Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-369

B69. országos ülés 190í január 7-én, csütörtökön. 135 állapotának a legkevésbbé sem ártott, (Elénk helyeslés és derültség a bal- és a szélsiibalolda­lon. Mozgás jobb felől.) és hogy őt olyan duz­zadó erőben és jó egészségben üdvözölhetem ott. Münnich Aurél előadó: Köszönöm szépen! Elnök: Kérem a képviselő urat, szívesked­jék a tárgynál maradni. (Nagy mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: Bocsánatot kérek, nem tűrhetem, hogy szólásszabadságomat így korlá­tozzák. (Nagy zaj és ellenmondások a jobb­oldalon. Zajos helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Holló Lajos: Hiszen meg is köszönte az elő­adó ur. Ugron Gábor: Hát enyelegni sem szabad? Elnök: Csendet kérek, t. ház! Engedelmet kérek, ón esak kötelességemet teljesítettem. Rakovszky István: Éa tisztelem az elnöksé­get ós meghajlok előtte akkor, a midőn igaza van. (Ugy van! ügy van! Ha igaza van! bal­felöl. Nagy zaj a jobboldalon. Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) De nem tűröm azt, (Zajos felkiáltások jobbfelöl: Mi sem tűrjük az ilyen dolgokat! Halljuk! Halljuk! a bal­oldalon.) hogy azt a jogot, a melyet a törvény itt a képviselő számára biztosit, a le_gkevésbbé is szűkebb korlátok közé szorítsák. (Elénk helyes­lés balfelöl és a szélsőbaloldalon.) Pap Géza: Mi nem tűrjük az ilyen komé­diákat! Eleget tűrtünk már! (Zaj. Halljuk a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kénytelen vagyok a t. képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy én itt az elnöki székben a házszabályok által elő­irt kötelességemet teljesítem . . . (Helyeslés a jobb­oldalon.) Ugron Gábor: Melyik paragrafus alapján? Elnök: A házszabályok 221., 222. és 253.§-ai alapján. A 221. §. ugyanis előírja azt, hogy kö­teles vagyok a képviselő urakat beszédükben félbeszakítani, hogyha a tárgytól eltérnek. (Ugy van! jobbfelöl.) Egyúttal a házszabályok 222. §-a világosan kimondja azt, hogy (olvassa): »Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasi­tás ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad.« (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: De micsoda paragrafus alap­ján szakította az imént félbe? (Zaj a balolda­lon. Halljuk! Halljuk!) Pap Géza: A tárgyhoz beszéljen! Elnök: Csendet kérek! A házszabályok 253. §-a alapján, a mely egyenes kötelességévé teszi az elnökségnek a tanácskozási rend érdekében szólani. Ha a ház tagjai attól eltérnének, akkor az elnök köteles szólani, és őt ezen beleszólás­ban gátolni nem szabad. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért voltam bátor én, nem elnöki jogköröm­nek túllépésével, hanem a házszabályokban elő­irt kötelességem teljesítésével figyelmeztetni a szónokot, hogy ezen törvényjavaslatnak czimével az előadó urnak egészségi állapota feletti öröm­kifejezésé és az ő üdvözlése talán nincs össze­függésben. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: Igenis szoros összefüg­gésben van a t. előadó ur egészségi állapota a törvényjavaslat czimével, mert, a mint látom, e törvényjavaslat czime az előbbeni törvényjavas­lat czimével szemben gyarapodott, indokolása ellenben soványabb lett, mint az előbbié volt, a mi azt bizonyítja, hogy a t. előadónak sor­vasztó gondokat e munka nem okozott. T. ház! Ha ezen törvényjavaslat czimét nézem, igazán csodálkoznom kell, hogy a t. előadó urat az előadói székben ilyen barátságosan üdvözöl­hetem. A törvényjavaslat czime, a mint mond­tam, nagyobbrészt meggyarapodott, az indokolása azonban megsoványodott. És különösen két do­log tűnik fel nekem, hogy t. i. a 268, számú törvényjavaslatban a t. előadó ur ezeket irta alá: »természetes, hogy ez a hadsereg harcz­képességére való tekintetből fenn nem tartható; s miután a törvényes ujonczjutalék a rendsze­resített békelétszám akadálytalan kiegészítésére ilyenformán elégtelennek bizonyult, előállott an­nak elodázhatatlan szüksége, hogy a hadügyi kormány az ujonczlétszám emelését kérje a tör­vényhozástól.* Tehát elodázhatlan volt a szük­ség. Továbbá a következőket találom még: »A véderőbizottság a fentebbiekben jelzett indoko­kat behatóan megvitatva és a fenforgó tény­körülményeket mérlegelve azon eredményre ju­tott, hogy az ujonczlétszám nemcsak a közös hadsereg és a haditengerészet, de a honvédség harczképességére való tekintetből is nemcsak kívánatos, de feltétlenül szükséges is.« Münnich Aurél előadó: Most is azt állitom. Rakovszky István: Állítja, de csak szóval. Nem irta ezt itt alá, sőt ellenkezőleg egészen ellenkezőt állit ezen törvényjavaslat czimében és ellenkezőt állit a t. előadó ur annak indoko­lásában, mert erről egy szót sem mond, ellen­kezőleg azt mondja, hogy a viszonyok nem vál­tozván, az előbbi ujonczlétszámnak megállapí­tása szükséges. Gondolom, legalább annyi ko­molyságot joggal elvárhatunk, hogy, ha egy ilyen álláspont mellett foglalt az előadó ur állást az egyik izben és, ha ezt az álláspontot tovább fentartani már nem tudja, ne ő foglalja el azt az előadói széket, hanem azt valaki mással tölt­sék be. Most áttérek magára a határozati javasla­tomra, ós itt jDolemizálnom kell a t. miniszter­elnök urnak utolsó felszólalásával, a melyben ő az obstrukcziót elitélte, A t. miniszterelnök ur az egész obstrukezió keletkezését pragmaticze elő­adta; egészen hiven és helyesen Ítélte meg a helyzetet, a mikor azt mondta, hogy az obstruk­cziónak kiindulási pontja, illetőleg czélja az volt, hogy az ujonczlétszám felemelését hiúsítsa meg, mert nem akarta az ellenzék ezen ujabb terhe-

Next

/
Thumbnails
Contents