Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-379

379. országos ülés 1904 szólási és inditványozási szabadságát miként , korlátozza, hanem az, bőgj- azok szabad lefolyásának útját miként biztosítsa. Itt tévedésben tetszik lenni! Az elnöki hatalom a képviselők jogai gyakorlásának biztosítására van. Ha kétely támad a felett, hogy mi legyen a helyes, mi legyen a jogos, minden egyes képviselőnek jogosultsága érdekéből kell, hogy az Ítélet eldöntessék, nem pedig hogy az egyesnek joga az öszszességnek azon egyes képviselőivel szemben való jogával, vagy az elnök jogával semmisittessék meg. Az elnökség mindnyájunk egyenkint való védelmére van hivatva, sőt ha maga a ház akarná azt megtámadni és korlátozni, neki kellene védelmeznie. Kérem azért a t. házat, méltóztassék Kaas Ivor kérésének, vagy akár Szederkényi Nándor indítványának eleget tenni, mert ez felel meg az igazságnak, a méltányosságnak, a házszabályoknak és a ház tagjai szabadságának. (Helyeslés balfelöl.) Rakovszky István: T. ház! Elnök: Már négyen szóltak! Rakovszky István: Tudom! A házszabályok 215. szakasza c) pontja értelmében kívánok a házszabályok 216. és 213. szakaszaihoz hozzászólani. Én egészen mellékesnek tartom azon érvelést, vájjon a t. elnök ur elfogadta-e vagy nem a Kaas Ivor képviselőtársam által beterjesztett indítványt, mert én az okoskodás azon részét illetőleg, a mely arra vonatkozott, hogy az elnök urnak volt-e joga vagy nem azt visszautasítani, tökéletesen csatlakozom Ugron Gábor képviselő ur fejtegetéseihez. De tovább megyek, és be fogom igazolni, hogy az elnök urnak a házszabályok 216. szakasza értelmében nem volt joga ezt visszautasítani, Mert a házszabályok 216. szakasza ekként szól (olvassa) : »Indítványt, elleninditványt és módositványt mindig irásba foglalva kell beadni és azok kinyomatása iránt a ház vita nélküli egyszerű szavazással határoz.* Tehát ezen szakasz, mely az indítványok beadásáról szól, csak azt követeli, hogy azok Írásban adassanak be. Mikor adassék be, ha egy törvényjavaslat tárgyalás alatt van, az nincsen itt meghatározva. Következőleg b. Kaas Ivornak jogában áll ma is a ház asztalára letenni a törvényjavaslattal ellenkező elleninditványt, csak egy joga nincsen: hozzászólani, mert már tegnap beszélt. Hogy ez így van, igazolja a 213. szakasz, a mely ekként szól (olvassa): »A vita bezárása után szavazás előtt még egyszer szólhatnak a központi és különbizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy különvélemény előadója, az indítványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgyaltatott, az elleninditvány beadója, ha azt kivüle még kilenczen aláirták.« T. képviselőház! Egyetlenegy képviselőtől sem lehet megvonni azt a jogot, hogy letegyen a ház asztalára egy elleninditványt kilencz aláírással a saját aláírásán kivül, de őt arra január 19-én, kedden. l kényszeríteni, hogy abban a perczben, a mikor beadta azt az indítványt, azt indokolja a tárgyalás és a vita alatt, épenugy nem lehet, a mint nem lehet őt arra szorítani, hogy a zárszó jogával éljen. Ha ez áll, akkor a t. elnök urnak jogában nem volt ezt az indítványt visszautasítani, mert közülünk bármelyiknek jogában áll egy indítványt beterjeszteni, a nélkül, hogy hozzászóljon. (Helyeslés balfelöl,) Elnök: T. ház! Kötelességemnek tartom az elnöki székről -Rakovszky István t. képviselő urnak a házszabályok czimén tett mostani felszólalására egy észrevételt tenni, mert nem tartanám tanácsosnak, hogy az elnöki székből minden ellenvetés nélkül hagyassék a házszabályoknak ily téves magyarázata. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A házszabályok értelmében indítványt kétfélekép lehet tenni: vagy nyitott vita során, vagy önállóan. Önálló indítványt csak az inditványkönyvbe való bejegyzés utján lehet tenni, a mely azután szerdán ós szombaton felolvastatik. A többi indítvány, módosítás vagy elleninditvány csak nyitott vita során tehető', tehát azon képviselő által, a ki szólásra fel van irva és szólásra jelentkezik; tehát olyan képviselő, a ki a vitában nem vesz részt, hanem a házszabályokhoz, vagy személyes kérdésben szól, indítványt nem adhat be. Továbbá akkor sem adható be indítvány, ha a vita be van zárva. {Helyeslés a jobboldalon.) Hisz a minap fordult elő ilyen eset — maguk a t. képviselő urak kifogásolták — a miniszterelnök ur esete. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Tehát a 216. §. alapján indítványt mindig csak a 211. §. értelmében megnyitott általános vagy részletes vita során lehet beadni, (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) A házszabályok 216. §-a még kettőre helyez súlyt: az egyik az, hogy az indítvány irásba foglaltassák, a másik pedig az, hogy azt be kell adni; világosan mondja a házszabály, hogy be kell adni. A beadás ismét kétféle utón történhetik : vagy a ház asztalára való letétel utján, vagy a ház bármely alkalmazottjának kezei által az elnökhöz való felküldés utján. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás bal felöl.) Ez volt eddig a házszabályok állandó magyarázata. Ezt tartottam szükségesnek az elnöki székből megjegyezni, (Helyeslés a jobboldalon; felkiáltások: Mindig igy volt a gyakorlat! Ellenmondások és zaj a baloldalon.) 1 Zbopay Miklós: T. képviselőház! A házszabályok 215. §-a alapján kívánok azoknak 216r^§ ához hozzászólani, annak helyes értelmezése tárgyában. Kétségtelen, hogy a házszabályok jogot adnak indítványok, elleninditványok, vagy módosítások tételére. Miben áll ez ? Abban, hogy bejelentem, hogy inditványnyal, elleninditványnyal, vagy módosítással kívánok élni. (Ugy van! Ugy van! bal felől.) A jog perfektuálva