Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-391

391. országos ülés Í90í márczius 2-án, szerdán. 339 az ország joggal kívánhatja meg, hogy arra azonnal felvilágosítást adjon, (Elénk helyeslés a szeísöbaloldalön.) mert különben az interpellálás nevetségessé válik, ha a miniszter akkor felel, a mikor neki tetszik, ha pedig egy interpelláczió neki kényelmetlen, akkor egyszerűen kibújik a kötelessége alól. (Nagy zaj és mozgás a jobb­oldalon.) Várom az elnök ur intézkedését. Elnök: Az elnöknek nem áll hatalmában és jogában, hogy az illető minisztereket ideszólitsa, hanem legfeljebb figyelmeztetni lehet az illető miniszter urat, (Felkiáltások a jobboldalon: Még azt sem!) de hogy e figyelmeztetésnek enged-e, azért az elnök nem felelhet. Azért tehát kérem a képviselő urat, kezdje el interpelláczióját. Rákosi Viktor: Én interpellácziómat nem tartom meg, ha a miniszterelnök ur nem jön be! Elnök: Ha nem méltóztatik, akkor kérem a következőt. Hertelendy Lászlő jegyző: Krasznay Ferencz! Krasznay Ferencz: T. képviselőház! A mint az interpellácziósj- könyvből kitűnik, én a vá­lasztői jog reformja tárgyában akarok inter­pellálni. Nem a magam jó kedvéből teszem, hanem pártom megbízásából és pártelnököm egyenes felkérésére. Attól a felelettől, a melyet a miniszterelnök úrtól kapni fogok, egész pár­tom magatartása fog függővé tétetni és igy be méltóztatik látni., hogy én az interpellácziót elő nem terjeszthetem, ha arra azonnal érdemleges választ nem kapok. (Helyeslés és felkiáltások a szeísöbaloldalön: Majd jön most már I Érte ment Gajári!) Szederkényi Nándor: Hát addig hadd mond­jam el én. Elnök: Következik Szederkényi Nándor kép­viselő ur. Szederkényi Nándor : Mivel az a miniszter ur, a kihez interpellácziómat intézem, jelen van, én egyszerűen csak felolvasom az interpellácziót. (Olvassa): » Kérdés a m. kir. föklmivelésügyi miniszter úrhoz. Báth-Monostor község lakói részéről tör­tént megkeresés folytán intézem a következő kérdést: A margitta-szigeti töltés egyöntetű árviz­lecsapoló társulat a községet ugy megterhelte. hogy ha adóalapon arányulna a kivetése, akkor Báth-Monostorra még 1 / 4 része sem esnék, mert a mi földjeink a kataszter szerint I., II. osz­tálynak vannak felvéve, annál inkább is ezáltal ártér alá nem eshet,-miután mi, kis holdankint, azaz L000 • öl után adót tiz koronát fizetünk, ellenben a szomszédos baranyai községek holdan­kint, azaz 1600 • öl után tudomásunk szerint csak 80 fillért fizetnek. Megjegyzendő az, hogy báthmonostori föl­dek nagyobb része oly magasan fekszik, hogy ember emlékezete óta még soha árviz nem lepte, a kataszter azért vette ily magas adó alá, — kint volt a margitta-sziget árvizlecsapoló társaság­nak ötös bizottsága, — ezeket a földrészeket az is elismerte vizmentesnek. Miután Báth-Monostor községet beerősza­kolták a margitta-szigeti ármentesitő és belviz le­csapoló társulatba, — megelőzőleg a földek ér­téke volt kis holdanként 600 koronától 700 ko­ronáig, most pedig ezáltal úgyannyira lecsök­kent, hogy fele árát is alig tudnak érte kapni. A kérdés az, vájjon a kataszteri mérnökök jártak-e el helyesen, miután azok a földeket oly magas területnek vették fel, hogy az I. és II, osztályú kereseti adóval tüntették ki és ezek szerint mintegy 200 holdat ártérnek tün­tettek ki a határban ; mig a lejtmérő mérnökök oly alacsonynak tüntették ki, hogy egy talpalat­nyi föld sem maradt ki az ártérből. Ezen két munkálatot kérik összehasonlítani, vájjon melyik munkálat téves, mert ha már a legfelsőbb adó­val lettek megadóztatva, és még a terhes ártér költségeket is fizessék, teljes képtelenség, hogy egy ilyen terhet egy ily eladósodott község el­viselhessen. Kérem a t. miniszter urat, hogy sürgős vizsgálat megejtésével, a panaszos ügyön segíteni szíveskedjék. Tallián Béla föidmivelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor t. képviselő urnak hozzám intézett interpelláczió­jára méltóztassanak megengedni, hogy ideiglenes válaszomat megadhassam, mert természetesen az összes akták nem lévén ez alkalommal kezeim­nél, az interpelláczióra nem is adhatok részletes választ. De méltóztassanak megengedni, hogy a most megadható felvilágosításokat megadhassam. Báth-Monostor község Nagy-Margitta köz­ség árterébe tartozván, annak lakossága már hetekkel ezelőtt járt nálam hasonló kérvénynyel, a melynek ugyanaz volt a tartalma, a melyet Szederkényi Nándor képviselőtársam volt szíves előterjeszteni, s ugyanezen alkalommal megnyug­tattam a község lakóit arra vonatkozólag, hogy a törvény keretén belül módomban és jogomban álló intézkedéseket velük szemben meg fogom tenni. A község február hó 12-én nyújtott be uj kérvényt, a mely kérvény február hó 21-én adatott ki a margitta-szigeti társulati biztosnak jelentéstétel végett. Hogy a t. ház teljes tájékozást szerezhessen arra nézve, hogy miben áll az ügy, méltóztassa­nak megengedni, hogy a szükséges felvilágosítá­sokat megadhassam. (Halljuk! Halljuk!) Az ártér-fejlesztés az 1885:XXIIT. tör­vényczikk értelmében a margitta-szigeti társu­latnál elrendeltetvén, arra vonatkozólag a jog­erős határozat meghozatott, és pedig ugy az első mint a másodfokú határozat. Báth-Monostor község lakói azonban elmulasztották azon határ­időt, a melyen belül ezen kérdés elintézhető lett volna. Ekkor jöttek hozzám, a mint volt szerencsém említeni, az illetők három-négy hét­tel ezelőtt és én helyzetük feltárása után keres­tem a módot, hogy megadjam nekik a lehetősé­43*

Next

/
Thumbnails
Contents