Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-383

146 3&3. országos ülés 190b január 23-án, szombaton. gyakorlása körül a rendőri hatóságoknak jogai és kötelességei vannak, és a mennyiben ezek a jogok és kötelességek törvényben körülírva nincsenek, természetszerűleg a kormányzatnak képezi hivatását és kötelességét ebben a tekintetben saját felelőségére eljárni. (Élénk helyeslés a jobboldalon,) B. Kaas Ivor: A törvény keretében ! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: De nincs törvény!) Én értem a szabadságot is, a törvényességet is, de a közjogot is. (Nagy zaj a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nagyon furcsa konzekveneziákkal járna minden oly államban, a melynek nincs kodifikált alkotmánya, hanem a melynek alkotmánya egy ezredéves történelmi fejlődés szülöttje, ha arra az elvi álláspontra helyezkednénk, hogy a mennyiben a törvény nem mond semmit, ott nem lehet semmit sem cselekedni. B. Kaas Ivor: Azt nem mondtam! (Élénk derültség a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Annak, a mit t. képviselőtársam mondott, vagy ez volt az értelme, vagy azután semmi értelme sem volt. (Élénk derültség a jobboldalon.) Visszatérek a dologra. B. Kaas Ivor: Ha nem értik, arról én nem tehetek. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nagyon természetes dolog, nem volt és remélem, nem is lesz magyar kormány, a mely át ne volna hatva annak nagy fontosságától és nagy horderejétől, hogy a gyülekezési jogot semmiféle felesleges korlátozásnak alá ne vesse, (Helyeslés a jobboldalon) hogy itt az elvi álláspont és a szabály, a melyből kiindulni kell, a teljes gyülekezési szabadság, és ezt megszorításoknak alávetni csak annyiban szabad, a mennyiben ezt a közérdek, a közbiztonság szempontjai parancsolólag megkövetelik, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) B. Kaas Ivor: Ez nagyon tág! Gr. Tisza István miniszterelnök: Itt van mindenesetre egy bizonyos köre az apprecziácziónak, mondjuk a diskreczionárius hatalomnak. De méltóztassanak nekem megengedni, ez a kör megmaradna akkor is, ha az ügy törvényben szabályoztatnék, mert teljes lehetetlen volna törvényben ugy szabályozni, hogy ezen szempontok megítélése ne a rend fentartásáért felelős hatóságokra bizassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én nagyon szeretném megérni azt, hogy a gyülekezési jog törvényben szabályoztassék. Ha a t. képviselő urak nekem még hosszú időt engednének arra, hogy az ország ügyeivel foglalkoztassam ebben az állásban, bizonyára rá kerülne a sor erre is. De egyelőre mindenesetre teljesítenem kell kötelességeimet a mai jogrendszer alapján, vagyis törvényes dispozicziók létele nélkül és ón biztosithatom a képviselő urat, hogy én ezen kötelességeim teljesítésénél a gyülekezési jognak legliberálisabb interpretácziójából indulok ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mielőtt az általam kibocsátott rendeletre áttérnék, legyen szabad egy körülményről megemlékeznem. A midőn átvettem a belügyminisztérium vezetését, jött tudomásomra, hogy gyakran a népgyűlések megtartását tudomásul nem vevő határozatok ellen beadott felebbezések a népgyűlésre megjelölt időn jóval túl terjesztetnek fel és a belügyminisztériumban szokásban volt ezen felebbezéseket mint tárgytalanná váltakat minden érdemleges elbírálás nélkül visszaküldeni. Az idő rövidségénél fogva nem kereshettem elő nagyobb materiálét erre, de itt fekszik előttem két ilyen módon elintézett akta, az egyik 1899 november haváról, a másik 1901-bol, Felhozom őket példájául annak, hogy ez az eljárás a belügyminisztériumban szokásban volt. Én, a midőn átvettem a belügyminisztérium vezetését s a midőn egyúttal igen szigorú intézkedést bocsátottam ki az iránt, hogy mindazon ügyek, a melyek régi idő óta hevertettek a minisztérium egyes osztályaiban, elintéztessenek, akkor tudomásomra jutott, hogy márcziusban tagadtatott meg Kecskeméten egy népgyűlés megtartása, a melyre nézve azonban a minisztérium márcaustól egész novemberig nem intézkedett. Én akkor azt mondtam, nem bánom, itt már nyolcz hónap eltelt, ezt az ügyet küldjék még vissza mint tárgytalant, mert nyolcz hónap múlva csakugyan semmi értelme nincsen az intézkedésnek, de egyúttal kijelentettem azt, hogy én ezt az eljárást helyesnek nem tartom és én jövőre akár idejekorán, akár elkésetten jön egy ilyen ügy a minisztérium elé, érdemleges határozatot kívánok ez ügyekben, (Helyeslés a baloldalon.) hogy lehetővé tegyem azt, hogy esetleg egy más terminusra a népgyűlés akkor is összehivathassák, ha az előzőleg kontemplált terminuskor az már megtartható nem volt. (Helyeslés a jobboldalon.) E tekintetben tehát a dolog ugy áll, hogy ily természetű praxist, mint létezőt találtam a minisztériumban és azt beszüntettem, a mint módomban állt a kérdéssel foglalkozni és abba beletekinteni. {Élénk helyeslés a jobboldalon^} Már most, t. ház, ezek után áttérek azokra a körülményekre, a melyek rendeletem kibocsátását tették szükségessé. (Halljuk! Halljuk!) Azt az agitácziót mindnyájan ismerjük, a mely szocziális jelszavak és szocziális firma alatt az országnak különösen azon részeiben indult meg és van folyamatban, a hol a köznép alacsonyabb műveltségi fokánál fogva mindenféle izgatásnak hozzáférhető. (Általános helyeslés.) Ez az izgatás nem a mezőgazdasági munkásosztály köréből indult ki. Egy idegen plánta az, a melyet főleg Budapestről vittek a mezőgazdasággal foglalkozó köznép közé olyanok, a kiknek a magyar munkásosztálylyal, annak érdekeivel, annak küzdelmeivel semmi köze, (Helyeslés a jobbóldalon