Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-351

351 ORSZÁGOS ÜLÉS 1903 deczember 3-án, csütörtökön, Perczel Dezső, közben Jakabffy Imre és b. Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések, ezek során Konkoly-Thege Sándor végleges igazolása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Nyíri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Nyegre László, a javaslatok mellett felszólalókat Herte­lendy László, a javaslatok ellen felszólalókat pe­dig Trubinyi János jegyző ur jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni az utolsó ülés jegyzőkönyve. Hertelendy László jegyző (olvassa az 1903. deczember hó 2-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: T. ház! Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre nézve? Trubinyi János jegyző: Mukits Simon! Mukits Simon : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az or­szággyűlés kéjjviselőházának jegyzőkönyve köz­okirat. Már pedig a régi jegyzőkönyvekben, a királyi dekrétumokban, de a régibb és az ujabb időben hozott törvényekben is a keltezés mindig nemcsak számokkal, de betűkkel is ki van irva. (Igaz! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Egyedül a képviselőház jegyzőkönyvének keltezése nincs betűkkel, hanem csak számokkal keresztülvive. (Igaz! a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Itt van előttem az 1900-iki Orszá­gos Törvénytár, ez is azt bizonyítja, a mit az elébb mondtam. De az idei törvényekben és mindazokban, a melyek királyi szentesítést nyer­tek, a keltezés, az év és a naptár szerinti nap, betűkkel is ki van téve, (Mozgás a jobboldalon.) Azért is szükségesnek tartom, hogy a jegyző­könyv fején a keltezés betűkkel is bevétessék. hogy esetleges hamisításnak, becsempészésnek ne legyen a jegyzőkönyv kitéve. Ennélfogva első módosításom az, hogy mondja ki a képviselőház, hogy a jegyzőkönyv fejében a keltezés, az ülés éve és napja betűkkel is ki­írassák és a jegyzőkönyv annak megfelelőleg kiegészíttessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! A tegnapi ülés folyamán a képviselőház bozott egy határozatot, a mely szerint a jegyzőkönyv nem füzetik össze, nem egyfolytában iratik, hanem ugy, mint eddig, ivenkint az iv egyik oldalára fog iratni. Miután a t. képviselőháznak meggyőződése az volt, hogy igy helyes, én ez idő szerint nem is bolygatom ezt a kérdést és a tegnapi határozatot ujabb határozat tárgyává nem teszem. Ha azonban megtörténhetett ] 875-ben az, hogy az 1875 : LI. t.-cz.-be becsempészték a »közös hadserege el­nevezést, megtörténhetik az is, hogy. ha a jegy­zőkönyv külső alakszerűségének garancziáját nem találjuk magán a jegyzőkönyvön, a jegyző­könyv tartalmába is bizonyos becsempészések történnek, mert a mai alakszerűségek mellett tisztán az elnök és a jegyző becsületessége alatt áll a jegyzőkönyv hitelessége. Ennélfogva vagyok bátor két módosítást ajánlani, nevezetesen, hogy a képviselőház ülése jegyzőkönyvének minden egyes ive az elnök, illetve az elnöklő alelnök és a jegyző által aláírandó és a hitelesítés alatt álló jegyzőkönyv ekként kiegészítendő. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula jegyző: És egy ellenzéki jegyző is irja alá! Mukits Simon: De a közokirat alakszerű­ségével sem bir a hitelesítendő jegyzőkönyv. A magánjogi ügyekben felvett közjegyzői okiratok­baji is megvan az az alakszerűség, a melyet a következő módosításomban ajánlok, hogy t. i. a jegyzőkönyv minden ive azon szóval kezdődjék, a melylyel az előző iv végződött, és ennek meg-

Next

/
Thumbnails
Contents