Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-388

284 3aS. országos ülés Í90í január 20-én, pénteken. a parlament minden egyes tagja egy véleményen van; a különbség csak az, hogy mi erről az oldalról nyíltan követeljük a nemzet jogainak érvényesítését, önök pedig ugy tesznek, mint az egyszeri ember, a ki, mikor el akart válni a feleségétől, azzal adta át az ügyét a fiskálisnak, hogy csak aztán az* asszony valahogy meg ne tudja. (Derültség) A t. szabadelvű párt is óhajtja a nemzeti vívmányokat, de vigyáz, nehogy az udvar meghallja, mert akkor kegyvesztett lesz és megbukik a kormánya. Az ellenzéknek kötelessége tehát minden egyes 67-es alapon álló kormánynak kormányzatát lehetetlenné tenni. mert a magyar nemzet önállóságát csak akkor birjuk kicsikarni, ha nem akad magyar kormányférfiu, aki odadobja magát az osztrák diktatúra szolgálatának. Mi minden tekintetben el vagyunk nyomva, mert hisz régi törekvése az osztrákoknak, hogy Magyarországot előbb szegénynyé tegyék, azután pedig jogainak foszlányaitól is megfoszszák. Nézzük csak a középiskolát. Nálunk a német nyelv kötelező, de Ausztriában a magyar nem az. Kötelező nálunk azért, hogy a magyar nemzet elnémetesittessék. Én Eötvös Károly tegnapi beszédében foglalt azon meggyőződését, hogy a kormány katonai programmjából nem lesz semmi, teljesen osztom, sőt én annak a desperácziónak is kifejezést adok, hogy az uj katonai programm szerint azért csinálnak majd alapítványi helyeket, hogy az ott nevelt tiszteket hiküldjék Ausztriába elnémetesedni. Ezzel a katonai kérdéssel rosszabbul állunk, mint a hogy álltunk a harcz megkezdése előtt. Azelőtt vitatkoztak a tudósok, a politikusok, a hírlapirodalomban, a társadalomban a felett, hogy vájjon a nyelv meghatározásának joga felségjog-e vagy a nemzet joga? Ma azonban van egy szabadelvű többségünk, a mely szabadelvű többségből kialakult kormány programmja kimondja, hogy az igenis felségjog. Lovászy Márton: A mi kárunkra döntötték el a kérdést! Mukits Simon: Én azzal, hogy ez felségjog-e vagy nem, ezúttal bővebben nem foglalkozom. Már a múlt alkalommal tartott beszédemben kifejezést adtam azon meggyőződésemnek, hogy igenis ez nem felségjog, hogy ez a 1867: XII. törvényczikk 11-ik §-ában ő Felségére ruházva nincs, hogy az a nemzet elidegeníthetetlen joga. Ezzel a kérdéssel bővebben most nem foglalkozom, hanem áttérek a t. kormányelnök ur katonai programmjának egyes pontjaira. (Halljuk! Halljuk!) Ezeket én nem nevezhetem vívmányoknak, mert nem vívmány azt követelni, hogy teljesíttessék az, a mihez a nemzetnek joga van, a mi a nemzet vele született joga, a mi a nemzeti jog. Ha nemzet azt vivja ki magának, a mihez egyébként is törvény és a vér jogán is joga van, azt én vívmánynak nem nevezhetem. (Helyeslés a baloldalon.) Nevezetesen a mi az első vívmányt illeti, a mely a zászlóra és jelvényekre vonatkozik, az mondatik a 9-es bizottság és a t. kormányelnök programmjában a jelvényekre nézve, hogy a közös hadsereg jelvényei, a melyek ma alkalmaztatnak, nem felelnek meg az ország közjogi állásának. Ebben tökéletesen igaza van; de ha nem felelnek meg. azon nagyon egyszerűen lehet segíteni. A nemzetnek vannak jelvényei és zászlói, azokat csak be kell állítani a hadsereg magyar részébe, s ez a vívmány megvalósítható. Miért nem teszi ezt a kormány elnök ur ? Hiszen erre törvény sem kell, vagy elég ahhoz egypár sorból, egy paragrafusból álló törvény; vagy ott van az 1848 : XX. t.-cz., a mely azt mondja, hogy a nemzet jelvényei, zászlaja régi jogaiba visszaállíttatnak; tessék ezt a törvényt a hadsereg szervezetében végrehajtani. B. Kaas ivor: Csak meg kell rendelni a Viktória-zászlógyárnál. (Elnök csenget.) Mukits Simon: A kormányelnök ur bemutatkozó beszédében azt mondotta, hogy erre nézve megállapodás fog létrejönni. Hát ha megállapodás fog létrejönni a zászló-, czimer- és jelvénykérdés tekintetében, akkor az ismét nem fog megfelelni Magyarország közjogi állapotának. (Ugy van! XJgy van! a baloldalon.) Mert a törvénybe iktatott, a törvény által régi jogaiba visszahelyezett magyar zászlót, magyar czimert és magyar jelvényt megváltoztatni nem lehet, mert akkor az nem lesz magyar. Tökéletes kigunyolása volna a magyar államiságnak, hogy ha ez a zászló ugy alkottatnék meg, hogy a szövet legyen fekete-sárga és a rud magyar nemzetiszínű, vagy megfordítva: a rud feketesárga és a zászló piros-fehér-zöld, avagy a szövetnek egyik oldalán a kétfejű sas, másik oldalán pedig a magyar korona legyen. Ilyen zászlóért mi küzdelmet nem folytatunk, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon,) A mi a katonai büntető eljárás kérdését illeti, erre vonatkozólag már megadta a választ Pitreich közös hadügyminiszter a delegáczióban tartott beszédében. Sajnos, a magyar katonai büntető eljárásból semmi sem lesz. Ha a t. kormány a magyar nyelv jogát tényleg érvényesíteni akarja a katonai bűnvádi eljárás folyamám tessék szint vallani és egész határozottan megjelölni, hogy a magyar nyelvet mily mértékben, milyen irányban és hol kívánja érvényesíteni ? (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Tessék megmondani őszintén: hol fog érvényesülni a magyar nyelv ? Az első fórumon: a tárgyalási eljárás folyamán, a bizonyítási eljárás folyamán, a védelem terén, az ítélkezés folyamán, az ítélet és tanácskozás nyelvében-e P Vagy a felebbviteli fórumoknál; a felebbezés nyelvében, a felebbviteli fórumok tanácskozási és ítélkezési nyelvében akarja-e érvényesíteni a kormány a magyar nyelvet? A t. miniszterelnök urnak programm-