Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-399

399. országos ülés 190b márczius íí-én, pénteken. 107 nem ? (Igen! Nem! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Egyhangúlag !) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a ház a határozatot nem fogadta el. (Folytonos zaj.) Rákosi Viktor: Állítom, hogy a szabadelvű párt nem tudja, hogy miről van szó, mert olyat szavaz le, a mit a delegáczió is megszavazott. (Ellenmondások és zaj a jobboldalon.) Ez így van. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház! Következnék most Smialovszky Valér képviselő ur határozati javaslata. Ez a határozati javaslat azonban annak idején mint önálló indítvány is bejegyeztetett, a ház napirendre is kitűzte és meg is indokoltatott. Ennélfogva a házszabályok értelmében ez a határozati javaslat, minthogy ebben "a kérdésben egyszer már döntött a ház és az el nem fogadtatott, önmagától elesik. (Helyeslés a jobboldalon.) Következik Lovászy Márton képviselő ur határozati javaslata. Trubinyi János jegyző (olvassa a határozati javaslatot >. Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a felolvasott határozati javaslatot, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezt elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a ház a határozati javaslatot nem fogadta el. (Felkiáltások: Kérjük a megszámlálást. Zaj.) Kubik Béla: Azt kérték, hogy számoltassanak meg a szavazók. (Nagy zaj.) Elnök: A házszabályok világos rendelkezése szerint csak akkor kell a képviselőket megszámlálni, ha a szavazás eredménye kétes. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meg a mikor kérik! Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Következik Ugron Gábor határozati javaslata. Trubinyi János jegyző: (olvassa a határozati javaslatot. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a felolvasott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem tehát azokat, a kik Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A ház Ugron Gábor határozati javaslatát nem fogadja el. Kubik Béla képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. (Felkiáltások jobbfelöl: Szavazás közben!) Ez a szavazás már befejeztetett, a következő szavazáshoz pedig még nem tettem fel a kérdést. Kubik Béla: A házszabályok 228. §-a azt mondja, hogy az egyszerű szavazás felállással és ülvemáradással történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. Tehát szószerint igaza van az elnök urnak; azonban, ha a következő pontot meghallgatja az elnök ur, akkor azt hiszem, nekem fog igazat adni. (Olvassa): »Ha az elnök szükségesnek találja, vagy tiz tag kívánja, a jegyzők a szavazókat fejenkint összeszámlálják.* Ebből az következik, hogy ha tiz tag kéri az ellenpróbát vagy a megolvasást, az elnök urnak kötelessége az ellenpróbát megejteni, vagy meg is számláltatni a szavazókat. Ennek folytán én kérem az elnök urat, hogy ha netalán ellenpróba kéretnék, méltóztassék azt elrendelni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Én nagy súlyt helyezek arra, hogy mindig a házszabályok szerint járjak el. A házszabályok a szavazásra nézve több rendelkezést tartalmaznak. Az első az, hogy a ház a feltett kérdés felett rendszerint egyszerű szavazással dönt, a mely — és ez a második rendelkezés — felállás és ülvemaradás által történik. A harmadik rendelkezés azután az, hogy ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. De mikor a szavazatok ugy állanak, hogy húsz szavazat áll szemben 200-zal, akkor senki sem mondhatja azt, hogy az eredmény kétséges. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Legyenek róla meggyőződve a t. képviselő urak, hogy ha a legkisebb kétség merülne is fel az iránt, hogy többség van-e vagy kisebbség, élni fogok jogommal, sőt kötelességemmel és .magam fogom elrendelni, hogy ellenpróba tétessék és a szavazatok fejenkint számoltassanak össze. Polónyi Géza: A házszabályokhoz kérek szót. Csak igen röviden szándékozom nyilatkozni, mert fontos elvről van szó és nem volna helyes, hogy ez a házszabály ugy kezeltetnék, mintha mi annak ilyen interpretácziójában megnyugodtunk volna. A t. elnök urnak teljesen igaza van, hogy megszámlálás csak akkor rendelhető el, ha kétség van a többség tekintetében. De a házszabály arra nézve, hogy ki támaszthatja azt a kétséget, két intézkedést tartalmaz : kétségessé teheti a többséget az elnök, vagy tiz képviselő. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán, ha tiz képviselő kétségessé teszi a többséget, az elnök urnak kötelessége a megolvasást elrendelni. Ez a házszabály. Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót. Szerintem a házszabályok magyarázatánál azt is figyelembe kell venni, hogy lehetnek olyanok is, a kik nem kivannak felállani és ülve maradnak. Ennek folytán nagyon természetesen változhatik az a látszólagos többség, a mely az ülvemaradás faltai nyilatkozott meg az elnök ur szemeiben. Én tehát nagyon kérem az elnök urat, hogyha az ellenpróbát kérik, akkor azt rendelje is el, mert azt elrendelni kötelessége. Ugron Gábor: A házszabályokhoz kérek szót. A házszabályok értelmében azon fordul meg a dolog, hogy kétségessé van téve, hogy a többség teljesen bizonyosé? Ha a többség kétségessé van téve, akkor rendeli el a ház a 14*