Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-388

3ö8. országos ülés 190h- január 29-én, pénteken. 283 nem ajánlott és meg nem szavazott ujonczok kiállítását. Vannak törvényeink a XVI. századtól kezdve, a melyek a becstelenség bélyegét nyomják arra á vármegyére, a mely kiállít meg nem szavazott ujonczot. Legújabb törvényeink közül a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény a miniszteri rendeleteknek a municzipiumok általi végrehajtásáról szólva, ezt a két eminens nemzeti jogot veszi ki s az ujonezmegajánlást és a meg nem szavazott adókat olyannak tünteti fel, a melyekre vonatkozó rendeletét a kormánynak a remonstrálás után sem kell végrehajtani. Ezekből kifolyólag ez oly eminens alkotmányjogi garancziája a nemzetnek, hogy ennek gyakorlásánál én képviselő kötelelességemnek tartottam felszólalni és leadandó szavazatomat megindokolni. (Helyeslés bal felöl.) Az 1867: XII. t.-cz. ugyanis a véderőre és a katonai ügyekre vonatkozó jogok gyakorlására két kategóriát különböztet meg. Az egyiket a sokat emlegetett 11. §-ban a királyra ruházott három felségjog képezi, vagyis a hadsereg magyar részének vezérletére, vezényletére és beiszervezetére vonatkozó jogát a nemzetnek felségjoggá deklarálja. Nem terjeszkedem ki ezúttal arra, hogy a nyelv kérdése felségjog-e vagy nem, hanem tisztán a szőnyegen forgó javaslat körében akarok mozogni. A másik kategóriába a 12. §-ban foglalt azon jogok tartoznak, melyeket a nemzet magának tartott fenn. Ezek a jogok nemcsak nemzeti jogok, hanem alkotmányjogi garancziák is, eszközök az osztrák túlkapások megfékezésére, (Helyeslés balfelöl.) melyeknek igénybevételével birja a magyar nemzet jogát érvényesíteni nemcsak katonai ügyekben, de egyáltalában mindazon nemzeti jogokat, melyekért küzd, csakis ezen alkotmányjogi garanczia gyakorlásával birja érvényesíteni. Bartha Miklós t. képviselőtársam a mai helyzetet egyik vezérczikkével ekkép jellemzi (Olvassa): »Az anyák kötelessége ujonczot szülni a hadsereg részére, az apák kötelessége dolgozni és pénzzel ellátni a hadsereget, de minden anya különös súlyt helyezzen arra, hogy német ujonczot szüljön. * Senki a mai helyzetet, Magyarországnak Ausztriához való viszonyát nem jellemezte szebben, mint Bartha Miklós, mert tényleg ugy van, hogy a magyar nemzet Ausztria által, az uralkodóház által arra van predesztinálva, hogy katonáskodjék és adózzék. (Ugy van! balfelöl.) Ugyanebben a vezérczikkében a helyzetet következőleg jellemzi Bartha Miklós (olvassa): »A ki laktanya előtt megy el, görnyedjen kétrét, szemét süsse le, ha protestáns, vessen keresztet, ha katholikus. A ki tábornokkal találkozik: töltse meg lelkét malaszttal, gondoljon saját alacsony voltára és állóhelyben várja meg ő magasságának elvonulását. Törzstisztet ha látsz: légy hálás a gondviselésnek, hogy látnod engedé és vezesd be naplódba e találkozást, szép emlékeidnek gyarapítására. Hadnagyra, főhadnagyra különös gondot fordíts. Bámuld meg domború mellét, hallgasd meg kardjának zenéjét és lesd el bajuszának miként való kunkorodását,« Én ezt a felolvasást tovább folytatni nem akarom, hanem tényleg ugy áll ma Magyarországon a viszony, a mint azt Bartha Miklós elmondta. B. Kaas Ivor: Be kell venni a szabadelvű párt programmjába! Éukits Simon: Ma Magyarországon a katonai hatalom uralkodik és diktál a magyar minisztereknek is. Ezt felesleges mással bizonyítani, mint Pitreich beszédével, az osztrák miniszterelnök ur támadásaival, mert látjuk, hogy az osztrák delegáczióban elhangzott határozatokban Magyarország alkotmányát nem ismerik. Ot percznyi szünetet kérek. Elnök: A t. képviselő ur alig beszél háromnegyed órája, (Zaj balfelöl.) de ha hosszasabban kivan még a képviselő ur szólani, akkor öt perezre szívesen felfüggesztem az ülést. MukitS Simon: Öt perczet kérek csak! Elnök: Az ülést tehát öt per ezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Mukits Simon képviselő ur folytatja beszédét. MukitS Simon: T. képviselőház! Az önállc állami, nemzeti lét attribútuma, mint emiitettem volt, az önálló és nemzeti védelem. A hol ez nincs, abban az országban állami, nemzeti önállóságról, függetlenségről, alkotmányosságról beszélni nem lehet. A mig a nemzet szabadon, önállóan, minden befolyástól menten, tehát még Ausztria befolyásától is menten nem rendelkezhetik védereje felett, addig Magyarországot önálló államnak mondani nem lehet, addig az államiság fogalma csak gúnyolódás, addig mi is csak tartományok, majorságok vagyunk! (Ugy van! balfelöl.) Én csak egy magyar nyelvű, magyar szellemű, jelvényében, zászlójában és czimerében magyar hadsereg részére ajánlok meg ujonczot; és miután az a hadsereg, a melynek részére ujonczok megajánlása kéretik, szellemében, zászlójában, czimerében, vezetőségében, egész mindenében a nemzet érdekeivel ellentétes érzelmű, részére ujonczot meg nem szavazok. (Helyeslés balfelöl.) Az ilyen ellenséges érzelmű hadseregre az állam bizton nem építhet, mert az, mint a történelem is mutatja, idegen érdekek szolgálatára a magyar haza ellen használtatik fel. (Ugy van! balfelöl.) Maguk a hadsereg tagjai a magyar alkotmányra esküt nem tesznek, előttük a magyar alkotmány fogalma ismeretlen. A mi hadseregünk a magyar nemzet jogát nem ismeri, Magyarországban alkotmányos életről nem tud; a mi hadseregünk szelleme, vezérlete osztrák és így nem is lehet kívánni attól a katonától, hogy fegyvert fogjon azért a magyar alkotmányért, a melyre esküt sem tesz. Hogy ezen a helyzeten változtatni kell, az iránt, azt hiszem, 36*