Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-371
37Í. országos ülés Í9()k 2. Szándékozik-e nevezettek szabadon bocsátása iránt rendeletileg haladéktalanul intézkedni, s 3. végül szándékozik-e a toloncz-ügyet törtörvényileg szabályozni, s addig is, mig ez megtörténhet, a fennálló tolónczszabályzat hiányosságát rendeletileg eszközölni ? (Helyeslés halfelol.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház! A konkrét esetről természetesen tudomásom nem lehetvén, most érdemleges választ nem adhatok, annyit azonban sietek én is kijelenteni, hogy azt merőben tarthatatlan állapotnak tartom, hogy tolonczok azért, mert illetőségük megállapítható nem volt, évek során át lezárva tartassanak. Én tehát sürgősen fogok a tényállásról meggyőződni, intézkedni és annak idején érdemleges választ adni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminisztérium vezetésével megbizott miniszterelnök urnak. Dedovics György jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél: T. képviselőház! Törvénytisztelet, a törvény végrehajtása, a törvénynek megtartása elsősorban azoknak a kötelessége, a kiknek kötelessége felügyelni arra, hogy a polgárok azt megtartsák. JNTagyon szomoru dolog, hogy épen oly részről történnek törvénysértések, a kiknek elsősorban felügyelni volna kötelességük arra, hogy a polgárok a törvényt megtartsák. Ilyen esetet vagyok kényteten a t. háznak bejelenteni, s az esetet, minthogy nagyon fontos és a polgároknak közjogaiba is belevág, bővebben szándékozom a t. háznak előadni. Arad vármegye törvényhatósági bizottságában nz uj népszámlálás adataihoz képest elhatározta, hogy a törvényhatósági bizottsági tagoknak számát 600-ra emeli fel és igy szükségessé vált a választandó 300 bizottsági tagnak beosztása iránt intézkedni. Ez alkalmat a törvényhatósági bizottság felhasználta arra is, hogy a választói kerületeket újból beoszsza. Az 1886: XXI. t.-czikk 29. §-a határozottan intézkedik, hogy oly választókerületek alakítandók, a melyek 2—600 választóval bírjanak, továbbá kimondja azt, hogy olyan községek, a melyek 200 vagy 200-nál több választóval bírnak, önálló választókerületet alkotnak. A törvénynek 30. §-a pedig intézkedik az iránt, hogy az egyes választókerület annyi bizottsági tagot válaszszon, a milyen arányban áll az illető választókerület választóinak száma a törvényhatóság összes választóinak számával. Arad vármegye törvényhatósági bizottságának 19Ö3. november 5-én tartott közgyűlésében hozott 1097. számú szabályrendeletet a törvény ezen intézkedéseivel merőben ellentétes intézkedéseket tartalmaz, és pedig alakit olyan választókerületeket, a melyek közül pl. Kis-Pereg 171, Forrai-Nagy-Iratos 46, Petris 181, Draucz 143, Felső-Varsánd 138, Gyula-Varsánd 128 választóval bir, ezzel szemben Boros-Jenő 638, Buttyin 777, Alcsíll 860, Boros-Sebes 745, Nagyhalmágy január 9-én, szombaton. 215 717 és Csúcs 1190 választóval bir, tehát ugyanazon törvényhatóság területén van egy 46 választóval rendelkező választókerület és van egy 1190 választóval rendelkező választókerület. Meg van sértve a szabályrendeletben a törvénynek azon intézkedése is, hogy azok a községek, a melyek legalább is 200 választóval bírnak, önálló választókerületeket képeznek. Ilyen község van hat, és pedig Pankota 310 választóval, Simánd 228 választóval, Ottlaka 205 választóval, Sikló 222 választóval, Boros-Sebes 200 választóval és Buttyin 358 választóval. Hogy az aránytalanságot még szembeötlőbbé tegyem, bátorkodom arra hivatkozni, hogy mig a 46 választóval biró Nagy-Iratos négy bizottsági tagot választ, tehát 11 választóra jut egy bizottsági tag, addig a 860 választóval biró Alcsill 6 bizottsági tagot választ, vagyis 122 választóra jut egy bizottsági tag. Ugyancsak az aránytalanságot mutatja, hogy két olyan vá lasztókerület közül, a mely ugyanannyi választóval bir, az almás-kamarási 11, a zárándi kerület pedig 6 tagot választ. Ilyenformán a választópolgároknak, illetve a megye közönségének az a része, a mely inkább ellenzéki szellemű bizottsági tagokat küldött a vármegyébe, meg lett fosztva választói jogától, illetve azok lettek felruházva törvényhatósági bizottsági tagválasztási joggal, a kik a megyei klikk tetszése szerint választották a bizottsági tagokat. Pedig épen a vármegye az, a mely leginkább szorul arra, hogy éber ellenőrzést gyakorló ellenzéke legyen a törvényhatósági bizottságban, hiszen köztudomású tény, hogy Arad vármegye szomoru hirre vergődött a legutóbbi időben is a Krivány-féle hires sikkasztás révén. Ilyen tényállás mellett bátorkodom a belügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni: 1. Yan-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy Arad vármegye törvényhatósági bizottságának 1903. november 5*én tartott közgyűlésén Arad vármegye szervezete tárgyában hozott 1097/903. kgy. sz. szabályrendelete az 1886 : XXI. t.-cz.j 29. és 30. §-aiban foglalt intézkedések megszegésével oly választókerületeket alakit, melyek közül Kis-Pereg 171, ForraiN.-Iratos 46, Petris 181, Draucz 143, F.-Varsánd 138 és Gyula Varsánd 128 választóval; ellenben Borosjenő 638, Buttyin 777, Alcsill 860, Boros-Sebes 745, Nagy-Halmágy 717 és Csúcs 1190 választóval bir; 2. van-e tudomása a belügyminiszter urnak arról, hogy az idézett törvényczikk rendelkezéseinek nyilt megsértésével Pankota község 310 választóval, Simánd 228 választóval, Ottlaka 205 választóval, Sikló 222, Boros-Sebes 200 és Buttyin 358 választóval az idézett szabályrendelet szerint nem képeznek külön választókerületet és hogy az 1886 : XXI. t.-cz, 30. §-a ellenére a szabályrendeletben kontemplált választókerületek által választandó bizott-