Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-391

391. országos ülés ÍWb balfélöl: így tartják meg a törvényt?) És rá­vettük erre az igazságügyminisztert is. Rákosi Viktor: Nagy közönség volt jelen a miniszteri tanácsban? Gr. Tisza István miniszterelnök: . .. rávet­tük és elcsábítottuk t. barátomat, az igazságügy­minisztert is, hogy kövesse el azt a hazaárulást, fáradjon fel Bécsbe, hogy azt a két javaslatot, a mely még hátra van, letárgyaljuk. (Egy hang balfelöl: Ez czinizmus! Zaj. Elnök csenget.) Megtörtént az az iszonyú bűn, gondolom, a múlt szerdán, hogy a magyar kormány Bécsben tár­gyalta le és állapította meg végleg két törvény­javaslatnak szövegét. De ott már téved a t. képviselő ur, mikor azt hiszi, hogy ennek a minisztertanácsnak folytatása is volt. (Mozgás balfelöl.) Az igaz, hogy másnap este az udvari díszebéd után, a melyen én gyászom miatt nem vettem részt, t. barátaim engem felkerestek és ekkor, bevallom könnyelműségemet, egy csésze teával is megkínáltam őket; de ott azután be­széltünk diszebédről, szép asszonyokról, talán mellesleg politikáról is, de minisztertanácsot nem tartottunk. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) A tárgyi tényálladék ezzel, gondolom, most már teljesen fel van derítve. Már most az a kérdés: bűnt követett-e el a kormány akkor, a mikor Bécsben ezt a minisztertanácsot megtar­totta? A képviselő ur azt mondja, hogy a kor­mány székhelye Budapest. Ezt körülbelül tud­juk mindnyájan, de tudjuk azt is, hogy a kor­mány ma is Budapesten székel, az összes kormány hatóságok itt funkczionálnak, összes rendeleteiket ezek itt adják ki; azonban a kor­mány egyes tagjai külön-külön, ugy a kormány tagjai együttvéve távozhatnak Budapestről, távoz­hatnak hivatalos kötelességükből kifolyólag, távoz­hatnak esetleg egészen magántermészetű ügyeik miatt, de mindenesetre távozhatnak ugy, hogy mindazokat az ügyeket, a melyekben intézked­niük kell, időszaki tartózkodási helyükről látják el, de azok természetesen a kormány székhelyén jelennek meg mint az illető hivatalnak kifelé joghatálylyal biró hivatalos kiadványai. (Ugy van! jobb felöl.) így áll a helyzet az egyes miniszterek ténykedéseinél és igy áll a helyzet a miniszter­tanács ténykedéseire nézve is. A minisztertanács összegyűlhet bárhol (Mozgás balfelöl!) ott, a hol a körülmények szükségessé teszik. (Mozgás és ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon I) Holló Lajos: Külföldön? Gr. Tisza István miniszterelnök: Összegyűl­hetnek belföldön, összegyűlhetnek külföldön a miniszterek. (Ellenmondás a bal- és a szélsöbalol­dalon !) A kérdés csak az, hogy a mennyiben a minisztertanács határozatai alapján a magyar államnak bárminő ténykedése indul meg, ez a ténykedés hivatalosan a magyar állam székhe­lyén, a magyar állam illetékes hivatalai utján történjék meg. (Ugy van! jobb felöl. Ellenmon­dás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hivatkozhatom márczius 2-án. szerdán. 331 számos példára. Igen gyakori eset, hogy minisz­tertanácsok egyik vagy másik államférfiunak betegágyánál, falun tartatnak. (Felkiáltások a baloldalon: Az más, de nem külföldön!) Igen gyakori eset, hogy minisztertanácsok külföldön tartatnak. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Erre nézve a történelmi feljegyzések — fájda­lom — nem elég biztosak. B. Kaas Ivor : Háborúban ! Győzelem esetén. Gr. Tisza István miniszterelnök: De erős gyanúm van arra nézve, hogy Mátyás király idejében . . . Rákosi Viktor: Mátyás király nem tartott Bécsben minisztertanácsot! Az hódított! Gr. Tisza István miniszterelnök: Erős a gya­núm, hogy Mátyás király is tartott Bécsben minisztertanácsot. Bartha Miklós: Mátyás hódítani és nem kéz­csókra ment oda! Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogyan? Bartha Miklós: Nem hódolni ment oda! B. Kaas Ivor: A norvég miniszterek nem mennek Stockholmba! (Felkiáltások a jobbolda­lon : Vizet!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem arról van szó, hogy ki miért ment Bécsbe, hanem arról, hogy ha egyszer oda jutott, tarthat-e ott minisztertanácsot, igen vagy nem ? Arra, hogy hódolni mentem-e vagy miért, abszolúte nem szándékozom kiterjeszkedni, mert azt nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy hivatalos kötelességem teljesítésére mentem a magyar delegáczió ülé­seire. (Ugy van! jobbfelöl.) Abban a tényben, hogy bárhol a világon, a hol a magyar minisz­terek épen együtt vannak, azok minisztertanácsba összejöhetnek, azok hivatalos kötelességeiket tel­jesíthetik, azok megállapodást hozhatnak létre, a melyek azután az előirt utón és módon ille­tékes hatóságok hivatalos kiadványai utján effek­tuáltatnak, mondom, abban a tényben semmiféle jogsérelem a világon nincs, mert ez semmiféle törvényt nem sért, az alkotmány szellemébe ab­szolúte nem ütközik és megvallom, igazán némi megkönnyebbüléssel és elégtétellel látom, hogy az a bűnlajatrom, a melylyel a t. képviselő ur ellenem felléphetett, ebben a rettenetes súlyos vádban kulminál. (Derültség jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Ha súlyosabb váddal a képviselő ur nem tud fellépni ellenem, azt hiszem, ezt még nagyon nyugodtan el fogom viselni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Holló Lajos: T. képviselőház! Részben sze­mélyes kérdésben, részben pedig szavaimnak helyreigazítása czimén kérek néhány szót. A t. miniszterelnök ur elsősorban azt kifogásolta, hogy a napirend előtti felszólalás­ban hozattak fel ezek a kérdések elég kiterjedt mértékben. Én azt gondolom, hogy a magyar parlamenti életben mindig szokás volt, hogy valahányszor a parlamentnek szünetelése alatt sérelmek merültek fel, a melyeket a pártok 42*

Next

/
Thumbnails
Contents