Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-369
Í36 369. országos ülés 190í január 7-én, csütörtökön. ket az ország vállaira rakni. A t, miniszterelnök ur tovább folytatva elitélte ezen obstrukcziót, de azt az egyet nem konstatálta, hogy ennek az ellen tállásnak volt itt egy eredménye, izaz eredmény pedig abban állott, bogy az ujonczlétszám felemelését visszavonták és ba itt nem lett volna kifejtve a nagy ellentállás, ezt az ujonczlétszániot már rég megszavazta volna a többség és ezen nagy súly a nemzetre reánehezedett volna, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Tehát nem az ellenzéket kellett volna itt megvádolni, hanem a többséget, mert, ba az első pillanatban ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint az ellenzék, már rég meg lettek volna szavazva ezen ujonczozási törvények, rég meg lettek volna szavazva más, igen sürgős törvényjavaslatok is, Ebben egy igen nagy tanulság van: az, hogy nem kell minden indítványt, ellenáramlatot, a mely a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok ellen tániasztatik az ellenzék részéről, lekicsinyelni, semmibe venni, vagy csak hosszú, elkeseredett harczok árán megadni, akkor, a mikor már késő, (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) mikor már más kívánságok is keletkeztek. De az ellenzékre nézve is egy nagy tanulság van ebben a harczban. (Sálijuk! Halljuk!) Ez volt az a barczvonal, a melyben az egész ellenzék sorakozott pártkülönbség nélkül ; állást foglaltunk a mellett, hogy nem engedünk a nemzetre ujabb és nehezebb^ terheket rakni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) És ebben, t. ellenzék, czélt értünk, mert egyek voltunk, de csak látszólagosan értünk czélt, mert ki fogom mutatni, bogy tényleg az ujonczlétszám felemelése ezen törvényjavaslat czimében, ebben a törvényjavaslatban bennfoglaltatik, hogyha nem leszünk elővigyázatosak és itt nem provideálunk ez irányban. Igazságosnak kellett volna lenni a t. miniszterelnök urnak és ezen áldatlan helyzet igazi indító okaira visszanyúlni és ezek azok, hogy itt egy idegen hatalom, mely a parlament közvetlen ellenőrzésén kívül áll, mely a parlament gépezetével, a nemzet szükségleteivel, érzéseivel nem ismerős, azzal nem törődik, avatatlan, ügyetlen és lelkiismeretlen kézzel beleavatkozik, feldúlta a parlament munkaképességét, feldúlta a parlamenti békét, kormányválságokat idézett elő, (Igaz! a baloldalon.) a nélkül, bogy eredményt tudott volna felmutatni, a nélkül, hogy előbbre vitte volna a dolgot. Csak egyet tudott kimutatni, azt, hogy felületesen, könnyelműen dolgozik, mert azt, a mit az első pillanatban múlhatatlanul szükségesnek tartott, a mit ugy állított oda, bogy ba ez meg nem szavaztatik, akkor nagy veszedelemnek teszszük ki az egész országot, (Igaz! a baloldalon.) a következő pillanatban a t, előadó ur istápolásával elejtette és azt mondta: ba nem adtok többet, megelégszem a kevéssel. (Igaz! a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Ilyen vezérkar főnöke Beck! Rakovszky István: A mi törekvéseink, elvbarátaimé és az enyém, arra irányulnak, bogy a nemzetet megóvjuk e nagyobb terhektől. Tudjuk, hogy minden más kívánalom ez idő szerint nem fog teljesülni, de azt hittük és reméltük, hogy ez az egy törekvés, ha már a nemzet ideális törekvéseit nem tudjuk kielégíteni, meg fog valósulni. De a mint én e törvényjavaslatból látom, a katonai körök elérték czéljukat, ha nem vigyázunk és ba ez ellen idejekorán nem alkalmazzuk a kellő orvoslást. (Igaz! a baloldalon.) A 404. számú törvényjavaslat az 1889 :VI. törvényczikk 14. §-ának, valamint az 1890 : V. törvényczikk 3. §-ának rendelkezéseit akarja megváltoztatni. Már most szükségessé válnék az, bogy a czimben az 1889 :VI. törvényczikk 16. §-ának d) pontját is módosítsuk, mert a mint félhivatalos lapokból és nagy garral terjesztett hírekből tudjuk, október elején és az év folyamán önkéntesek léptek be a közös hadseregbe, a haditengerészetbe, alkalmasint a m. kir. honvédségbe is, a kik márczius eleje és április utolja között az 1880., 1881. és 18B2. évekből származó korosztályokból ujonczozás alá kerültek volna. Elmaradván az ujonczozás, ők ujonczozás alá nem kerültek, ós igy a hadseregbe másként, mint önkéntesen be nem léphettek, az önkéntesek pedig a törvény értelmében nem számittatnak be a megszavazott ujonczjutalókba. Münnich Aurél előadó: A miniszter ur erről már nyilatkozott! Rakovszky István: Tudom! Ezek a megszavazott ujonczjutalékba be nem számittatnak, igy tehát egy kerülő révén elérte a közös hadügyminisztérium azt, hogy könnyű szerrel megkapta az ujonczlétszám felemelését, a mi ellen pedig mi itt oly nagy harczot vívtunk sokáig (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Holló Lajos: Ez volt a leglényegesebb a küzdelemben. Rakovszky István: A 16. §. a következőleg szól: »A közös hadsereg és haditengerészet kiegészíttetik: a) ujonczállitás (fősorozäs, utóállitás) által. b) A korosztály és sorszám rendén kívüli állítás által. c) A közös hadseregbeli képzőintézetek növendékeinek besorozása által. d) Önkéntesek belépése által. A b), c) és d) kategóriák az ujonczlétszám •megállapításánál a számításon kívül maradnak és igy beszámítva nincsenek. Kende Péter: Ha a korosztályon belül van, belejön. Rakovszky István: Ha a sorozás előtt belépett, vagy pl. a sorozás alkalmával mint nem alkalmas elimináltatik és később önként jelentkezik, akkor is felvétetik, és azon időben is felvétetik, mikor visszautasították. (Ellenmondás jobbfelöl.)) Ez igy van. Méltóztassanak engem törvényből megczáfolni, szívesen veszem. (Az elnöM széket Jakabffy Imre foglalja el.)
