Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-369

Í52 3ö9. országos ülés 190b január 7-én, csütörtökön. kérdésben mondani, hogy épen a fegyelem mellett fontos alapja a katonai szervezet erejének a törvényesség is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha a polgárok lelkéből, szivéből, tudatából és érzéséből a jogosságot és törvényességet a t. miniszterelnök ur ki akarja tépni, akkor azokat oly érzéketlen bábokká fogja alakítani, a melyeknek sem a kormány, sem a hadsereg kellő hasznát nem veszi. Ha a polgároknak nincs meg az a tudatuk, hogy velük szemben törvényes eljárást követnek, ezzel szemben rájuk nézve a fegyelem megtartását talán épen a katonai szervezet teszi nehézzé, mig a szolgálatot, a melyet be kell tölteniök, kínossá teszi. Ezt a körülményt, vagyis a törvényességet feltétlenül szükségesnek kell tartanunk. Én nem akarok ennél a kérdésnél tovább immorálni, bár még több megjegyzést akartam tenni, de beterjesztem határozati javaslatomat a törvényjavaslat czimével szemben azon az alapon, a melyet kifejtettem. (Halljuk! Halljuk !) Határozati javaslatom ugy szól, hogy a mostani czim helyett ez tétessék: »Törvényjavaslat az 1889: VI. t.-cz. 14. §-a, valamint az 1890: V. t.-cz. 3. §-a rendelkezésének, illetőleg az összes hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg, haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról.« Bátor vagyok újólag ajánlani határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Tekintettel az idő előrehaladott voltára és a háznak határozatára, hogy fél három órakor az interpelláczióra tér át, mielőtt ez megtörténnék, leszek bátor a t. háznak a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag előterjesztést tenni. Javaslom, hogy a holnap, vagyis e hó 8-án d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék ki az 1889: VI. t.-cz. 14., valamint az 1890: V. t.-cz. 5. §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és hadi tengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. — Továbbá az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat és több ezzel kapcsolatos jelentés. Hozzájárul a t. ház? (Igen!) Ha a t. ház hozzájárul, ezt határozatképen kimondom. Következik Lovászy Márton képviselő ur sürgős interpellácziója a póttartalékosoknak behívása iránti királyi parancs és a Boszniában visszatartott magyar katonák hazabocsátása tárgyában. A szó tehát Lovászy Márton képviselő urat illeti. Lovászy Márton: A tegnapelőtti ülésben, a mikor erről az oldalról szóvá tétetett a póttartalékosok és a Boszniában visszatartott katonák dolg t. miniszterelnök ur álláspontjának indokolásában az foglaltatik, hogy ez a visszatartás törvényesen történt, mert az 1888 : XVIII. t.-cz, 1. §-a világosan jogot ad a kormánynak arra, hogy a tartalék első évfolyamát bentarthassa. Mindenekelőtt konstatálom, hogy a miniszterelnök ur ez állítása egyenesen ellentétben van a törvénynyel. (Halijuk! Halljuk!) Az 1888 : XVIII. t.-cz. 1. §-a világosan kimondja, hogy az első évfolyambeli tartalék és a három utolsó sorozási évfolyambeli póttartalék legénysége — a mennyiben ezt különös körülmények követelik — az elkerülhetlen szükség mérve szerint és annak tartamára ő Felsége parancsára tényleges szolgálattételre visszatartható, illetve behívható. Itt a t. miniszterelnök ur identifikálja a kormányt ő Felségével. Én igenis elismerem, sőt nagyon is nyilatkoztatom, hogy ő Felségének minden tényét, elhatározását, intézkedését a felelős kormánynak vagy a miniszterek valamelyikének az ő felelőségével kell fedeznie, de mégis csak nagy különbség az, hogy valamely intézkedés a kormánynak ténye-e, vagy pedig ő Felségének ténye, a mely a kormány alkotmányos felelősége által fedezve van, különösen pedig akkor, a mikor ezt a törvény, mint a jelen esetben, kiköti. Hiszen, ha ez lehetséges volna, ha a kormány ő Felsége jogait igénybe vehetné, akkor a törvényszentesités vagy a kegyelmezés jogait is igénybe vehetné, a melyek szintén ő Felségének személyes jogai, a melyek azután természetesen a kormány által fedeztetnek, B. Kaas Ivor: Sőt kinevezhetne főrendiházi tagokat és bárókat tuczatszámra. Lovászy Márton: A jelen esetben, a mikor egy igen fontos és mélyreható katonai intézkedésről van szó, különös súlyt fektetek arra, hogy ez ő Felségének ténye legyen és hogy e tekintetben a törvény szavainak, betűjének és szellemének megfelelően történjék az intézkedés. Tudjuk, hogy január hó folyamán a póttartalékosok már behivattak és a három évüket kiszolgált katonák Boszniában visszatartattak, ellenben arról, hogy idevonatkozólag királyi parancs jelent volna meg, a mely ezt a behívást elrendeli és ezt a visszatartást megparancsolja, ebben az országban senkinek sem hivatalos, sem nem hivatalos tudomása nincs. (Ugy van! balfelől.) Egy cseppet sem csodálkozom azon, hogy akadt Magyarországon oly törvénytudó és törvénytisztelő tisztviselő, (Éljenzés balfelöl.) a ki akkor, a mikor a póttartalékosok behívására nézve hozzá parancs érkezett, miután az nem törvényen alapszik, annak eleget tenni vonakodott. Ennélfogva interpellácziómnak első pontja, a melyet a honvédelmi miniszter úrhoz intézek, ekként hangzik (olvassa): »Hol, mikor, kinek ellenjegyzése és felelősége mellett adatott ki az a királyi parancs, melynek folytán az első évfolyambeli tartaléknak és a három utolsó soro-