Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-351

351. országos ülés 1903 deczember 3-án, csütörtökön. 59 felelőleg a hitelesítés alatt álló jegyzőkönyv ki­egészíttessék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Igazán életrevaló indít­vány! (Derültség.) Mukits Simon: T. képviselőház! A jegyző­könyvben a határozat hozatalának alapjául szol­gáló szavazatoknak nemcsak eredményét kell feltüntetni, hanem fel kell tüntetni azt is, hogy mikép ejtetett meg a szavazás. A jegyzőkönyv­ben igen helyesen fel van tüntetne a felállással és ülvemaradással való szavazásoknál, hogy a szavazás ekként ejtetett meg, de a névszerinti szavazásnak épen az adja meg a fontosságot, hogy a képviselő szavazata súlyát viselje; ennél­fogva, miután a jegyzőkönyvben nem foglalta­tik, hogy kik szavaztak a szavazás alá bocsá­tott kérdésben igennel, kik nemmel és kik vol­tak távol, van szerencsém a következő módosítást benyújtani: »A névszerinti szavazásoknál az igennel és nemmel szavazott képviselők, továbbá a távol volt képviselők névsora, kitüntetésével annak, hogy igennel vagy nemmel szavaztak, vagy pedig távol voltak, a jegyzőkönyvbe fel­vétessék és ennek megfelelőleg a jegyzőkönyv kiigasittassék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! A mint az imént emiitet­tem volt, a jegyzőkönyvben fel van véve a felállással és ülve maradással hozott határozatok­nál, hogy ezek az akként eszközlött szavazás utján mondattak ki, de tényleg a szavazatok eredménye az összeszámlálás alapján az elnök­ségnek bemondott eredmény szerint alakul. Az eredmény létrehozására a jegyzők működnek közre, a kik felelősek ezen eredményért, és miután a jegyzőkönyvben nem foglaltatik az, hogy a jegyző urak közül ki, illetve kik eszkö­zölték az összeszámlálást, erre nézve vagyok bátor négy módosítást beterjeszteni: »A jegyző­könyvnek Okolicsányi László képviselő első, má­sodik és ötödik indítványára felállással és ülve maradással megejtett szavazásánál vétessék a jegyzőkönyvbe, hogy Nyegre László és Trubinyi János megszámlálása alapján mondatott ki a határozat és a jegyzőkönyv ekként kiegészíttes­sék.« (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Okolicsányi László képviselő azon indít­ványa felett megejtett szavazásról, hogy vétessék a jegyzőkönyvbe, hogy a névszerinti szavazás elrendelése előtt az elnök az ülést két izben öt perezre felfüggesztette, az van a jegyzőkönyv­ben, hogy az ezen szavazásra kimondott hatá­rozat a képviselőknek szakaszonkint történt felállása és a jegyzők általi megszámlálása alap­ján mondatott ki. Erre vonatkozólag, a mint a naplóból értesülést nyerünk, az igen t. elnök ur a jegyzőket általánosságban és nem névleg meg­nevezve bizta meg e határozat kimondásánál a szavazatok összeszámlálásával, a mit én a magam részéről házszabályellenesnek tartok. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azért ebben a módosításban arra kérem a házat, méltóztassék beiktatni a jegyzőkönyvbe, hogy mely jegyzők általi meg­számlálás alapján mondatott ki a határozat. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hetedik módosításom a következő. Itt az indokok ismétlése nélkül az egyszerű módosítást olvasom fel: »A jegyzőkönyvnek Okolicsányi László képviselőnek negyedik, azon indítványa felett megejtett szavazásnál, hogy a jegyző­könyvben a névszerinti szavazás eredménye he­lyesbbittessék, hozott határozatánál vétessék jegyzőkönyvbe, hogy ezen határozat a képvise­lőknek Hertelendy László és Trubinyi János jegyzők általi megszámlálása alapján mondatott ki.« (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ugyanezzel a helytelenséggel találkozunk a jegyzőkönyvben Lengyel Zoltán képviselő azon indítványánál, hogy a jegyzőkönyv összefűzve és a papír mindkét oldalára irva mutattassák be; itt is kérem, hogy a jegyzőkönyvbe vétessék, hogy az erre vonatkozólag hozott határozat Nyegre László és Trubinyi János jegyzőknek a képviselőknek megszámlálása után bemondott eredménye alapján mondatott ki. Kilenczedik módosításom pedig arra vonat­kozik, hogy a jegyzőkönyvben az foglaltatik a következő ülés idejére vonatkozólag, hogy holnap délelőtt tiz órakor taríatik az ülés. Ezt azért találom helytelennek, mert először határozatlan, a jegyzőkönyvben pedig határozottság szükséges, másodszor pedig, mert megtörtént ez ülésszak alatt, hogy nem »holnap« tartatott meg az ülés, hanem még ugyanazon nap, nevezetesen éjfél után két izben lett elhatározva és kitűzve ugyan­arra a napra az ülés. Tehát itt félreértésekre, fonákságokra is alkalmat szolgáltatna ez a szö­veg, miért is kérem következő indítványom elfo­gadását: »Határozottság indokából a következő ülés ideje ne »holnap«, hanem naptár szerinti év, hő és nappal jelöltessék meg és ekkép a jegyzőkönyv kiigazittassék.« (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a jegyzőkönyvhöz szólani ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. T. ház! A határozathozatal a jegyzőkönyv hitelesítésénél a beadott módosítások felett azok­nak beadása sorrendjében fog történni. Az első módosítás, a melyet Mukits Simon képviselő beadott, igy szól: » Mondja ki a ház, hogy a jegyzőkönyv fejében a keltezés, az ülés éve és napja betűkkel is kitétessék és a jegyzőkönyv ennek megfelelőleg kiigazittassék.« Eel fogom tehát tenni a kérdést. A kérdés az: kívánja-e a ház, hogy a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó részlete hitelesíttessék, szemben Mukits Simon képviselő módosításával ? Hellebronth Géza: T. ház! A házszabályok 230. §-a értelmében öt pereznyi szünetet kérek. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Húsznál több képviselő a szavazás megejtése előtt a házszabályok 230. §-a értelmében öt perez szünet tartását kérelmez­8*

Next

/
Thumbnails
Contents