Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

37k. országos ülés Í90i január 13-án, szerdán. 303 dés (olvassa): »A nyilvánossági joggal bíró isko­lákban basznált tankönyvekben és ezen iskolák­nak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványai a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatú elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelke­zése alá.« Világos azonban, hogy ez az intézkedés nem alkalmazható hivatalos átiratokra. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A törvénynek egy má­sik intézkedése ilyeténképen szól (olvassa): »Törvényszéki czégbejegyzések szövegében, kor­mányhatósági jóváhagyást vagy láttamozási igénylő okmányokban és egyéb iratokban, valamint a közhitelességgel és hivatalos jelleg­gel biró minden más viszonylatban is kötelező ugyan a községek hivatalos nevének használata, de e mellett az ettől eltérő elnevezés zárjelben feltüntethető«. T. ház! A belügyminiszteri ren­deletben emiitett megállapodásnak oka és ma­gyarázata talán erre vezethető vissza. Azon­ban itt figyelmeztetnem kell a t. házat arra, hogy a törvény ebbeli intézkedésének indoko­lása igy hangzik {olvassa): »A törvény egyik czélja az, hogy a hivatalos jellegűek gyanánt megállapítandó község- és helynevek necsak a hivatalos életben, hanem minél rövidebb idő alatt a társadalmi érintkezésben is elterjedjenek, Mindamellett az átmeneti idő alatt a magán­érdekeket is kellő tekintetben kell részesíteni. Ezért a szakasz meghatározza, hogy mely ese­tekben kell a hivatalos jelleggel felruházandó községneveket kizárólag használni, de másrészt meghatározza azt is, hogy mikor lehet a hiva­talos név mellett az eddig használt egyéb elne­- vezéseket is alkalmaznia Ebből nyilvánvaló, hogy a törvénynek in­tencziója az volt, hogy a törzskönyvben hasz­nált magyar helységnevek mellett szükség ese­tén csak olyan elnevezések használhatók, a me­lyek eddig használatban voltak, s a melyek a törzskönyvben alkalmazott helységnév mellett magyarázólag alkalmazandók. (Halljulc! a szélső­baloldalon.) Maga a belügyminiszteri rendelet­ben emiitett megállapodás is az eddig haszná­latban volt elnevezéseket engedi meg. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy a katonai ha­tóságok a »Presov« nevet eddig sohasem hasz­nálták, . . . Nessi Pál: Ez czélzatos dolog! Szatmári Mór: ... sőt tovább megyek: a magyar korona országainak Helységnévtárában ez a szó »Presov« nem is fordul elő, pedig a Helységnévtár a legelképzelhetlenebb neveket is felsorolja, ha azok valaha valahol egyáltalában csak emiittettek is, de a Presov névről a Hely­ségnévtár egyáltalában meg nem emlékezik. A belügyminiszteri rendelet a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel állítólag történt megállapo­dás szerint hangsúlyozza a katonai szempontot, de még ha megengedném is azt, — a mi nem , áll — hogy katonai szempontból ez a »Presov« elnevezés valamit jelent: akkor sincs katonai szemponthói semmi értelme annak, hogy a ka­tonai hatóság Eperjes város képviselőtestületé­vel szemben használja a Presov czimzést. Pozsgay Miklós: A nagyhatalmi állás meg­erősítéséül szolgál! Szatmári Mór: Ennélfogva egészen világos, hogy az »Eperjes-Presov« elnevezés nem felel meg magának a cs. és kir. hadügyminiszterrel létrejött állítólagos megállapodásnak sem, a melyben ez a kifejezés fordul elő: ^átmeneti időszak tartama alatt.« Mit jelent ez az át­meneti időszak? Hiszen 1898-ban hozta meg a törvényhozás ezt a törvényt; meghozta azzal az intenczióval, hogy azt végre kell hajtani, mert ahhoz a magyarságnak nagy érdeke, egy nagy nemzeti gondolat fűződik. Már most, ha a katonai hatóság még most is mindig arra az átmeneti időszakra hivatkozik, kérdem: meddig tart ez az átmeneti időszak, és mi határozza meg ezen átmeneti időszaknak tartamát'? "ügy látszik, hogy a katonai hatóság önhatalmúlag időtlen­időkig ki akarja húzni ennek az időszaknak a tartamát. És hogy neki erre bizonyos oka van, az abból is kitűnik, hogy a nagy katonai tér­képen a magyar helynevek németül szerepelnek és hogy ezek a »Presov«-féle kifejezések a helynevek mellett zárjelben vannak feltüntetve. Újra ismétlem, hogy »Presov« egyáltalában nem szerepel a helynevek között, csupán a katonai térképen és igy Eperjesnek Presovhoz semmi néven nevezendő köze nincsen. De ha állana az, hogy a létrejött meg­állapodás értelmében a katonai hatóságok, a katonai térképen kitüntetett neveket használ­hatják, akkor ebből a legképtelenebb, a leg­őrületesebb anomáliák fejlődhetnek ki, mert akkor a katonai hatóság a megállapodás értel­l mében joggal használhatná a Klausenburg, Pünfkirchen stb. elnevezéseket. Vagy, hogy pl. Sáros megyében maradjak, előfordulnának Piller­peklen Oroszpeklen helyett, Jekelsdorf Jekel­falu helyett, Prakendorf Prakfalu helyett, Lip­jani Héthárs helyett, Pastipolje Pusztamező helyett stb. Azt hiszem, hogy most már a t. képviselőház is belátja, hogy ha ilyen dolgokat csinálhatna a katonai hatóság, ez képtelenség, anomália és a legnagyobb megsértése volna a magyar állani szuverenitásának és a törvény­hozástekintélyének. (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) Én egész határozottan merem állítani, hogy az Eperjes-Presov-féle elnevezés nem egyéb Eperjes városával szemben, mint az a katonai vexatura, a melynek jelenségeivel lépten-nyomon találkozunk. (ügy van! bálfelöl.) És hogy a magyar törvényhozás hozzájáruljon ahhoz, hogy az ilyen katonai vexaturák folyton tovább tart­sanak, ez a magyar törvényhozásról fel nem te­hető, ha ebben a perben Eperjes város képvi­selőtestülete marad vesztes, akkor ez veresége a magyarságnak, (Igás! Ugy van 1 balfelöl.) ve­resége a magyar törvényhozás tekintélyének.

Next

/
Thumbnails
Contents