Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-352

90 352. országos ülés 1903 deczember 5-én, szombaton. házban elfogadja. En, t. ház. csak azt állítottam, hogy ha ezek elfogadtatnak, akkor mindaddig, a mig érvényben állanak, legjobb meggyőződésünk szerint alkalmazni kell azokat. Egyéb obligókról én a szabadelvű pártra vonatkozólag nem tudok. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) A másik, csakugyan nehezen eldönthető dolog, az a kérdés, hogy t. képviselőtársam obstruál-e, vagy nem obstruál ? (Derültség.) Azt látom, hogy ő tiltakozik az ellen, hogy az obstrukciót megkezdte, vagy abban részt vett volna. Kifejti, hogy ezt nem tette, mert károsnak és veszélyesnek látta az obstrukcziót az országra nézve. Azután vérzik a szive, hogy a Kossuth Ferencz t. képviselő ur vezetése alatt álló függetlenségi párt abbahagyja az obstrukcziót és lelkéből tapsol Szederkényi Nándor t. képviselőtársunknak, a ki kijelenti, hogy még csontjaiban is folytatni fogja a küzdelmet. (Derültség jobbról és a középen.) Szeretnék ebben a négy momentumban eligazodni, de képtelen vagyok eldönteni, hogy t. képviselőtársam, mint következetes férfi, obstruál-e vagy nem? (Helyeslés és derültség jobbról és a középen,) Rakovszky István: Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Én épugy nem látok tisztán akkor, vájjon a t. miniszterelnök ur azáltal, hogy a parallel üléseket megszünteti, miután azokat behozta volt; és a mikor most kijelenti, hogy a jmktumban elvállalt kötelezettségeket a szabadelvű párttal, együtt állni akarja-e, miután ezt egy hét előtt tagadta, hogy vájjon ő is olyan következetes volt-e mai ténykedésével, mint akkori ténykedéseivel, mikor ezekről nyilatkozott ? (Derültség. TJgy van! balfelöl.) Elnök: Következik az 1889: VI. t.-cz. 14., valamint az 1890: V. t.-cz. 3. szakasza rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásról szóló törvényjavaslat (írom.404,410) általános tárgyalásának folytatása. Mielőtt azonban az első szónokot szólásra felhívnám, az ülést öt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tanácskozást folytatjuk. Az általános vita során következik? Trubinyi János jegyző : Udvary Ferencz! Udvary Ferencz: T. ház! Mint a néppártnak tagja, 67-es alapon állván, természetes dolog, hogy az ujonczlétszám megszavazását normális körülmények között csakis támogatnom kellene. Hogy a t- ház türelmét rövid pár perezre mégis igénybe veszem, teszem ezt egyszerűen azért, hogy a mai helyzetben indokoljam, miért nem szavazom meg ezúttal az ujonczjuíalékot. (Halljuk I Halljuk! a néppárton.) Az 1903. január 26-iki képviselőházi ülésen Rakovszky István képviselő ur egy határozati javaslatot nyújtott be, a melyben a már akkor is

; mondhatni, a kedélyeket dúló katonai javaslatok elleni állásfoglalásának indokait szellőztette ós általános természetű, ugy a politikai, valamint a katonai szempontokat felölelő határozati javaslatát a következőkben terjesztette elő (olvassa) : »A h 3JZ ÉL beterjesztett 199. sz. törvényjavaslatot el nem fogadja, de utasítja a kormányt, hogy ezen törvényjavaslatot a következő elvek szerint módosítsa: 1. Az ujonczjutalék 10 évre állapittatik meg, 2. Az ujonczjutalékhoz való hozzájárulás arányának megállapításánál kulcsnak a 20—24 éves férfinépség számarányát vegye alapul. 3. A tényleges szolgálat idejét, a lovasság, a lovagló-ütegosztályok és a haditengerészet kivételével, két évben szabja meg a költségek legmesszebbmenő kímélésével. 4. Az 1889 : VI. t.-cz. 25. §-ának azon rendelkezését, miszerint a tartalékos tiszti vizsgát le nem tevő egyéves önkéntesek még egy évet a tényleges állományban legyenek kénytelenek szolgálni, helyezze hatályon kívül.« A mint mondottam, igyekezni fogok indokolásomat biztos alapra felépíteni, s ezt annál inkább tehetem, mert mint a véderő-bizottság tagjának módomban volt ezt az egész katonai vitát úgyszólván elejétől fogva végigharczolni; módomban volt ugy az előbbeni, mint a mostani honvédelmi miniszter urnak nyilatkozatait hallani. Mindezeknél fogva mint olyan ember, a ki a katonai tényleges szolgálatot is ismerem és Magyarország lakosságának számaránya felől is tájékozva vagyok, nagyon is fontosnak és szükségesnek kell, hogy tartsam ezen határozati javaslat második pontját, a mely szerint az ujonezozásnak eddig alapját képezett és szokásos forma hatályon kivüi helyezésével a 20—24 életévek közötti férfinépesség számaránya legyen mérvadó, és ezen perczentuáczió szerint sorozzák fiainkat a hadsereg részére. Ez nagyon természetes is, mert a statisztika kimutatja ugyan, hogy minő sok Magyarország lakossága, de ebben a számban benne vannak az asszonyok, a munkaképtelen emberek, a gyermekek és csecsemők, továbbá a betegek és mindenféle más elemek is, és ezen adatokból nem lehet százalékarányban pontosan kiszámítani azt, hogy mi legyen hát igazságos alapja a Magyarország lakosai közül megkívántató ujonczlétszám arányának ? Legyen szabad erre vonatkozólag Rakovszky István t. képviselőtársamnak ugyancsak indokolásomnak egyik alapját képező második határozati javaslatát felolvasni, a ki természetszerűleg az egyedül helyes alapra fektette a maga álláspontját ebben a vitában. (Halljuk! Halljuk! Mozgás jobbfelöl. Elnök csenget.) Ugyanis 1903, november 21-én már szerencsénk volt a mostani nagyon t. honvédelmi miniszter urat ezen házban üdvözölhetni, a ki, mondhatom, olyan programmot vallott előttünk, hogy mindezideig nem igen hallottunk tényleges tábornoki minőségét polgári méltósággal fel-