Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-392

3,92. országos ülés I90í márczius 3-án, csütörtökön. 351 Polónyi Géza: Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a létszám. (Félhiáltások a jobboldalon: Most már szó sincs a létszámról!) B. Kaas Ivor: Nem volt a törvényjavaslatban ? (Folytonos zaj jobb- és balfelöl. Elnök csenget.) Polónyi Géza:. . . Erre gr. Zichy Jánossal felelek, a ki azt mondja, hogy az ütköző pontot nála nem a nemzeti aspirácziók, hanem a nemzet anyagi teherviselési képességének momentuma képezi. Buzáth Ferencz: E szerint tehát a létszám! Polónyi Géza: Tehát nála az ütköző pont nem a nemzeti aspirácziók, ő azt nem követeliBuzáth Ferencz: Mi is mondtuk, hogy nem az! Polónyi Géza: Megnyilatkozott a delegáczióbaD, most kivételesen a nyilt ülésben magyarul (Derültség a jobb- és a szélsöbaloldalon.) a másik néppárti képviselő ur is, Rakovszky István képviselő ur is. Gabányi Miklós: Németül! (Felkiáltások jobb/elöl: Magyarul!) Polónyi Géza: Mondtam, hogy kivételesen a nyilt, nagy ülésben magyarul; a német beszéd az albizottságban volt. (Zaj jobb- és balfelől.) Buzáth Ferencz: A hatás nem nagy! Polónyi Géza: Nem szándékozom hatást kelteni; azt mondják, hogy Rakovszky németül beszélt, hát a nyílt ülésben nem beszélt németül. (Folytonos zaj jobb- és balfelöl. Elnök csenget. Olvassa): Rakovszky képviselő ur Hegedüs Sándor azon tegnapi közbeszólására, hogy mit szól gr. Zichy beszédéhez, kijelenti, hogy mindenben egyetért gr. Zichy Jánossal. Buzáth Ferencz: Mi is egyetértünk! Polónyi Géza: Én ezt igy fogom fel. Hiszen lehet módja annak, hogy ez rektifikáltassék. (Félkiáltások a néppárton: Minek?) Önöknek kell tudni, s a nemzet is kíváncsi rá, mert ez magyarul annyit jelent, hogy a néppárt a maga programmjába a nemzeti aspirácziókat, minthogy csak a status-quo fentartását akarja, nem vette bele. (Nagy zaj a néppárton.) Ernszt Sándor: Tisza-prókátor! B. Kaas Ivor: Gajáry szövetségét keresi újból! Gajáry Géza: Micsoda ? Mit beszél ? (Folytonos zaj jobb- és balfelöl.) Förster Ottó: Majd beszéd után tányérozni megy. (Derültség és zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza : A szabadelvű pártnak programmja a kilenczes bizottság elaboratumában van közzétéve. (Sálijuk! Halljuk! a jobb- és a báloldalon.) Erre vonatkozólag kontroverziák merülnek fel azon férfiak között, a kik a kilenczes bizottság ezen munkálatának megalkotásában részt vettek, az egyik igy, a másik amúgy érti ezen kilenczes bizottsági programmot. Barta Ödön: Akárcsak a 67-es törvényeket! Polónyi Géza : A programm maga ugy szól, t. képviselőház, hogy a kérdéses kilenczes bizottsági munkálat 9. pontjának első része, a mely a kilenczes bizottság eredeti elaborátuma szerint ezt egy lappangó kérdésnek hagyta, odamódosittatott, hogy a vezérleti és vezényleti nyelv kérdésének megállapítása a Felségnek egyenes joga; de a második és harmadik része a kérdéses határozatnak — és erre nagy súlyt fektetek, t. képviselőház, mert még vissza fogok térni erre az utalásra — ugy intézkedik, hogy a második pont szerint a vezérleti és vezényleti nyelv megállapításának joga olyan felségjog, a melyre vonatkozólag a magyar kormánynak a végrehajtó hatalom körében fennálló felelősége áll fenn; és harmadszor olyan felségjog, a mely törvényhozási utón megváltoztatható. Már most, t. képviselőház, a kontroverzia ezen kilenczes bizottsági programmra vonatkozólag mi körül merült fel a delegáczióban ? Gróf Apponyi Albert képviselő ur álláspontja szerint az a kilenczes bizottsági programm az ő nevelésügyi kérdéseivel — kétségtelenül nagy horderejű kérdés — szolgálni akarta a nemzet alkotmányában lefektetett azt az elvet, hogy ezek a jogok és ezek az intézkedések a közjogi erővel bíró magyar csapatok, magyar hadsereg számára biztosíttattak és illetőleg annak megerősítésére szolgálnak. A t. miniszterelnök ur azonban ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen kilenczes bizottsági munkálat készítésének egész tartama alatt még csak szóba sem került volna az, mintha itt a magyar hadseregről, a magyar csapatok és a magyar ezredek érdekeiről lehetne sző, hanem azzal a tendencziával hozatott meg az a programm, hogy a közös hadsereg instituczióját szolgálja és ugy nevelje fel azt a hadsereget, a mely, ha azok a híres alapítványi helyek betöltetnek, — a melyek pedig valójában semmi egyebet nem jelentenek, mint közadakozás utján való quótaemelést — (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) akkor az a közös hadsereg mivé lesz ? — és itt egy uj fogalmat hallottunk a t. miniszterelnök úrtól, — hogy t. i. akkor ez a közös hadsereg lesz az osztrák és a magyar társadalomé. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! A t. miniszterelnök urnak közjogi tudása mellett is ki van zárva az, hogy ne tudná, hogy közös hadsereg nem létezhetik, mert a hadsereg állami organizmus, közös állam pedig nincs, sem közös törvényhozás, sem közös terület, sem közös népesség; tehát az államalkotásnak egyetlen egy faktora sem lévén meg, az közös nem is lehet; hiába hamisították meg 1867 óta a véderő törvényekkel a hadseregnek ilyen elnevezését. Szederkényi Nándor: 1875 óta! Polónyi Géza: Akkor, t. képviselőház, a mikor a közjogásznak a nyelve megbotlanak, ha azt mondta volna, hogy közös lesz ez a hadsereg