Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-360

328 360. országos ülés 1903 deczember 19-én, szombaion. kérni akarom: méltóztassék módot és alkalmat nyújtani arra, hogy azon vívmányok, illetőleg azon kedvezmények, a melyek a nemzeti nyelv szempontjából a kormány által megígértettek, hogy ezek mentől előbb a nemzet és a parlament bírálata elé kerülhessenek, és majd azután ott lesz módja annak, hogy vállvetve hirdessük azt az elvet, hogy addig, a mig a nemzet függetlenségét kivívja, addig a magyar nyelv sem vezethető diadalra. Egyébként addig is, bármi legyen közöttünk a politikai válaszfal, azt az elméletet, hogy egymás becsületén rágódjunk... Barta Ferencz: Mi nem rágódunk az övékén. Polónyi Géza: . . . hogy gyanúsításoknak tegyük ki jogtalanul az embereket, kik a függetlenségi elvet szolgálják, ez sem nem okos, sem nem jogos, sem nem politikus eljárás. Ezeket kötelességemnek tartottam elmondani ; a javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés a szélsőbal oldalon.) Elnök: Ugron Gábor képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Ugron Gábor: Előttem szóló Polónyi Géza képviselő ur hozzám fordult, és felelőssé tett azért a nagy felfordulásért, azokért a szenvedésekért és anyagi károkért, a melyek abból fognak következni, hogy Olaszországgal a vám- és kereskedelmi szerződés felett folyván a tárgyalás, az a szerződés meg nem köttetik. Mert az ország törvényt hozott, és ebben meghatározta, hogy mi a mi eljárásunk. Az ország törvénye azt rendeli, hogy autonóm tarifát kell készíteni, és csak azután szabad a külföldi államokkal a kereskedelmi szerződések felett tárgyalásokba bocsátkozni. Ha a kormány tárgyalásokba bocsátkozott az olasz kormánynyal, mielőtt a magyar vámtarifa meg volna állapítva, akkor a magyar kormány megsértette az 1899: XXX. törvényczikket, és ha a szerződések megkötése nem sikerült, akkor a felelőség nem engem, és nem némely barátaimat fogja terhelni és sújtani, hanem azt, hogy a nemzet e védekezésnek és a politikai hatásnak azt a fegyverét, melyet törvénybe iktatott és törvényben Magyarország számára mint egy vívmányt biztosított a múlt országgyűlésen, hogy azt a fegyvert használni elmulasztotta, sőt azt a fegyvert el sem készítette, mert az autonóm tarifa javaslatáról soha még ide törvényjavaslatot sem nyújtott be. Rosenberg Gyula: Ugyan! Már le is tárgyalta a bizottság! Már régen le van tárgyalva. (Derültség jobbfelöl.) Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, t. képviselőház, engedjenek meg, de tévedésben vannak; kétféle javaslat van, a közös vámterület számára.... Rosenberg Gyula: Ez az, a mit meg kell csinálni! Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, van közös vámtarifáról szóló javaslat és Magyarországnak joga van egy önálló vámtarifát is létesíteni. E szerint a bekövetkezendő zavarokért sem én nem lehetek felelős, sem barátaim nem lehetnek felelősek. (Zaj és mozgás.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Perczel Dezső foglalja el.) Elnök: T. ház! A tanácskozást folytatjuk. Következik ? Dedovics György jegyző: Bartha Miklós! Bartha Miklós: T. képviselőház! Ennek a háznak régi, jó és természetes szokása szerint foglalkoznom kellene Polónyi Gézának imént elhangzott beszédével. Megvallom azonban őszintén, hogy én erre merőben képtelen vagyok, mert meglepetésem, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársam a kormány által inaugurált politikának oly vehemens alakban kelt védelmére, oly nagy, hogy természetesnek találja a ház, ha zavarban vagyok és neki tüzetesen válaszolni nem tudok. Polónyi Géza képviselőtársam beszélt a kritika jogáról is. Azt hiszem tehát, ő másnál is elismeri a bírálat jogát és ha én az ő beszédét, beszédének tendencziáját és beszédének tartalmát ugy fogom fel, hogy az nem ellenzéki, hanem merőben kormánypárti volt: erre nem lehet Polónyi Géza t. képviselőtársamnak az a válasza, hogy a mii mondott, az nem való, mert a mit mondott, azt igen könnyű be is bizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Én azonban, a mint mondom, annyira meg vagyok lépetve, hogy erre a bizonyításra, ha megengedi t. képviselőtársam, ezúttal nem terjeszkedem ki. Polónyi Géza: Akkor ne tessék állítani. (Zaj.) Bartha Miklós: A ház közhangulatának adtam ezzel kifejezést, hiszen ha nem kormánypárti beszédet tartott volna a képviselő ur, és ha nem lett volna ez szándéka, akkor nem hívta volna fel a túloldalt arra, hogy mondani fog sok olyan dolgot, a mi az uraknak tetszik, de arra kéri, hogy óvakodjanak és tartózkodjanak a tetszésnyilvánítástól. Daczára ezen figyelmeztetésnek, még sem tudták megállani a túloldalon, hogy tetszésük nyilvánítását ki ne fejezzék. (Felkiáltások a jobboldalon: Mert igaz átbeszélt!) Ez, gondolom, ha a részletekbe nem megyek is bele, elegendő bizonyíték arra, hogy ellenzéki beszédet mondott-e képviselőtársam, vagy kormánypártit ? Polónyi Géza: A Széll Kálmánról irt czikkeket én sohasem tekintettem kormánypárti czikkeknek! (Zaj,) Bartha Miklós: Nagyon köszönöm! De itt valaki azt jegyezte meg, hogy ő igen. Nem tudom, hogy ki volt és ebben ha gyanúsítás van, megvetem azt a gyanúsítást. (Mozgás.) Zboray Miklós: Ők sohasem gyanúsítanak, csak főispánságra aspirálnak! Bartha Miklós: A mint Polónyi Géza képviselő ur beszédét hallottam, ngy hirtelen és első hallásra három részre tudom azt osztani.