Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-391

391. országos ülés 190í általában nem tudom, mi történt; nem tudom, hogy titkosan, nyiltan-e vagy mástépen egyezséget kötöttek-e vagy sem, de akkor ezeket nem hajtották végre. S én azt hiszem, hogy az illető képviselőtársaimnak is szolgálatot teszek, mint jó ellenzéki embereknek akkor, a midőn felkérem az elnök urat, hogy ne tessék velük szemben sem kíméletet gyakorolni, mert az rájuk nézve dicsőség lesz, ha ők ezen nagy nemzeti küzdelemben olyan erős álláspontot foglaltak el, hogy ezért az önök kezéből ilyen büntetést kaptak. A mentelmi bizottságnak azon időben Perczel Dezső jelenlegi elnök ur volt az elnöke, és igy nem hiszem, hogy a dologról megfeledkezhetett volna. Szivák Imre képviselő ur volt ezen ügyekben az előadó, ő pedig a mentelmi bizottság ez időszerinti elnöke. Az igen t, miniszterelnök ur minden egyes eset alkalmával itt volt s ennélfogva kizártnak tudom és tartom azt, hogy itt bármiféle feledékenységről lenne szó, és én ezen eseteket mint az elnökség és a mentelmi bizottság pártoskodásának eseteit ezennel kötelességszerűen megbélyegzem (Mozgás jobbfelöl.) és felhívom az elnök urat, hogy intézkedjék az iránt, hogy ezen esetek minél hamarább újból a képviselőház elé kerüljenek. Elnök: T. ház! Azon esetek, a melyeket Lengyel Zoltán képviselő ur most felhozott, a legutolsót, t. i. a Eáth Endre képviselő ur esetét kivéve, tudomásom szerint azon időben és olyankor történtek, a midőn én még nem voltam szerencsés elnökölhetni, tehát természetszerűen ezen ügyekben tájékozottsággal nem birok. Ráth Endre képviselő ur esetét illetőleg annyit tudok, és annyit tud minden t. képviselő ur is, hogy a mentelmi bizottságnak erre vonatkozó javaslata a ház njilt ülésében bejelentetett, és a ház azt még érdemlegesen nem tárgyalta. Egyébiránt utána fogok nézetni azon ügyeknek is, hogy milyen stádiumban vannak, és az elnökség majd annak megfelelően fog a háznak jelentést tenni. Következik Olay Lajos képviselő ur, a ki egy mentelmi ügyet kivan a háznak bejelenteni, (Halljuk! Sálijuk!) Olay Lajos: A t. képviselőház és az egész ország megdöbbenve vett tudomást azon borzasztó, hallatlan, eddig hála istennek a magyar parlamentarizmusban soha elő nem fordult esetről, hogy állítólag a kormányelnök tudtával és vezetése mellett itt megkisérlették, hogy képviselőket legszentebb jogaiktól, a képviselőség szabad gyakorlatától megvesztegetés utján megfoszszanak. Bejelentette ezt a parlamentnek Pap Zoltán t. képviselőtársam. A parlament egy vizsgálóbizottságot küldött ki, melynek működésére vonatkozó jelentés a házhoz beadatott. Daczára annak azonban, hogy a ház határozata szerint addig ülést sem lehetett tartani, mig a bizottság működéséről szóló jelentését elő nem terjesztette, a bizottság működése felett hozandó határozatot mai napig elhalasztották. KÉPVH, NAPLÓ. 1901 1906. XXII. KÖTET, marczius 2-án, szerdán. 337 Nekem szent meggyőződésem az, hogy ilyen rettenetes vád alatt kormányférfiu nem maradhat. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hogy módot nyújtsak arra, hogy ez ügyre világosság derittessék, bejelentettem az ügyet az összeférhetlenségi bizottságnak, mert tudom, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságnak nem állott módjában sem kötelezni valakit vallomásra, sem valakit eskü alatt kivallatni. Az összeférhetetlenségi bizottság azonban az esetet nem találta összeférhetlen esetnek. Nekem meggyőződésem az, hogy bármi módon minden kéjjviselőnek, minden magyar embernek kötelessége azon lenni, hogy erre az ügyre világosság derittessék, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy tudjuk végre: igazak-e ezek a vádak, vagy nem? Lehet, hogy én homályban hagytam volna a dolgot; sajnos azonban, arról értesültem a lapokból, hogy az a volt kormányelnök, a kit ezzel a súlyos váddal illettek és a ki e súlyos vád alól még mai napig sincs tisztázva, újra a kormány kebelébe lép, és hogy ő Felsége személye körüli miniszter lesz. Nem akarom, hogy ez az ügy továbbra is homályban maradjon, de akarom, hogy tudjuk mi, tudja a képviselőház, tudja a nemzet, hogy elkövette-e gróf Khuen-Héder\'áry Károly ezen cselekményt, vagy nem? Ép ugy, a mint az összeférhetlenségi esetet bejelentettem, bejelentem most az esetet mentelmi jog czimén a következő okokból: Minthogy Pap Zoltán bejelentése, a parlamenti bizottság vizsgálata és gróf Szapáry László nyilt önbeismerése által kétségtelenül bebizonyíttatott, hogy képviselők ellen törvényhozói működésük megbénítása czéljából megvesztegetés követtetett el; minthogy a megvesztegetéssel egyenesen és kizárólag gr. Khuen Héderváry Károly miniszterelnök politikai nyilt törekvését akarták bűnös és erkölcstelen módon előmozdítani; minthogy a parlamenti bizottság előtt tett vallomásában nevezett miniszterelnök nyíltan beismerte, hogy a megvesztegetés szándékát és tervét vele gr. Szapáry László előzetesen közölte és ő ezt sem meg nem tiltotta, sem meg nem akadályozta; végre minthogy a parlamenti bizottság több irányú vizsgálatából kétségtelenné vált, hogy a nevezett miniszterelnök gr. Szapáry László mentegetésóben és fegyelmi eljárás nélküli menekülésében mind tanácsai, mind mulasztása által közvetlen és egyenes részt vett: mindezekből kétségtelenül meg van állapítva, hogy gr. KhuenHéderváry Károly képviselő a törvényhozók működésének meggátlásában, illetőleg meghamisításában e nagyon súlyos erkölcsi vétekben bűnrészes és ennélfogva képviselői jogom és kötelességem alapján az esetet, mint mentelmi esetet tisztelettel bejelentem. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: A házszabályok 188. §-ának második bekezdése értelmében, ha mentelmi jogba ütköző cselekmény a háznak valamely tagja 43