmegajánlási törvények cziméből. Szóbakerült ez akkor az országgyűlésen, s azt mondották, hogy úgyis azt értjük alatta, ezért hivatkozunk a törvényekre; minthogy pedig ezen törvényekben a magyar hadseregről van szó, tehát az ujonczmegajánlás is a magyar hadsereg részére történik. Ezen körülírással törölték ki azután a czimből a »magyar* szót, s a későbbi törvényjavaslatok mind ezen az alapon, t. i. azon törvény czikkek czimeinek idézésével lettek megszavazva és foganatosítva. Nohát, t. képviselőház,