Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-369

134 3f>y. országos ülés I90í január 7-én, csütörtökön. látozások a népgyűlések idejére vonatkozólag, a melyeket azonban, a mint előadni szerencsém volt, a közrend föntartásának szempontja igazol. Ha az nem igazolja, akkor, igen természetes, hibás volna minden korlátozás. Ezek után csak egy pár szót kell még mondanom a t. képviselő urnak az uj rendszerre vonatkozó megjegyzését illetőleg. Nem szeretek sem jelszavakat kibocsátani, sem bizonyos általános frázisokkal dolgozni, mert egész lelki nyugalommal és egész bizalommal várom el az időtől, hogy ha a t. képviselő urak eljárásomból és tetteimből fogják megítélni kormányzati rendszeremet, ezt az Ítéletet — minden objektív ember ítéletét — megnyugvással fogom fogadni. (Által ános helyeslés.) Én csak egy körülményre figyelmeztetek. Divatba kezd jönni a főispáni karban beállott változásokról beszélni. Tagadhatatlan, egyfelől üresedésben is találtam több főispáni állást, másfelől több főispán benyújtott lemondása el is fogadtatott. De hogy ebben volt-e valami olyan tendenczia, a melyet némelyek igyekeznek beleolvasni, erre nézve csak egypár száraz adatot sorolok fel. Az első az, hogy Széll Kálmán volt miniszterelnök ur által kinevezett vagy javaslatba hozott főispánok közül háromnak lemondása fogadtatott el. Mind e három, a mennyire tájékozva vagyok, egész életében mindig szabadelvű párti ember volt, tehát az u. n. régi szabadelvűek közé tartozott. A Széll Kálmán miniszterelnök ur által kinevezett főispánok közül mindazok, a kik a volt nemzeti párthoz tartoztak, megtartották állásaikat. Az üresedésbe jött állásokra kineveztettek két vármegyében olyan férfiak, a kik a pártpolitikai életben prononszáltabb szerepet nem játszottak, de a kik, mint azon vármegyéknek éveken át kifogástalanul működő alispánjai, egyenesen közigazgatási szolgálataik által szereztek hivatottságot ezen állásokra. A többi vármegyékben főispánná való kinevezésben részesültek többen azok közül, a kik a szabadelvű pártnak régi időben is prononszált hivei voltak és a régi küzdelmekben is részt vettek. De kineveztetett egy olyan férfiú is, a ki, ha nem is e házban, de e házon kivül a volt nemzeti pártnak mindig kiváló, tekintélyes tagja volt; kineveztetett továbbá olyan férfiú is, a ki a szabadelvű pártnak — a régibb elnevezés szerint — u. n. agrárius csoportjához tartozott. Hát, t. képviselőház, én ezen tényeket csak azért hozom fel, hogy méltóztassék látni, hogy engem a főispánok kinevezésénél kizárólag az a szempont vezetett, hogy a legalkalmasabb férfiút szemeljem ki; (Élénk helyeslés a jobboldalon.) vettem azt a legalkalmasabb férfiút a tisztviselői karból, a politikai pártélet különböző árnyalataiból, minden egyéb mellékszempotot félretéve, tisztán az egyéni kvalifikáczióra és arra tekintve, hogy az adott viszonyok között arra a helyre legjobb meggyőződésem szerint kit tartok a legalkalmasabbnak. (Elélik helyeslés a jobboldalin.) Ilyen jogosultsággal birnak azután, s ennyire felelnek meg a tényeknek mindazon általánosan hangoztatott vádak, a melyeket a képviselő urak e kormány kormáoyzati rendszerére vonatkozólag hangoztatni és felhozni szívesek voltak. Ezeket kívántam megjegyezni. (Helyeslés a jobbóldalon.) Különben ismétlem, hogy én a választásokra nézve mindazt, a mit megtehetek arra, hogy a választások tisztasága és szabadsága — de minden irányban — megvédessék és megvalósíttassák, ugy ebben az esetben, mint minden más esetben meg fogom tenni. (Altalános helyeslés.) De nagyon kérném a képviselő urakat, hogy akkor, a midőn a választási küzdelem folyik, ha tudnak valamely konkrét sérelmet, a melyiknek orvoslása szükséges, hozzák azt a legrövidebb utón az én tudomásomra oly időben, a mikor segíthetek rajta; (Általános helyeslés.) ha pedig a választás alatt, vagy a választás után kapnak ilyen informácziókat, győződjenek meg előbb a tényállás felől és akkor formulázzák vádjaikat, de ne lépjenek fel — ismétlem, a jóhiszeműséget nem vonom kétségbe — ilyen, a küzdelem hevében lábrakapott pletykákkal, a melyek az ügynek semmi esetre hasznára nem válnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Napirend előtti felszólalás határozathozatal tárgyát nem képezvén, áttérünk a napirendre. Napirend szerint következik az 1889 : VI. törvényczikk 14., valamint az 1890 : V. törvényczikk 3. szakaszsza rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Endrey Gyula jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én a tárgyalás érdekében, abból a czélból, hogy a tárgyalás további folyama fenn ne akadjon, egy halasztó határozati javaslatot akarok a czimhez beterjeszteni, a mely halasztó határozati javaslat nem jelenti azt, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása felfüggesztessék, mert az olyan természetű, hogy a t. honvédelmi miniszter urnak módjában áll a rendelkezésre álló informácziók alapján e határozati javaslatnak rövid 24 óra alatt eleget tenni, ugy, hogy a tárgyalás tovább folyhatik és még mielőtt a czim szavazás alá kerülne, ezen határozati javaslatnak eleget tehet. Mielőtt magára a határozati javaslatra térnék át, engedje meg a t. ház, hogy örömmel üdvözöljem a t. előadó urat az előadói székben (Élénk helyeslés és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon!) és örömmel konstatáljam azt, hogy ezen hosszú és fáradságos vita az ő egészségi