Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-371
194 371. országos ülés 190b január 9-én, szombaton. megtelt a magyar közjoggal ellentétes és ellenséges elemekkel, kifejezésekkel és felfogásokkal. A magyar közjog a nélkül, hogy nyíltan megtámadnák, nyíltan ostromolnák, a mi gondatlanságunkból, a magyar nemzet óvatosságának hiányából, a törvényhozás lazaságának és lelkiismeretlenségének következtében megtelik olyan politikai kifejezésekkel, hogy ha most elkövetkeznék egy ujabb Lustkandel . legyen az az ember igazán Deák Ferencz, a ki felelni tudjon neki, hogyha felállítja, hogy mi már hány törvényben ismertük el a »monarchiát«. hány törvényben mondjuk ki, hogy: »Szent István koronájának országai*, hogyha felhozza mindazokat a politikai és közjogi kifejezéseket, a melyeket mi az osztrákoknak 1867 deczemberi törvénye értelmében megfelelően használunk! Ezek 'az osztrák törvények pedig czéltudatosan és gonoszul készültek! (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az 1867 iki kiegyezés alapjául t. i. a magyar 1867: XII. törvényczikk szolgál, a melynek utolsó szakasza értelmében az osztrákok hasonló törvényt voltak meghozandók, hogy ez a törvény életbe léphessen. Az osztrákok hat hónappal később, deczemberben hozták meg törvényüket, a melyben Magyarországot csak »Reichshälfte«-nek nevezik, maga a delegáczió is, ha együttes ülésre ül össze, azt mondja az osztrák törvény, hogy Plenarsitzung-ot tart; és egyébként is egészen más definicziókat tartalmaz ez az osztrák törvény, mint a magyar törvény. A mit az osztrákok a maguk törvényének megalkottak, azt ugy alkották meg, hogy az nem állott összhangban, sőt nagyrészben ellentétben állott a magyar törvény szavaival és intencziójával. Ebben jaedig legtöbb esetben a magyar szónak más értelmüségét használták fel. Például, midőn a Deák Ferencz által fogalmazott törvényben az van, hogy »mindkét fél«, jól tudjuk, hogy ez alatt a két Partei-t értette; ezt ők ugy fordítják, hogy: »Beidé Hälfte.« Midőn Deák törvényjavaslatában az áll, hogy birodalom, ezt ők ugy fordítják le, hogy: »Reich«. holott birodalom »13esítzet« jelent a Deák fogalmazása szerint. Nekünk, t. képviselőház, az osztrák törvényhozás és a közös minisztériumok által fogalmazott törvényjavaslatokat a legéberebb figyelemmel kell kísérnünk, mert a közös miniszterek csak németül tudnak, csak a német törvényt, ismerik, csak az osztrák törvény paragrafusaihoz tarthatják magukat. Az osztrák tör : vénynek azon szakaszai, melyek a magyar törvénynyel nem egyeznek meg, sőt azzal ellentétben állanak, az ő törvényjavaslataiknak kiindulási pontjául, vezérfonalául szolgálnak, azért nekünk itt jobban kell ügyelnünk a kifejezésekre, mint bárkinek, mert addig használgatjuk a közjogilag hibás kifejezéseket és meghatározásokat, míg egyszer azt veszszük észre, hogy a nemzet azon jogai, a melyekért annyi évtizedeken keresztül tűrt és szenvedett, a törvényhozás hanyagságából és nyegleségéből elvesztek, mert törvényeinknek szava és tartalma más értelmet foglal magában, mint a melylyel a magyar alkotmány szerint kellene, hogy bírjon. Például teljesen ártatlan kifejezésnek tűnik fel, mikor azt irják: »a magyar korona országai*. Tudja a t. ház, hogy ez mit tesz? A császári összbirodalom részeként az osztrák tartományokat: »a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartómányok«-nak hívják. Ugyanakkor Magyarországnak egy hasonló alantas fogalmat kell adni: »a magyar korona országai*. Hiszen a magyar korona országai miből állanak? Magyarországból és az ő állami létébe belefoglalt Horvátországból, a melynek saját önkormányzata van. De azért a magyar államnak, a magyar nemzetnek a horvátok is tagjai. Mi mint egy állami egység jelenünk meg, itt nincsen foederált magyar állam; ki kell zárnunk a gondolatot, meg kell semmisítenünk a közeledést ahhoz az eszméhez, hogy valaha Magyarországon volt vagy lenne egy foederált állam. Itt egységes állam van, a melynek egy uralkodója egy koronázás utján jut az uralkodói hatalomhoz, egyetlenegy állami hatalom van, második állami hatalom nem létezik, egyetlenegy főtörvónyhozói hatalom van, itt mint második csak kisebb, alsóbbrendű törvényhozás létezhetik. Popovics Vászin István: Két nemzet! Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, a horvát az nemzet, de politikai csak egy nemzet van: a magyar nemzet! Popovics Vászin István: Politikai nemzet vagyunk! Ugron Gábor: Ennek a politikai magyar nemzetnek horvátok is tagjai és ebben a magyar nemzetnek testvérei. A horvátok »nemzet« kifejezése csak annyit ér és csak annyit tesz, hogy saját nyelvük használatában époly szabadok és egyenjogúak, mint a magyar nemzet. De nekik nincsen külön királyuk, nincsen külön állami területük, nincsen állampolgárságuk, az állami életnek minden magasabb és fontosabb tényezője és szervezője a magyar törvényhozás és a magyar kormány kebelében van. (Élénk helyeslés bal felől.) Popovics Vászin István: Tessék elolvasni a törvényt! (Zaj.) Ugron Gábor: Itt egy egységes és felbonthatatlan Magyarország van; azért nem szabad ilyen kifejezéseket használni, ne hogy még önökben is felébredhessen a vágy és a gondolat, hogy Magyarországot foederativ állammá lehet széttépni. Nem, mi egységes állam voltunk 1848 előtt, egységesebb, mint ma. Az egységet fenn fogjuk tartani. A mit Horvátországnak a magyar törvényhozás megadott, azt mi érinteni nem fogjuk, azt becsülettel megtartjuk, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) de azért azután testvériséget, hűséget ós a magyar nemzet iránt szeretetet várunk. (Helyeslés balfelöl.)
