Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-382

104 382. országos ülés 190í január 22-én, pénteken. negyed három, hanem még 10 perczczel előtte voltunk, tehát a ház döntése és határozata pro­vokálandó, — az elnök azért, mert Kovács Pál képviselő ur megkezdette beszédét, nem engedte meg, hogy Szederkényi Nándor képviselő ur a házszabályokhoz hozzászóljon. Ez után Szeder­kényi Nándor képviselő ur a felszólításnak en­gedelmeskedni akarván még akkor is, midőn az elnök ur nem járt el helyesen, alávetvén magát az elnöki tekintélynek, leült. Ekkor Lengyel Zoltán képviselő ur állott fel, a kivel szemben az elnök ur a házszabályok szakaszaiban meg­határozott hatalmával élt, de szabálytalanul (Elérik felkiáltások a hal- és a szélsőhaloldalon: Visszaélt! Ellenmondások jobbfelbí.) Én nem vonom kétségbe, hogy az elnök urnak joga van a rend fentartása érdekében a házhoz fordulni és a háznak inditványt tenni, de ezen indítvány nem képezhet kivételt semmi más inditványnyal szemben és a határozathozatalnak módja nem lehet más, mint más esetben, vagyis az elnök urnak indítványát is akként kell megtenni, hogy azt az egész ház hallhassa, Tegnap azonban ugy tette meg az elnök ur a maga indítványát, hogy azt a ház jelentékeny része nem hallotta, de nem is hallhatta. (Ugy van! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) En legalább, a ki pedig a leg­nagyobb figyelemmel hallgattam, nem hallottam. Hogy az elnök ur maga is tudatában volt annak, hogy Mznak jelentékeny része nem hall­hatja, a mit ő indítványoz, bizonyítja az, hogy tölcsért csinált a két kezéből és a gyorsírókhoz lehajolva, mondotta el azt, a mit indítványozott a háznak. (Zaj a jobboldalon.) Az elnök urnak már ez az eljárása, ez a gesztusa bizonyította és bizonyítja azt, hogy nemcsak, hogy mi nem hallottuk, de ő benne is élt az a tudat, hogy ezt nem is hallhatjuk. Ez után feltette a kér­dést és szavaztatott, holott neki a kérdést a legnagyobb csendben kellene feltenni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Ne lármázzanak!) Gajáry Géza: Akkor önök miatt sohasem lehetne szavazni, mert folyvást lármáznak! Nlande Pál: Csendnek kellene lennie! Ugron Gábor: Az elnöknek a kérdést a 225. §. értelmében akként kellene feltennie, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. (Felkiáltások a jobboldalon: Ugy állította féli) Szükséges, hogy azt hallhassák. (Felkiáltások a jobboldalon: Hallottuk! Ellenmondcis a balolda­lon.) En nem hallottam, pedig igyekeztem hallani. (Zaj.) A ház elnökének egy másik kötelessége is van, t. i. az, hogy a kérdést ugy tegye fel, hogy a képviselők azt a jogukat gyakorolhassák, hogy a kérdést, a mennyiben hibásan volna feltéve, kiigazíthassák és helyesbbithessék. Abban a sietségben, abban a rohanásban, a melylyel a t. elnök ur indítványát megtette . . . Kubik Béla: Erőszak! Ugron Gábor: , . . a melylyel az indítványra való szavazásra a háznak túlsó oldalon ülő tagjait gesztusaival felhívta, a házszabályoknak ezen megannyi részleteiről az elnök ur meg­feledkezett. A kérdés tehát világosan, hallhatóan nem volt feltéve, a kérdés feltevéséhez hozzá­szólni alkalmunk nem volt ós igy hevenyében, hebehurgya módon tűzte ki az elnök szavazásra a kérdést, (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Ellen­mondás a jobboldalon.) minélfogva a szavazás­nál a képviselők inkább pártállás szerint való ösztönüket követték, semmint tiszta tudatában lettek volna annak, hogy mire szavaznak. (Zaj a jobboldalon.) Azt mondják, zaj volt. A házszabályok 250. §-a azonban a ház elnökének kötelességévé teszi a csend helyreállítását. Elismerem én is, hogy nagy zaj volt, hogy zaj volt itt, zaj volt ott. (Ellenmondás a jobboldalon.) Ez az igazság. Lehetetlenség, hogy akkor, a mikor én, hogy a kérdést meghallhassam, az elnöki emelvény elé rohantam és azt még sem hallhattam, azt azok meghallhassák, . a kik a hátsó padszakaszokban ültek. Ez a határozat szabályszerűen nem jött létre, azért kérem a t. házat, hogy a jegyző­könyből azt kihagyni méltóztassék, (Helyeslés a baloldalon.) mert ily szabálytalan módon meg­hozott határozat nem emeli a ház tekintélyét. (Zaj és derültség a Jobboldalon.) Sréter Alfréd: Önök rontják! Ugron Gábor: Az eljárás, a melyet . . . Kubik Béla: Elnöki erőszakoskodások! Holló Lajos: A házszabályok mindenkinek parancsolnak! Kubinyi Géza: Erőszakról ne beszéljenek önök ! Kubik Béla: Szeretném tudni, mi kifogása van és hogy lehet ilyet mondani! (Nagy zaj.) Kubinyi Géza: Ott erőszakoskodnak és nem itt. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kubik Béla: Ha azoknak szabad, nekünk is szabad közbeszólni. (Nagy zaj.) Nem fogjuk tűrni az erőszakoskodást. (Mozgás jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek minden oldalról. (He­lyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: A mint a napló feljegyzései­ből és a jegyzőkönyvből, a mely az imént fel­olvastatott, értesülök, Lengyel Zoltán képviselő úrral szemben egy szigorú eljárás végett a men­telmi bizottság hivatott fel. Ha az a czél. hogy a mentelmi bizottság teljes erővel, erélylyel és tekintélylyel járjon el: akkor szükséges, hogy az a-határozat, a mely Lengyel Zoltánt a men­telmi bizottság elé utasítja, bírjon az igazság­nak, a valóságnak, a szabályosságnak kritériu­mával. (Igaz! Ugy van! balfelöl,) A heveskedés­nek és felindulásnak pillanatában ez az eset megtörténhetett, de ma, midőn hideg és nyugodt vérrel állunk itt, azt a hibát, a mit heves vér­rel elkövettünk egy képviselővel szemben, nem

Next

/
Thumbnails
Contents