Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-369

569. országos ülés 190k január 7-én, csütörtökön. 133 ménjét nem láttuk; most látjuk először. Ezen választási, párturalmi monopolisztikus politikával szemben, a mely a perifériákon, ugy látszik, semmiféle eszköztől vissza nem riad, mi sajnálatunkra oly erős küzdelembe kergettettünk, a mely szándékunk egy legális kormánynyal szemben nem volt és nem lehet. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Egy régi és — megengedi nekem a most felszólalt képviselő ur, hogy igy nevezzem — szerintem igen rossz szokast követett a képviselő ur akkor, a midőn a dunaszerdahelyi választás pillanatában olyan távirati informácziók alapján, a melyeknek jóhiszeműségét kétségbe nem vonom, de a melyek a dolog természeténél fogva csak a küzdelem hevében egyoldalulag összeszedett híreszteléseket továbbíthattak, jónak látta a kérdést itt szóba hozni és különböző glosszákkal kisérni. Engedje meg a képviselő ur, hogy mindenekelőtt elimináljam válaszomból azokat a pontokat, a melyek reám, mint az ország belügyi kormányzatának felelős vezetőjére abszolúte nem tartoznak. A képviselő ur felemlítette, hogy ott etetés-itatás folyik, felemii tette, hogy a zsinagógában pártgyülés tartatott. Történt-e ez, nem történt-e, nem tudom. Ha történt, nem volt helyes. De akár történt, akár nem, nekem semmiféle jogom és módom ebbe a kérdésbe beavatkozni nincs, mert az ilyenféle visszaélések orvoslása a Curia elé tartozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Nekem a választásokra befolyást gyakorolnom csak abban az irányban szabad és lehet, hogy elsősorban megvédjem a rendet, a közbiztonságot, a választók választói szabadságát pártkülönbség nélkül minden irányban. (Helyeslés jobbfelöl.) Tehát megvédjem őket a hatóságoknak netaláni túlkapásaival szemben és az izgatók és tömegek terrorizmusával szemben. (Helyeslés jobbfelöl.) A másik kötelességem az, hogy őrködjem a felett, hogy a hatóságok ós a hatósági személyek a választásokra vonatkozó törvényes dispozicziókhoz tartsák magukat. A törvény szigorúan körülírja mindazt, a mit a hatósági közegeknek nem szabad tenni. A dolog természeténél fogva először is feltétlenül kizárja a hivatalos pressziót, a hivatalos hatalommal való visszaélést, a beavatkozást a választásba, másodszor taxatíve sorol fel bizonyos olyan ténykedéseket, a melyekben hatósági személyeknek mint — hogy ugy mondjam — magánszemélyeknek sem szabad részt venni. Mindaz azután, a mi ezen taxativ felsorolásban benn nem foglaltatik, megtiltva nincs. A hatósági személyeknek, tisztviselőknek is jogukban áll — nem hivatalos hatalmukkal, de mint magánszemélyeknek — résztvenni a választási küzdelemben, megtenni mindazt, a mi törvényes tilalom alatt nincs és én a magam részéről a tisztviselői kart ezen jogkörében minden, bárhonnan jövő támadással szemben meg fogom védelmezni. (Helyeslés jobbfelöl.) B. Kaas ivor: Elismertem ezen jogokat! Gr. Tisza István miniszterelnök : Annál jobb, ha ebben egy véleményen vagyunk! A mi már most a t. képviselő ur által felhozott konkrét tényeket illeti, én azokra most csakis azt mondhatom, hogy a tényállásról meggyőződést fogok szerezni, arról a t. házat tájékoztatni fogom és akkor fogom megmondhatni azt, hogy látom-e szükségét és ha igen, mennyiben, a beavatkozásnak. Legyen róla meggyőződve a képviselő ur, hogy én minden körülmények közt, ugy nyilvános kijelentésekben, mint az illető hatósági közegekkel való bizalmas érintkezés közben is a leghatározottabban adtam kifejezést annak, hogy, a mint a hatóságoktól megvárom egyfelől, hogy kötelességüket a közrend fentartása és a választók szabadságának biztosítása körül teljesítsék, és a mint hajlandó vagyok a hatóságokat jogaik gyakorlásában megvédeni, ugy másrészről szigorúan és feltétlenül ragaszkodom a törvény becsületes végrehajtásához. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha tehát — remélem nem lesz igy —• a hatóságok részéről a törvény sértetett volna meg, ebben a tekintetben kötelességemnek fogom tartani eljárni. Csak egy pont az, a melyre, mivel bizonyos elvi természettel is bir, már most teszek egy rövid megjegyzést és ez a gyülekezési jogra vonatkozik. Teljesen egyetértek a t. képviselő úrral abban, hogy a választási küzdelemnél a gyülekezési jogot, minden párthoz tartozó választóknak és jelölteknek azon jogát, hogy programmbeszédeiket elmondhassák és meghallgathassák, egyenlő védelemben kell a hatóságoknak rószesiteniök. Uray Imre : Természetes! Gr. Tisza István miniszterelnök: Természetes ! Hogyne! Azonban, méltóztassanak nekem megengedni olyan kerületben, a hol erős küzdelem folyik, a hol ugyanazon napokon több párt jelöltjei érdekében jelentetnek be és tartatnak népgyűlések, sokszor mellőzhetetlenül szükséges lesz, hogy a népgyűlések időbeosztására nézve a hatóság bizonyos intézkedéseket tegyen, (Helyeslés jobbfelöl.) mert különben ugyanazon helyen, ugyanazon községben, ugyanazon órában különböző pártu programmbeszédek elmondása kiséreltetnék meg, a mi mindenesetre veszélyeztetné a közbékét. Ugron Gábor: A ki előbb jelentette be! Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem szükséges, hogy engem kitanítson a képviselő ur. Természetes, hogy ebben a tekintetben is teljes pártatlansággal kell eljárni és csak a bejelentési elsőbbség lehet irányadó. Semmi szükség nem volt, hogy ezt nekem felemlítse a képviselő ur. (Zaj balfelöl.) Hanem felhozom ezt igenis azért, mert fordulhatnak elő bizonyos ilyen kor-