Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-386

3ö6. országos ülés 1904- január )ű-én, szerdán. 223 maga is elismerte, azonban a mai ülés folyamán előfordult az, hogy Lovászy Márton beszéde közben nem egy, hanem három felszólalás is történt, (ügy van ! a baloldalon.) Én nem voltam itt, csak utólag értesültem arról, a mihez különben már akkor szóltam vagy közbeszóltam volna, hogy Rakovszky István, Holló Lajos és Madarász József szóltak a házszabályokhoz és hogy ezeken kivül szólt még Nóvák József képviselő ur személyes kérdésben. Vagyok bátor a 220. §-t az igen t. elnökségnek felolvasni (olvassa): »A szólót beszédében félbeszakítani, vagy közbeszólásokkal zavarni nem szabad.« Ha jól tudom, ezt a szakaszt akarta az elnökség velem szemben alkalmazni. A 221. §. pedig azt mondja (olvassa): » Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszakítani, vagy a tárgytól való eltérés esetében figyelmeztetni.* Nekem tehát most két kérésem van. Az egyik az: méltóztassék nekem megmondani, micsoda jogczimen beszélhettek a képviselő urak Lovászy Márton képviselő ur beszéde közben, a második pedig az: méltóztassék megmondani, hogy micsoda jogczime volt az elnökségnek velem szemben azt elkövetni, a mit elkövetett? Elnök: En csak arra vonatkozólag válaszolok, a mi az én ténykedésemet illeti. Lovászy Márton képviselő ur beszédét félbeszakította, ő maga kért szünetet. (Mozgás a szélsőbal oldalon.) Engedelmet kérek, de én ugy tudom, hogy az eddigi gyakorlat szerint ilyenkor meg volt engedve, hogy az elnök tegyen enuncziácziót és esetleg más képviselő urak is tehessenek nyilatkozatokat. Én azt hiszem, ez a helyes eljárás. (Helyeslés a baloldalon.) Ennélfogva kérem a jegyző urat, szíveskedjék a következő szónok urat felhívni. Lengyel Zoltán: A házszabályoknak nem ez az értelme. A szünet időbeli czezurát jelent, nem pedig a tényállás megváltoztatását. A tényállás a szünet daczára megmaradt. A szünet előtt is, szünet alatt is, szünet után is ugyanaz volt a tényállás, vagyis hogy Lovászy Márton képviselő ur beszél és ez alatt senki ember fiának nincsen jogában szólani. (ügy van! a baloldalon.) A szünetnek olyan magyarázatot adni, a minőt az elnök ur ad, nem lehet. Én nem bánom, méltóztassék az obstrukcziónak akármennyi alkalmat adni a házszabályok ilyen értelmű magyarázatával, de konstatálom és ide szegzem ezt a tényt az elnökséggel és a túloldallal szemben, hogy bemutassam, hogy egy héten belül miképen jár el az elnökség ugyanazon esetben másként és másként. Endrey Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Az ujonczok megajánlása a magyar nemzetnek lényeges joga, mert az ezen megajánlást feltételekhez kötheti ezzel tehát az egész hadügyi kormányzásra parlamentáris befolyást gyakorol. A feltételszabási jog még a közös ügyek fennállása mellett is Magyarország szuverenitásának rendkívül fontos és lényeges jogi alkatrésze, mert sehol, a hol a népek szabadsághoz jutottak,.maguknak alkotmányt szereztek, egy nap alatt ahhoz el nem jutottak. A királyok környezetei, melyek a király hatalmát akkora mértékben tudják megosztani, kihasználni, kizsákmányolni, a mekkora mértékben a király azoknak gyakorlására feljogosítva van, soha a királyoknak azt a tanácsot nem adták, hogy a népek jogait hagyják érvényesülni; a népeknek kellett gondoskodniuk eszközökről, a mely eszközök által kicsikarhatják az ő igényeik, jogos kívánságaik és törekvéseik megvalósítását. (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Az adók és a fejedelmek számára való szubszidium megtagadása a magyar alkotmánynak is épen olyan integráns részét képezi, mint az angol alkotmánynak. Az ujonczok megajánlása és az azokhoz csatolandó feltóteleknek megszabása a magyar alkotmánynak épen olyan lényeges és fontos pontját képezi, mint az angol alkotmánynak képezte az a jog, hogy a törvényhozás évrőlévre feljogosította az uralkodót arra, hogy hadsereget tarthasson, és hadsereget toborozhasson, és hogy a törvényhozás adta meg az ahhoz szükséges költséget. Én az általános okokon kivül az ujonczokat a jelen körülmények között különös ok miatt sem szavazom meg. {Elénlc helyeslés a baloldalon.) Különös ok az, hogy a törvényhozás minden alkotmányos országban, a melynek népe szabadságszerető, köteles gondoskodni arról, ho;>y a népnek azon gyermekei, a kik katonai szolgálatra hivattak be, a szükséges jogvédelmet megtalálják, hogy akkor is, a midőn katonák, tudják és érezzék azt, hogy egy fenséges és nagy hivatás teljesítésére vannak felszólítva, a mely nagy czélok érdekében nagy hatalmat ad a katonai hatóságoknak ő felettük, de azok őket emberileg biztositható jogaiktól, az igazságszolgáltatás feltételeitől, annak biztosítékaitól meg nem foszthatják, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Az a jogérzet, a mely a j>olgári életben minden emberben kifejlődik saját joga, saját emberi mivolta iránt, hogy ő rajta jogtalanul ós törvénytelenül semmi hatósági intézkedés végre nem hajtható, ez kell, hogy ott, a hol a legnagyobb fegyelem, a legnagyobb kötelességtudás kívántatik meg, minden katonának kebelében éljen; mert ez a valóságos biztositéka annak, hogy az a hadsereg nem a középkor hadseregeinek mintájára zsiványokból, csavargókból, utonállókból, korhelyekből és semmirekellőkből összetoborzott embereknek tömege, hanem az állampolgároknak egy kiválasztott, külön, magas hivatásra kiszemelt része. {Élénk helyeslés a baloldalon.) A magyar törvényhozás arra irányuló kötelességét, hogy minden ember, ha a hadsereg körébe jut, érezze, hogy őt ott hazájának joga és alkotmányos szabadsága el nem hagyta, nem érvényesítette. 1868. deczemberben, azon ország-