Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-371

37Í. országos ülés Í9()k 2. Szándékozik-e nevezettek szabadon bo­csátása iránt rendeletileg haladéktalanul intéz­kedni, s 3. végül szándékozik-e a toloncz-ügyet tör­törvényileg szabályozni, s addig is, mig ez meg­történhet, a fennálló tolónczszabályzat hiányos­ságát rendeletileg eszközölni ? (Helyeslés halfelol.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képvi­selőház! A konkrét esetről természetesen tudo­másom nem lehetvén, most érdemleges választ nem adhatok, annyit azonban sietek én is kije­lenteni, hogy azt merőben tarthatatlan állapot­nak tartom, hogy tolonczok azért, mert illető­ségük megállapítható nem volt, évek során át lezárva tartassanak. Én tehát sürgősen fogok a tényállásról meggyőződni, intézkedni és annak idején érdemleges választ adni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügy­minisztérium vezetésével megbizott miniszter­elnök urnak. Dedovics György jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél: T. képviselőház! Törvény­tisztelet, a törvény végrehajtása, a törvénynek megtartása elsősorban azoknak a kötelessége, a kiknek kötelessége felügyelni arra, hogy a polgárok azt megtartsák. JNTagyon szomoru dolog, hogy épen oly részről történnek törvénysértések, a kiknek elsősorban felügyelni volna kötelessé­gük arra, hogy a polgárok a törvényt meg­tartsák. Ilyen esetet vagyok kényteten a t. háznak bejelenteni, s az esetet, minthogy nagyon fontos és a polgároknak közjogaiba is belevág, bővebben szándékozom a t. háznak előadni. Arad vármegye törvényhatósági bizottságá­ban nz uj népszámlálás adataihoz képest elhatá­rozta, hogy a törvényhatósági bizottsági tagoknak számát 600-ra emeli fel és igy szükségessé vált a választandó 300 bizottsági tagnak beosztása iránt intézkedni. Ez alkalmat a törvényhatósági bizottság felhasználta arra is, hogy a választói kerületeket újból beoszsza. Az 1886: XXI. t.-czikk 29. §-a határozot­tan intézkedik, hogy oly választókerületek ala­kítandók, a melyek 2—600 választóval bírjanak, továbbá kimondja azt, hogy olyan községek, a melyek 200 vagy 200-nál több választóval bír­nak, önálló választókerületet alkotnak. A tör­vénynek 30. §-a pedig intézkedik az iránt, hogy az egyes választókerület annyi bizottsági tagot válaszszon, a milyen arányban áll az illető vá­lasztókerület választóinak száma a törvényható­ság összes választóinak számával. Arad vármegye törvényhatósági bizottságá­nak 19Ö3. november 5-én tartott közgyűlésében hozott 1097. számú szabályrendeletet a törvény ezen intézkedéseivel merőben ellentétes intézke­déseket tartalmaz, és pedig alakit olyan választó­kerületeket, a melyek közül pl. Kis-Pereg 171, Forrai-Nagy-Iratos 46, Petris 181, Draucz 143, Felső-Varsánd 138, Gyula-Varsánd 128 választó­val bir, ezzel szemben Boros-Jenő 638, Buttyin 777, Alcsíll 860, Boros-Sebes 745, Nagyhalmágy január 9-én, szombaton. 215 717 és Csúcs 1190 választóval bir, tehát ugyan­azon törvényhatóság területén van egy 46 vá­lasztóval rendelkező választókerület és van egy 1190 választóval rendelkező választókerület. Meg van sértve a szabályrendeletben a tör­vénynek azon intézkedése is, hogy azok a köz­ségek, a melyek legalább is 200 választóval bír­nak, önálló választókerületeket képeznek. Ilyen község van hat, és pedig Pankota 310 választó­val, Simánd 228 választóval, Ottlaka 205 vá­lasztóval, Sikló 222 választóval, Boros-Sebes 200 választóval és Buttyin 358 választóval. Hogy az aránytalanságot még szembeötlőbbé tegyem, bátorkodom arra hivatkozni, hogy mig a 46 választóval biró Nagy-Iratos négy bizott­sági tagot választ, tehát 11 választóra jut egy bizottsági tag, addig a 860 választóval biró Alcsill 6 bizottsági tagot választ, vagyis 122 választóra jut egy bizottsági tag. Ugyancsak az aránytalanságot mutatja, hogy két olyan vá lasztókerület közül, a mely ugyanannyi válasz­tóval bir, az almás-kamarási 11, a zárándi kerü­let pedig 6 tagot választ. Ilyenformán a választópolgároknak, illetve a megye közönségének az a része, a mely inkább ellenzéki szellemű bizottsági tagokat küldött a vármegyébe, meg lett fosztva választói jogától, illetve azok lettek felruházva törvényhatósági bizottsági tagválasztási joggal, a kik a megyei klikk tetszése szerint választották a bizottsági tagokat. Pedig épen a vármegye az, a mely leg­inkább szorul arra, hogy éber ellenőrzést gya­korló ellenzéke legyen a törvényhatósági bizott­ságban, hiszen köztudomású tény, hogy Arad vármegye szomoru hirre vergődött a legutóbbi időben is a Krivány-féle hires sikkasztás révén. Ilyen tényállás mellett bátorkodom a bel­ügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni: 1. Yan-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy Arad vármegye törvényhatósági bi­zottságának 1903. november 5*én tartott köz­gyűlésén Arad vármegye szervezete tárgyában hozott 1097/903. kgy. sz. szabályrendelete az 1886 : XXI. t.-cz.j 29. és 30. §-aiban foglalt intézkedések megszegésével oly választókerülete­ket alakit, melyek közül Kis-Pereg 171, Forrai­N.-Iratos 46, Petris 181, Draucz 143, F.-Var­sánd 138 és Gyula Varsánd 128 választóval; ellenben Borosjenő 638, Buttyin 777, Alcsill 860, Boros-Sebes 745, Nagy-Halmágy 717 és Csúcs 1190 választóval bir; 2. van-e tudomása a belügyminiszter ur­nak arról, hogy az idézett törvényczikk rendel­kezéseinek nyilt megsértésével Pankota község 310 választóval, Simánd 228 választóval, Ott­laka 205 választóval, Sikló 222, Boros-Sebes 200 és Buttyin 358 választóval az idézett sza­bályrendelet szerint nem képeznek külön vá­lasztókerületet és hogy az 1886 : XXI. t.-cz, 30. §-a ellenére a szabályrendeletben kontemp­lált választókerületek által választandó bizott-

Next

/
Thumbnails
Contents