Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-374
302 374, országos ülés Í90Í- január 13-án, szerdán. Mielőtt áttérnénk az interpellácziók előterjesztésére, a következő ülésre vonatkozólag kívánok a' háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) A legközelebbi ülés idejét és napirendjét illetőleg javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését holnap vagyis csütörtökön d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a ma részleteiben is letárgyalt két törvényjavaslatnak harmadszori olvasását, azután pedig az ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot a kapcsolatos jelentésekkel együtt. Hozzájárul a t. ház ? (Igen !) A ház ehhez hozzájárulván, ezt a ház határozataként mondom ki és most áttérünk az interpellácziókra. Rátkay László jegyző: Szatmári Mór! Lovászy Márton: Bocsánatot kérek, t. képviselőház, engem illet az elsőség! Elnök: Lovászy képviselő ur a tegnapi napon sürgősnek jelentette ki interpelláczióját, de mert az akkor nem került sorra, a házszabályoknak idevonatkozó intézkedése ma már meghaladott. Ma azonban nem volt sürgősnek bejelentve a képviselő ur interpellácziója és igy a képviselő ur a sorrendben utóbb van. A házszabályok szellemének ez az eljárás felel meg. (Általános helyeslés) Szatmári Mór: T. képviselőház! Nehogy illetéktelen területre való beavatkozás szemrehányásával illésen akárki is, előre bocsátom, hogy annak az interpelláeziónak megtételére, a melyet előterjesztendő vagyok, Eperjes város polgársága részéről kérettem fel. (Halljuk! Halljuk!) Az eset, a melyre vonatkozólag a t. miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez, kérdéseket akarok intézni, rövidre fogva a következő: (Halljuk! Halljuk!) A múlt esztendőben történt először, hogy a kassai hadtestparancsnokság, s az eperjesi állomási parancsnokság oly megkereséseket intézett Eperjes város elöljáróságához, a melyeken Eperjes-Presov ezimzést használt. Eperjes város tanácsa akkor ezeket a megkereséseket megkapta, azonban azokat, mint törvénybe ütközően czimzetteket, visszautasitotta, (Elénk helyeslés a széls'öbaloldalon.) r és azok tárgyában tovább nem intézkedett. (Élénk helyeslés a szélsobaloldalan.) A városi tanács elhatározását közölte a város közgyűlésével és a város közgyűlése egyhangúlag helybenhagyta a tanács ezen határozatát. Az alisjjän akkor megkereste a polgármestert, hogy miért nem ad helyt azoknak a megkereséseknek és a polgármester hivatkozott az 1898: IV. törvényczikkre, a melynek határozott intézkedésébe ütközik bele az Eperjes-Presov czimzés. Az alispán ekkor közölte a polgármesterrel, hogy ő jelentést tesz a belügyminisztériumhoz az egész ügynek a felterjesztésével, így került a dolog a belügyminisztériumhoz. »Et nunc venio ad fortissimum.« (Halljuk! Halljuk!) A belügyminisztérium 1903. november hó 29-én a következő átiratot intézte Sáros vármegye alispánjához (olvassa): »Idézett jelentésére értesítem alispán urat, miszerint a katonai hatóságok azon eljárása, hogy az Eperjes város czimére küldött hivatalos megkereséseiken az Eperjes (Presov) czimezést alkalmazzák, kifogás alá nem esik.« (Felkiáltások bal felöl: Gyönyörű!) Pozsgay Miklós: Ezt Tisza mondta ki! Szatmári Mór (olvassa): »Miután a császári és kir. közös hadügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeként annak idején katonai szempontból azon megállapodás létesült, hogy egy megfelelő átmeneti időszak tartama alatt a hivatalosan megállapított helységnevek után a katonai hatóságok az eddig használatban volt elnevezéseket zárjel között alkalmazhassák, ennélfogva idézett jelentése mellékletének visszaküldése mellett felhívom alispán urat, miszerint haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a katonai hatóságoknak a fenti megállapodásnak megfelelőleg czimzett megkeresését Eperjes város polgármestere jövőben vissza ne utasitsa.« Ennek, t. képviselőház, az lett a következménye, hogy Eperjes város képviselőtestülete tárgyalás alá vette a belügyminisztériumnak rendeletét, és azt mint törvénytelent, mint törvénybe ütközőt fogadta, (Felkiáltások lalfelől: Helyesen tette!) s egyhangúlag azt határozta, hogy azt végre nem hajtja és visszautasítja. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Egyúttal kimondta, hogy feliratot intéz e tekintetben a belügyminiszterhez, s a felirat elintézéséig a megkeresésnek meg nem felel és egyúttal átiratot intézett Kassa városához, a melynél hasonlóképpen járt el a katonai hatóság. Nyilvánvaló tehát, hogy Eperjes képviselőtestülete itt törvényes alapon áll, a törvény szellemében járt el, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a katonai hatóságnak az az eljárása pedig, hogy az »Eperjes (Presov)« ezimzést használja, nem fedezhető sem a törvénynyel, de még a törvénybe ütköző belügyminiszteri rendelettel sem, (Ugy van! a szélsöbaloldalonj és nem fedezhető a belügyminiszteri rendeletben kifejezett azzal az állítólagos megállapodással sem, a mely a magyar kormány és a cs. és kir. közös hadügyminiszter között létrejött. Pozsgay Miklós: Megkerülik a törvényt. Szatmári Mór: Az 1898: IV. t.-cz. 1. §-a igy hangzik (olvassa): » Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet.« Az 5. §. impe.rative intézkedik és azt mondja (olvassa): » Állami, törvényhatósági és községi, valamint egyéb hivatalos iratokban kizárólag a község hivatalos neve használandó azon írásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyben vezettetik.« Itt azután felsorolja a törvény az összes neveket. Ez az intézkedés szól világosan a hivatalos átiratokra is. Az egész törvényben hiába keresünk, t. ház, olyan intézkedést, a melyet kivételképen lehetne alkalmazni ebben a fenforgó esetben. A törvényben van ugyan ilyen intézke-