Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-384

156 381. országos ülés 190^ január 25-én, hétfőn. első és fő követelményül odaállítani a vezényleti és szolgálati nyelv kérdését mint olyant, a melynek kivivása nélkül a jelen válságos Helyzetből a kibontakozás épen nem lehetséges. Nem azért, mintha én nem tartanám ezt a legfőbb és leghatalmasabb eszköznek arra, hogy a hadsereg nemzetivé tétessék, hanem azért, mert nem tartom czélravezetó'nek egy általános czél elérése tekintetében a küzdelmet bármilyen fontos részletnek, de mégis csak részletnek előtérbe helyezésével megnehezíteni.« Mondtam továbbá: »A czélt nem kell keresni az egyik vagy másik felszólalásban felhangzott és egyéni felfogás szerint mérlegelt követerményekben. Általában a magyar vezényleti és szolgálati nyelvet tették első helyre, bár én a magam részéről megvallom, hogy a tiszti képzésnek teljes magyarrá tételében láttam a ezélt, illetőleg láttam az eszközt, a melylyel a tulajdonképeni czélt, az önálló magyar hadseregnek kivívását elérhetjük, vagy legalább is egyelőre a hadseregnek nemzetivé tételét kivívhatjuk. Más talán a jelvényre, vagy a czimer kérdésére helyezett nagyobb súlyt. Ismét mások, a lelkesültebb és vérmesebb természetűek, a maguk követelményét a legnépszerűbb, a légérthetőbb követelmény, a magyar vezényleti nyelv követelményének érvényesítését tartották fontosabbnak és annak higgadtabb elbírálását leszerelésnek mondották.« Ezt mondtam tehát én és ettől az álláspontomtól ma sem távoztam el és sem beszédeimben sem írásaimban, melyek ittott megjelentek, soha másképen nem nyilatkoztam. Hanem van ennek a támadásnak, mert az volt ez ellenem, bizonyos olyan része, a mit nem irnak, de ugy négyszemközt megmondanak az embernek, a mit ugy fülébe súgnak az embernek, a mi nagyon megmagyarázná azután azt, hogy miért lett volna esetleg bűn gróf Apponyi Albertnek leszerelni és miért erény gróf Tisza Istvánnak leszerelni. Midőn ezt az igen t. miniszterelnök ur barátjai teszik, én teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a miniszterelnök urnak erről tudomása nincs, ez nem az ő akaratával, nem szándokával történik és, ha tudná, azt mondaná, hogy Isten mentse meg őt barátaitól. Belevegyitik ugyanis a politikai harcz kérdéseibe a felekezeti kérdést, (Ugy van! Ugy van! balfelöl) és mintegy csodálkozva adnak kifejezést annak, hogy miképen nem kel kálvinista ember azonnal a gr. Tisza István védelmére, és ha az ember nem helyezi rendületlen bizalmát gr. Tisza Istvánba, ha nem áll oda valamelyik szárnyra dárdásnak, azonnal kész a klerikális elnevezés. (Derültség balfelöl. Zaj és mozgás a szélsobaloldalon.) Ne tessék magára venni, ott van elég szárny, ne tessék magát igen t. képviselőtársamnak oda számítani. Lukáts Gyula: Egyáltalában a függetlenségi Kossuth-párt nem dárdása a jobboldalnak. Vagyunk olyan ellenzékiek, mint az urak! (Zaj balfelöl,) Bedőházy János: Itt én beszélek, nem az urak. Én nem az urak nevében beszélek, én beszélek a magam nevében, elmondom a magam véleményét, a magam felfogását, a magam meggyőződését. (Helyeslés balfelöl.) E szerint én klerikális vagyok, mert az én vallásos meggyőződésemet, a mely mindenesetre van olyan meggyőződés, mint akárki másé itt e házban, nem akarom összezavarni politikai meggyőí'ődésemmel, (Helyeslés balfelöl.) én azonnal a sötétség szolgája és nem tudom, jezsuita vagyok, mert hitemmel és ahhoz fűződő lelkiismeretemmel nem akarok világi trónokat és világi hatalmat szolgálni, hanem szolgálom azt a trónt, a mely egyedül igazságos, és azt a hatalmat, a mely egyedül áldásos: _Isten hatalmát. Erre való az én vallásom. (Elénk helyeslés a baloldalon.) És az mind nem elég, hogy én a kálvinista meggyőződésemet, azt mondhatom, a bölcsőmtől kezdve szívtam, vettem magamba; és mind nem elég, hogy a kálvinizmusnak ügj"ét a j>rotestáns közoktatás terén több mint két évtizeden át szolgáltam, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) még pedig oly csekély javadalmazásért, hogy ezt itt a házban restellem is elmondani. Igazán nem tudom, mi lesz ebből az országból, ha már a vallásos meggyőződést is igy a közélet sarában hurczolják meg ! (Ugy van! balfelöl.) és ha az lesz a jelszó, hogy azért kell valakinek gróf Tisza Istvánt megvédeni, mert kálvinista ember és azért kell gróf Tisza István ellen harczba sorakozni, mert nem katholikus ember. (Ugy van! balfelöl.) Lukáts Gyula: Csak a »Magyar Szó« mondja! Bedőházy János: Bocsánatot kérek, ez nemcsak a politikai élet, hanem már a társadalmi élet züllésének is a jele. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Mások meg azt mondják, hogy az nem is annyira vallásos meggyőződésnek a kérdése, nem azt értik alatta, hanem ez alatt a szabadelvüséget értik. Hát ime, a gr. Tisza István támadtatása tulajdonképen a szabadelvüség elleni harcz. (Derültség a szélsobaloldalon.) Hát hol vagyon az megírva, t. képviselőház, hogy egy kálvinista embernek okvetetlenül szabadelvűnek kell lenni oly értelemben, a hogy azt a túloldalon a szabadelvű párt pontifexei magyarázzák? Mert bizonynyal szabadelvűnek kell lenni a protestáns szellemből kifolyólag az evoluczió elvénél fogva, szabadelvűnek kell lenni, mint kereszténynek az evangélium értelmében, és szabadelvűnek kell lennie a kálvinista embernek történelmi tradiczióinál fogva, amennyiben a protestantizmus ügye mindig a nemzeti ügygyei volt kapcsolatban és hazánkban a protestantizmus küzdelmei a nemzetnek önállóságáért és függetlenségeért vivott küzdelmekkel esnek össze. (Igaz! Ugy van! a szásöbaloldalon.) De én, t. kép7Íselőház, nem