Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-377

374 . 377. országos ülés 190k január 16-án, szombaton. tására a csendőrjárőr Fény és Osalános községekbe ki nem rendelhető, a következményekért a felelőség dr. Adler Adolf nagykárolyi lakost fogja terhelni*. Tehát konstatálom azt, hogy a főszolgabíró arra a terminusra, a mely közelebb esett, a népgyűlést nem tiltotta be, a bejelentést tudomásul vette, daczára annak, hogy kijelentette, hogy nincs módjában a csendőrség iránt intézkedni. A keddi bejelentésre vonatkozólag a határozat a következő (olvassa): »Dr. Varságh Zoltán és dr. Hindy Attila együttes bejelentése tudomásul nem vétetik, illetve a népgyüléseknek fenti időben leendő megtartása betiltatik, mert, bár bejelentők kifejezést adnak bejelentésükben annak, hogy a rend megzavarására okot szolgáltatni nem fognak, de miután azon kijelentésük a közrend fentartására a küszöbön lévő kéjjviselőválasztás által felizgatott hangulattal szemben kellő biztosítékot nem nyújthat, továbbá miután a népgyűlések tartására bejelentett határidőkre a közrend fentartására csendőrjárőiök az idő rövidsége miatt ki nem rendelhetők, s egyáltalán a szükséges rendőri intézkedések meg nem tehetők, a czélba vett népgyűlések megtartását a közrend és közbiztonság érdekében beszüntetni k ellett«. Az utolsó passzusa ennek a végzésnek a legérdekesebb, t. i. a bejelentés történt 10-dikén, a programmbeszéd 12-ikére volt bejelentve és a választás 13-án volt- Azt mondja ugyanis e határozat végpasszusa (olvassa): »Miről dr. Varságh Zoltán és dr. Hindy Attila jelenleg Nagykárolyban tartózkodó budapesti lakosok azzal értesíttetnek, hogy a jelen véghatározatot 15 nap alatt az alispán úrhoz megfelebezhetik.« (Mozgás és derültség a baloldalon.) A t. miniszterelnök ur előbb azt mondta, hogy egy rendeletet bocsátott ki, a mely szerint jogorvoslattal élhetnek az illetők a megszabott idők alatt és a megszabott fórumokon keresztül. Hát ha ez a jogorvoslat ilyen, akkor nem kérünk belőle, mert, t. képviselőház, a 15 napi felebbezési határidő kitűzése a másnapra szóló programmbeszéd megtartásához, a melyet már 15 nap múlva nem is lehet megtartani, már valóságos közigazgatási komédia, (ügy van! a baloldalon.) Gajáry Géza: Meg lehet azt abban a perczben felebbezni! Lengyel Zoltán : T. képviselőház és t. miniszter ur! Nem szzcziálista gyűlésről van itt szó, hanem egy választás alkalmából egy függetlenségi jelölt programmbeszédéről. Hát ha ez nem az alkotmányos jogoknak legflagránsabb meg-' sértése, az alkotmányos életnek lábbal tiprása, ha a gyülekezési jognak ilyen kiirtása nem egy olyan elképzelhetetlen korteskedés a főszolgabíró részéről, a milyennél különbet csinálni nem lehet: akkor semmi sem az. (Ugy van! a baloldalon.) Az egyik népgyűlést, a mely két néppárti községben volt bejelentve másnapra, tudomásul veszi, jóllehet nincs ideje intézkedni, mert tudta, hogy azok a községek valami nagy lázadást nem fognak csinálni, (Mozgás és derültség a jobboldalon. Egy hang jobbfelöl: Csalt kis lázadást, ugy-e ?) de a másik, a mely egy nappal későbbre lett. hirdetve, ... Kubinyi Géza: És lázadásra alkalmas! (Derültség jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: .. . és kissé veszedelmesebb volt, mert ott református magyar községek voltak, a melyek ellenzéki érzelműek, nem volt megengedhető, mert ott nem volt ideje intézkedni. (Mozgás a jobboldalon.) És az egyiket megengedi, daczára annak, hogy választás előtt két nappal volt, és nincs szó a végzésben arról, hogy a választások közel lévén, az izgatottság nagy lehetne, de a másikat, a mely csak egy nappal később és szintén a választás előtt volna, már nem engedi meg erre való tekintettel. A jelölt jogorvoslatért a t. miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez fordult. Onnan 239/1904.számúsürgönyi rendeletben,a 822/1904 alispáni átirat szerint ugy intézkedtek és az alispán arról értesiti a jelöltet, hogy (olvassa): »a népgyűlések betiltására vonatkozó főszolgabírói határozat az elsőfokú hatóság indokainak ismerete nélkül a fokozatos felülvizsgálat mellőzésével legfelsőbb fokon nem változtatható meg«. (Élénk felkiáltások jobb felöl: Természetes!) Ez egy jogi doktrína, a melyet én is akczeptálok, de hogy a t. belügyminiszter urnak, ha segíteni akar, nem volt módjában megtudni, hogy miről van szó, azt egyáltalában el nem fogadhatom. A t. miniszterelnök ur előbbi beszédében Szederkényi Nándor t. képviselőtársamnak válaszolva azt mondta, hogy igenis, választásoknál semmiben sem akarja korlátozni a gyülekezési jogot, hogy az a rendelet erre nincs értve. A midőn tehát én a t. miniszterelnök urnak ezt a képtelen Ítélkezést és helyzetet, a melyből egyedül csak az következett, hogy a függetlenségi jelöltet a programmbeszéd tartásától eltiltották, tudomására hozom: arra kérem, hogy egyrészt méltóztassék ebben a dologban elvi kijelentést tenni, hogy " helyesli- e vagy nem ezt az eljárást, másodszor méltóztassék mint legfőbb közigazgatási hatóság intézkedni az iránt, hogy ilyen preczedens Magyarországon ne alkottassák, különösen akkor, a midőn arról van szó, hogy esetleg még ez évben általános választások lesznek. Mert Magyarország egész alkotmányossága ilyen A^álasztási rendszer mellett tulajdonképen azon nyugszik, hogy a közigazgatási hatóság minő tisztességes és becsületes módon hajtja végre a törvényt. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha a t. miniszterelnök ur ma, kormányzásának első hónapjaiban is ilyen eset alkalmából preczedenst enged alkottatni, akkor el van döntve egész kormányzati rendszerének kérdése.