Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-386

3ö6. országos ülés 1904- január )ű-én, szerdán. 223 maga is elismerte, azonban a mai ülés folya­mán előfordult az, hogy Lovászy Márton beszéde közben nem egy, hanem három felszólalás is történt, (ügy van ! a baloldalon.) Én nem vol­tam itt, csak utólag értesültem arról, a mihez különben már akkor szóltam vagy közbeszóltam volna, hogy Rakovszky István, Holló Lajos és Madarász József szóltak a házszabályokhoz és hogy ezeken kivül szólt még Nóvák József kép­viselő ur személyes kérdésben. Vagyok bátor a 220. §-t az igen t. elnök­ségnek felolvasni (olvassa): »A szólót beszédé­ben félbeszakítani, vagy közbeszólásokkal zavarni nem szabad.« Ha jól tudom, ezt a szakaszt akarta az elnökség velem szemben alkalmazni. A 221. §. pedig azt mondja (olvassa): » Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbe­szakítani, vagy a tárgytól való eltérés esetében figyelmeztetni.* Nekem tehát most két kérésem van. Az egyik az: méltóztassék nekem megmondani, micsoda jogczimen beszélhettek a képviselő urak Lovászy Márton képviselő ur beszéde közben, a második pedig az: méltóztassék megmondani, hogy micsoda jogczime volt az elnökségnek ve­lem szemben azt elkövetni, a mit elkövetett? Elnök: En csak arra vonatkozólag vála­szolok, a mi az én ténykedésemet illeti. Lovászy Márton képviselő ur beszédét félbeszakította, ő maga kért szünetet. (Mozgás a szélsőbal oldalon.) Engedelmet kérek, de én ugy tudom, hogy az eddigi gyakorlat szerint ilyenkor meg volt en­gedve, hogy az elnök tegyen enuncziácziót és esetleg más képviselő urak is tehessenek nyilatkozato­kat. Én azt hiszem, ez a helyes eljárás. (Helyes­lés a baloldalon.) Ennélfogva kérem a jegyző urat, szíveskedjék a következő szónok urat felhívni. Lengyel Zoltán: A házszabályoknak nem ez az értelme. A szünet időbeli czezurát jelent, nem pedig a tényállás megváltoztatását. A tény­állás a szünet daczára megmaradt. A szünet előtt is, szünet alatt is, szünet után is ugyanaz volt a tényállás, vagyis hogy Lovászy Márton képviselő ur beszél és ez alatt senki ember fiá­nak nincsen jogában szólani. (ügy van! a bal­oldalon.) A szünetnek olyan magyarázatot adni, a minőt az elnök ur ad, nem lehet. Én nem bánom, méltóztassék az obstrukcziónak akár­mennyi alkalmat adni a házszabályok ilyen értelmű magyarázatával, de konstatálom és ide szegzem ezt a tényt az elnökséggel és a túl­oldallal szemben, hogy bemutassam, hogy egy héten belül miképen jár el az elnökség ugyan­azon esetben másként és másként. Endrey Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Az ujonczok meg­ajánlása a magyar nemzetnek lényeges joga, mert az ezen megajánlást feltételekhez kötheti ezzel tehát az egész hadügyi kormányzásra par­lamentáris befolyást gyakorol. A feltételszabási jog még a közös ügyek fennállása mellett is Magyarország szuverenitásának rendkívül fontos és lényeges jogi alkatrésze, mert sehol, a hol a né­pek szabadsághoz jutottak,.maguknak alkotmányt szereztek, egy nap alatt ahhoz el nem jutottak. A királyok környezetei, melyek a király hatal­mát akkora mértékben tudják megosztani, ki­használni, kizsákmányolni, a mekkora mértékben a király azoknak gyakorlására feljogosítva van, soha a királyoknak azt a tanácsot nem adták, hogy a népek jogait hagyják érvényesülni; a népeknek kellett gondoskodniuk eszközökről, a mely eszközök által kicsikarhatják az ő igényeik, jogos kívánságaik és törekvéseik megvalósítását. (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Az adók és a fejedelmek számára való szubszidium meg­tagadása a magyar alkotmánynak is épen olyan integráns részét képezi, mint az angol alkot­mánynak. Az ujonczok megajánlása és az azok­hoz csatolandó feltóteleknek megszabása a ma­gyar alkotmánynak épen olyan lényeges és fontos pontját képezi, mint az angol alkotmánynak képezte az a jog, hogy a törvényhozás évről­évre feljogosította az uralkodót arra, hogy had­sereget tarthasson, és hadsereget toborozhasson, és hogy a törvényhozás adta meg az ahhoz szükséges költséget. Én az általános okokon kivül az ujonczo­kat a jelen körülmények között különös ok miatt sem szavazom meg. {Elénlc helyeslés a balolda­lon.) Különös ok az, hogy a törvényhozás min­den alkotmányos országban, a melynek népe szabadságszerető, köteles gondoskodni arról, ho;>y a népnek azon gyermekei, a kik katonai szolgá­latra hivattak be, a szükséges jogvédelmet meg­találják, hogy akkor is, a midőn katonák, tud­ják és érezzék azt, hogy egy fenséges és nagy hivatás teljesítésére vannak felszólítva, a mely nagy czélok érdekében nagy hatalmat ad a katonai hatóságoknak ő felettük, de azok őket emberileg biztositható jogaiktól, az igazságszol­gáltatás feltételeitől, annak biztosítékaitól meg nem foszthatják, (ügy van! Ugy van! a bal­oldalon.) Az a jogérzet, a mely a j>olgári élet­ben minden emberben kifejlődik saját joga, saját emberi mivolta iránt, hogy ő rajta jogtalanul ós törvénytelenül semmi hatósági intézkedés végre nem hajtható, ez kell, hogy ott, a hol a legnagyobb fegyelem, a legnagyobb kötelesség­tudás kívántatik meg, minden katonának kebe­lében éljen; mert ez a valóságos biztositéka annak, hogy az a hadsereg nem a középkor hadseregeinek mintájára zsiványokból, csavar­gókból, utonállókból, korhelyekből és semmire­kellőkből összetoborzott embereknek tömege, hanem az állampolgároknak egy kiválasztott, külön, magas hivatásra kiszemelt része. {Élénk helyeslés a baloldalon.) A magyar törvényhozás arra irányuló köte­lességét, hogy minden ember, ha a hadsereg körébe jut, érezze, hogy őt ott hazájának joga és alkotmányos szabadsága el nem hagyta, nem érvényesítette. 1868. deczemberben, azon ország-

Next

/
Thumbnails
Contents