Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-362

380 362. országos ülés 1903 deczember 22-én, kedden. vágó, fontos kérdés, a mely hosszú tanulmányt igényel ugyan, azonban a magam részéről ezt az óhajtást a legmelegebben méltánylom (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) és igyekezni fogok, a mennyire az tőlem függ, e kérdés megoldásához hozzájárulni. (Elénk helyes­lés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Tanulmányozás nélkül természetesen én nem tehetek ígéretet, mert az könnyelműség volna részemről. Sebess Dénes: A delegáczióban már tiz év előtt megfordult ez a kérdés, volt tehát elég idő annak tanulmányozására! Ballagi Géza: Nyiri még nem tanulmányozta! (Derültség.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: A mi pedig a katonai nevelőintézet kérdését illeti, e tekintetben abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Ígérhetem, hogy a katonai programmnak megoldásával kapcsolatban ezen kérdés is meg fog oldatni és pedig Erdély javára. (Élénk Jielyeslés jobbfelöl.) A vita folyamán a t. ellenzék részéről ismé­telten felhozták ugy a hadsereg, mint a honvéd­ség szellemét is és azt ellenzéki szempontból bírálták. Felhoztak ismételten egyes eseteket, a melyek nagyobrészt már elavultak, s a melyek e szerint ma már semmit sem bizonyíthatnak. Én biztosíthatom a t. háznak minden egyes tagját, hogy a véderőben alig van számottevő tag, a ki mélyen át ne lenne hatva annak óriási fontosságától, hogy a hadsereg az egész közvéle­mény előtt a legnagyobb szeretetben és biza­lomban részesüljön. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennek erkölcsi fontossága igen nagy, a mit mind­nyájan belátunk, és a minek fejlesztését mind­nyájunknak szivén kell viselnünk. (Elénk he­lyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Nagyon szé­pen kérem a ház minden egyes tagját, méltóz­tassanak engem ezen szándékban támogatni, (Helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) hogy itt az ellentétek megszűnjenek, hogy közelebb hoz­zuk a hadsereget és a honvédséget a lakosság, a nemzet, a közönség szivéhez, (Elénk helyeslés jóbbfdol. Zaj a baloldalon.) Méltóztassanak meg­győződve lenni arról, hogy én a magam részé­ről mindent el fogok erre nézve követni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) S ha ezután is előfordul­nának olyan esetek, a melyek a nemzeti érzel­met, a vallást stb. sértik, ez ellen a legerélye­sebben szándékozom fellépni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ismételten igen kérem, méltóztassanak ebben engem támogatni az által, hogy a t. ház részéről igazságtalan rekriminácziók, tenden­cziózus elferditések és kiszínezések ne történje­nek. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bal­oldalon.) Lovászy Márton t. képviselő ur felszólalá­sában rámutatott arra, hogy bizonyos veszély rejlik az önkéntesek belépésében abból a szem­pontból, hogy ez úgyszólván önkéntes-toborzás, mely burkolt létszámemelést képez, miután ez — az ő nézete szerint — az ujonczjutalékba be nem számíttatik. Hát, t. ház, ez nagy tévedés. Ugyanis az önkéntesen belépettek, az egyéves önkéntesek, sőt a katonai képző- és nevelőintézeteket vég­zett egyének mindannyian az ujonczjutalékba beleszámittatnak, s igy az ujonczjutalék önké­nyes felemelése teljesen ki van zárva. Méltóz­tassanak megtekinteni azokat az adatokat, a melyeket a honvédelmi minisztériumnál a pol­gári ügyosztályban jogvégzett tisztviselők a lég­iéi kiismeretesebben vezetnek. Én ezen adatokat bármikor szívesen rendelkezésére bocsátom a t. képviselő uraknak: meggyőződhetnek azokból arról, hogy mily rigorozitással vannak ezek ve­zetve, s hogy mennyire ki van zárva az, hogy az ujonczjutalék csak egy emberral is több le­gyen, mint a mennyi meg van szavazva. (He­lyeslés a jobboldalon.) Nem hagyhatom szó nélkül Lengyel Zol­tán képviselő urnak a magyar tiszteknek a ma­gyar ezredekhez való visszahelyezése tárgyában tett felszólalását sem, mert az általa felhozott adatok annyira el vannak ferdítve és ki vannak színezve, hogy a közvélemény megtévesztésére alkalmasak, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Már hivatalbeli elődöm nyilatkozott e kér­désre nézve a véderő-bizottság ülésében. Tény­leg 1903. január 1-től Julius 8-ig 69 magyar honos tisztet helyeztek vissza magyar ezredek­hez. A Lengyel Zoltán képviselő ur által fel­hozott ez adat helyes, a többi azonban, a mit felhozott, részben helytelenül van csoportosítva, részben ki van színezve és egymással helytelenül van szembeállítva, így helytelen mindenekelőtt azon állítása, hogy 1900. január 1-től kezdve 20 magyar honos tiszt helyeztetett át osztrák csapatokhoz, mert tényleg csak 14 tiszt helyez­tetett át, ebből is időközben egy visszahelyez­tetett, ugy hogy összesen csak 13 magyar honos tiszt lett áthelyezve osztrák csapatokhoz. Tévedésen alapul az is, a mit a képviselő ur az osztrák ezredekbe katonai képző- és nevelő­intézetekből kinevezett magyar fiukról mondott. Az tény, hogy 336 katonai- és honvédképző intézeti ifjú kérte osztrák csapatokhoz való be­osztását, de ezek közül csak 169 lett tényleg oda beosztva. A különbség már most az, hogy mig Lengyel Zoltán képviselő ur azt állítja, hogy ez 1903. január 1-től kezdve történt, a tény az, hogy ez az utolsó három évben tör­tént, tehát nem egy évben, és igy ez semmiféle Összefüggésben nem áll azon 69 tiszt ügyével, a kiket ezen évben január 1-től kezdve át­helyeztek. Ezt azzal szembeállítani teljesen téves, teljesen helytelen. A tény ugyanis az, hogy ezen évben, 1903. január 1-től kezdve csak 30 fő, és pedig 26 közös és 4 honvédnevelő- és képző­intézetet végzett egyén neveztetett ki saját ké­résére osztrák csapatokhoz. Ez aztán egészen máskép néz ki, mint a mit Lengyel Zoltán kép­viselő ur állit.

Next

/
Thumbnails
Contents