Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.
Ülésnapok - 1901-382
382. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 január 22-én, pénteken, Perczel Dezső, utóbb Jakabffy Imre elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A főldmivelésügyi miniszter benyújtja jelentését az 1882 : XXVI. t.-ez. 5. §-ában elrendelt tervezési munkálatokról és azok kiviteléről. — Napirend előtti felszólalás. — A mentelmi bizottság- jelentése Lengyel Zoltán mentelmi ügyében. — Zárt ülés. — Makfalvay Géza képviselői megbízólevelének bemutatása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Ngiri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 perczkor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Daróczy Aladár jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett szólani kívánókat Dedovics György, az azok ellen jelentkezőket Trubinyi János jegyző urak jegyzik. Mindenekelőtt fel fogom olvastatni az utolsó ülés jegyzőkönyvét. Daróczy Aladár jegyző (olvassa az 1904. január 21-iki ülésnek jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem: van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? Trubinyi János jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! A jegyzőkönyv jelen alakjában nem hitelesíthető, mert az egy olyan határozatot foglal magában, a mely itt szabályszerűen nem hozatott, (ügy van! balfelöl.) Sághy Gyula képviselő ur beszéde után felállott Kovács Pál és a következőt mondta (olvassa): »T. ház! Én azon kéréssel járulok a t. ház elé . . .« és kérte, hogy, bár háromnegyed három nincsen, beszédét mégis másnap mondhassa el. ( Az elnök ur ezen kérését nem fogadta el, holott ez a kérés a házszabályok azon szakasza értelmében intéztetett a házhoz, a mely szerint a képviselő kívánhatja, hogy beszédét másnap mondhassa el — nem az elnökhöz, hanem a házhoz intéztetett. Az elnök ur, mint egy golyófogó, a kérést felfogta és a házhoz nem akarta továbbitani. (ügy van! halfelöl.) Már pedig a házhoz kérést intézni mindenkinek joga van. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Ha e kérést intézik, az elnök úrra háramlik a kötelesség, hogy megkérdezze a házat: helytad-e a kérésnek vagy sem; de a házhoz intézett kérésnek közvetítését az elnök meg nem tagadhatja. (Ugy van! balfelöl.) De, t. ház, az elnök ur nagyon téves felfogásból indult ki, mert azt hozta fel okul, hogy Kovács Pál képviselő ur megkezdette beszédét. Tisztázzuk tehát ezt a pontot. Midőn Kovács Pál képviselő ur felszólalt és kérést intézett a házhoz élőszóval, ugyanazon módon cselekedett, mint a hogyan cselekszik ki itt beszédet tart. De vájjon megkezdette-e beszédét ? Azoktól, a kiknek megkülönböztető tehetségük és felfogásuk nehézkesebb, kérdem, hogy ha Kovács Pál képviselő urnak itt például szaladnia kellett volna és feláll és azt kéri, hogy engedtessék meg neki, hogy ne ma fusson, hanem holnap: akkor bizonyára senki sem mondhatná, hogy a futást megkezdette. Avagy ha Kovács Pál képviselő ur azt kérte volna, hogy ő ne ma énekeljen, hanem énekelhessen holnap: akkor senki sem mondhatná, hogy ő szóbeszédével az éneklést is megkezdette. (Ügy van! balfelöl.) Ez világos bizonyítéka annak, hogy mikor egy képviselő azt kéri, hogy ne beszéljen aznap, akkor beszédét meg nem kezdette, különben nem kérné azt, hogy ne beszéljen. (Ugy van! balfelöl.) Itt ebből a téves felfogásból indult ki az elnök ur, midőn azt mondotta, hogy Kovács Pál ur megkezdette beszédét. De kérem, ezen a czimen — nem akarom elmérgesiteni a kérdést, tehát azt mondom, ezen a czimen — midőn Szederkényi Nándor képviselőtársunk felállott, hogy a házhoz intézze azt a kérést, hogy az döntsön ebben, mert ebben nem az elnök dönthet, mert nem következett el még a három-
