Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-371

371. országos ülés 19Üb január 9-én, szombaton. 197 hatalmat azért, mert egységes és erős hatalmat akart, hogy abban a maga nemzeti léte, a maga nemzeti állama a legerősebben legyen felépítve, a legellenállóbbá legyen tere, hogy századuk viharaival daczolhasson. A mig a mi királyaink magyarok valának, a mig a magyar nemzet jogaival egyetértettek, idegen állam érdekeinek azt alárendelni nem akarták, addig ennek az államnak nemzeti kiépítése, nemzeti fejlődése gyarapodott és növekedett. Ne feledje el a t. ház, hogy az Árpádok idejében Európának minden nemzetei apró kis népekre voltak széttépve. Ott, a hol most Francziaország van. vagy tizenegy kis herczegség dulakodott egymással; Olaszország városokra ós herczegségekre volt tépve, Németország számtalan, több száz apró kényúr zsarnoksága alatt nyögött, Oroszország pedig szétszórt bandáknak uralma alatt állott; csak egyedül Magyarországon volt egy erős, feltétlen királyi hatalom szervezve, a mely erős és feltétlen királyi hatalom egyesitett állam felett uralkodott és ezen állami egységnek fentartásával ezen állami egységben kezébe jutott erővel és hatalommal az akkori népek és nemzetek között a legerősebb Yolt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) (Az elnöJci széket Jakabffy Imre alelnök foglalja el.) Ha a mohácsi vész után oly uralkodócsalád jutott volna a nemzet élére, a mely a nemzetnek ezen egységét, a nemzeti szervezetnek ezen egységét fenn tudta volna tartani, érvényesíteni és használni tudta volna, akkor KözépEurópának urává vált volna, de ma már arról szó nem lehet, hogy a ki Magyarországnak királya, urává lehessen Közép-Európának, de arról lehet szó, hogy a ki Magyarországnak királya, fenn tudjon itt tartani egy nagy és hatalmas birodalmat, a mely Keleten az apróbb nemzetek boldogulásának, fejlődésének és biztonságának záloga legyen. De e czélból nem az szükséges, hogy a római czézárok minden szabadságot, egyéniséget és minden politikai önkormányzatot letipró önkényuralmának elvei érvényesüljenek, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) hanem az szükséges, hogy a különböző fajok által megalkotott államok és tartományok a maguk szervezetében a kellő szabadsággal bírjanak, hogy abban saját nemzeti létüket kifejleszthessék, boldogulásukat megtalálhassák. A magyar politika helyes czélja az, hogy Magyarország legyen már egyszer szabad, legyen ez az állam önálló és legyen oly erősen megalkotva és szervezve, hogy többé az idegen népek ne tekintsenek rá ugy, mint az osztrák császárság egyik hajdújára, egyik poroszlójára, hanem tekintsék őt testvérnek, a ki eljön a maga erősebb. karjával, a maga nagyobb jólétével, magasabb intelligencziájával, hogy a többi apróbb kis fajokat is támogassa önálló létükben, önálló szervezkedésükben. (Élénk helyeslés balfelöl.) Mert a törvényjavaslatnak ezen első szakasza nem felel meg a magyar közjog helyes kifejezésének, nem felel meg a maga szerkezetében még a magyar nyelvtan szókötésének sem, ón azt nem fogadom el, hanem ajánlom elfogadásra a következő határozati javaslatot (olvassa): »Az első szakasz utasíttassák vissza a véderőbizottsághoz újból leendő szövegezés czéljából, hogy zavarossága, nyelvtani és mondatszerkezeti pongyolasága kiküszöböltessék, hogy »a monarchia két állama« kifejezés helyébe »Ausztria és Magyarország« tétesték, valamint »a magyar korona országai« kifejezés helyébe »Magyarország« tétessék.« (Ménk helyeslés bal felöl.) Elnök: Bodóky Zoltán! Bodóky Zoltán: T. képviselőház! (Halljuk! Hallj ah! jobbfelöl.) Őszintén sajnálom, hogy első ízben a képviselőház igen becses türelmét személyes felszólalással kell igénybe vennem; de kényszerit erre az előttem szólt Ugron Gábor képviselő urnak egyik megjegyzése. Ugyanis midőn ő felszólalása kezdetén a jobboldal részéről bizonyos zajjal fogadtatott, erre azt a kifejezést használta, hogy zajjal és lármával nem lehet őt leczáfolni, mert az nem érv. Ebben neki tökéletesen igaza van és erre én azt a megjegyzést tettem, hogy ezt mondta már más is. Értettem ez alatt azt, hogy ugyanezt a kifejezést használta gróf Tisza István miniszterelnök ur is, akkor, midőn az ő szavait sokkal nagyobb lármával és sokkal nagyobb zajjal fogadták a túlsó oldalról, mint a milyennel fogadták itt az Ugron Gábor képviselő ur felszólalását. Okolicsányi László: De feleltünk is rá! Bodóky Zoltán: Erre az én ártatlan megjegyzésemre Ugron Gábor képviselő ur elővette az ő kasírozott mennydörgését és villámait (Zaj balfelöl.) és lesújtott felém azzal, hogy azért beszélek így, mert érveket a fejemből nem tudok kikovácsolni vagy kihozni — nem tudom, ilyenféle kifejezéseket használt — és csak a nyelvemet használom. Ugron Gábor: Most is azt teszi! Bodóky Zolfán: Igen t, képviselőház! Igazán, a most folyó küzdelmet nem tudom, nem vagyok képes az érvek harczának tekinteni. (Igaz ! Ugy van ! jobb felöl.) Ez egy mesterségesen szitott küzdelem, nem tudom miért, mi czélból? (Felkiáltások balfelöl: A magyar nemzet nyelvéért!) Épen azt akarom mondani. Állítólag — a nemzet elé ugy állíttatik a kérdés — ez a küzdelem folyik a magyar nyelvért. B. Kaas Ivor: És az alkotmányért! Bodóky Zoltán: Senki részéről ez a küzdelem nagyobb méltánylással nem találkozhatnék, mint az én részemről, ha az a magyar nyelvért és a magyar nyelv kivívásának érdekében folynék. Azonban akkor, a midőn látjuk azt, hogy ebben a kérdésben a korona egy minisztériumot bízott meg, mely a parlament többségével I ebben a kérdésben már megállapodásra jutott;