Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-357
238 357. országos ülés 1903 deczember 12-én, szombaton. lehetősen kimerítették. Nevezetesen a hadsereg szelleme nálunk Bécsből intéztetik. Már maga a hadsereg szervezete ugy van összeállítva, hogy Magyarország államjogi területe sincs kivéve a közös területből. Van szerencsém itt bemutatni egy térképet, a melyen ki van tüntetve, hogy Ausztria-Magyarországon hány hadtest van és hány katonai kommandó. A hadtestek maguk számszerűleg ugy vannak elhelyezve, hogy a számok össze vannak zavarva, nehogy Magyarország államisága külön kidomborodjék. Pl. ha elneveznék a budapesti hadtestet elsőnek, a pozsonyit másodiknak, a kassait harmadiknak és a többi hadtesteket igy számszerűleg, akkor ki volna domborítva Magyarország államisága. De jelenleg pl. a VIII. hadtest Csehországban van, a VI. hadtestet a kassai hadtest képezi, a VII., a temesvári hadtest mellett van a nagyszebeni hadtest, ugy hogy ez teljesen össze van zavarva, nehogy Magyarország államisága itt is kidomborodjék. Súlyos sérelmet látok abban is, hogy a Magyarországhoz csatolt Fiume mint külön test Horvátország területéhez van kapcsolva, nevezetesen az ottosáczi 79. ezredből sorozza katonáit és ezzel az ezreddel van területileg összekapcsolva. Ha mi Fiúméra, mint Magyarország külön testére annyi milliót költünk, csakhogy az egyetlen magyar kikötőben a magyar kultúrát és a magyar államiságot fejleszszük, akkor elvárhatnók azt is, hogy Fiume magyarsága a katonai kérdésben is kidomborittassék. Fiúméba rendesen horvát nyelvű katonákat küldenek, ezek ott maradtak, családot alapítanak, esetleg iparosokká lesznek, a tengerészeinél is visszamaradnak, szóval: ott magyar ember soha meg nem telepedhetik, ellenben, ha egy magyar ezredet helyeznének oda, azok a magyar emberek ott maradnának, családot alapitanának és résztvennének Fiume megmagyarositásában. E tekintetben különben leszek szerencsés egy határozati javaslatot is benyújtani. Azt mondják a mi harczunkra, hogy ez ímminens veszedelmet rejt az országra anyagilag és erkölcsileg. Nem ez a kérdés, t. ház, ki fogom mutatni, hogy Neményi Ambrus t. képviselőtársam legutóbb megjelent hírlapi czikkének mennyire nincsen igaza, midőn azt mondja, hogy az obstrukczió káros az országra. Ugron Gábor t. képviselőtársam gyönyörű beszédében megmondta, hogy nem attól függ, hogy nyolczan vagy nyolczvanan obstruálnak-e, hanem attól, hogy a harcz igazságos-e vagy nem? Hát ugyebár, a mikor 80 ember harczolt, az önök mostani fegyvertársaikkal, a Kossuth-párttal együtt, akkor igazságos és jogos volt ez a harcz. de mivel most csak 8 ember harczol, most az már nem igazságos, veszélyt hoz az országra és kárt okoz. (Helyeslések a szeísöbaloldalon.) Arra hivatkoznak, t. ház, mindig, hogy minálunk a gazdasági élet e miatt mennyire pang. Hát én figyelmébe ajánlom ezeknek az uraknak, hogy nézzék meg a tőzsdét. Milyen ár* emelkedés van ott, és ebből az a szomorú következmény, nemhogy obstrukczió van, hanem az a szomorú, hogy Magyarország a külföld előtt még mindig nincsen elismerve olyan államnak, a melyben hogyha politikai viszályok vannak, azt a tőzsde úgyszólván leszámítolná, mert Magyarországot nem tartják önálló államnak és minden ebhez hasonló harczot csak belügyi dolognak tartanak. Ez nagyon sajnos dolog, t. ház, és erre vonatkozólag itt van a kezemben egy budapesti tudósítás. Meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon az a szomorú helyzet áll fenn, hogy a főváros közvéleménye teljes ellentétben áll a vidék közvéleményével, mert Magyarország összes vidéki városai, a legutolsó paraszt ember is Budapestnek kapál és annak szánt. Budapest közvéleménye tehát mindig ellentétben áll a vidék közvéleményével, mert itt csúcsosodik ki az ország gazdasága, kereskedelme, minden pénz ide ömlik, nagyon természetes tehát, hogy azok a vállalkozók azt szeretnék, hogy az állam minél több beruházást eszközöljön, és hogy ők minél nagyobb hasznot tehessenek zsebre; de annak a vidéki 10 holdas kisgazdának és kereskedőnek, a ki már most is alig bir megélni, annak egészen mindegy, vájjon az ellenzék obstruál-e vagy sem, azon már nem segit semmiféle parlamenti béke a világon. (Igaz! Ugy van! a szeísöbaloldalon.) De nem az a közvélemény, t. ház, a mit Budapesten az aszfalton, a folyosókon és a kávéházakban hallunk; (Igaz! Ugy van a szélsőbaloldalon.) nem az a közvélemény, hanem annak a kis 10 holdas gazdának és kisiparosnak a nézete, a ki reggeltől estig dolgozik, a ki nem ül a kávéházban és nem várja, míg az állam megszavazza az ilyen beruházásokat, hanem keserves keresetével munkálkodik azon, hogy az állam az ő szükségleteit megkaphassa. (Helyeslés a szeísöbaloldalon.) De, t. képviselőház, azok a beruházások, a melyeket az állam teljesíteni akar, nem is haszonhajtók, nem is erőforrások, mert ha az állam egy klinikát épit, vagy egy kórházat, vagy más ilyen hasonló kulturális intézményt állit fel, az lehet igen helyes dolog, de engedelmet kérek, ez nem képez uj erőforrást, hanem ellenkezőleg ezen intézetek fentartása csak ujabb terheket ró az államra. Hogyha a t. pénzügyminiszter ur azokat a beruházásokat, a melyeket kér nagy ipari vállalatok elősegítésére, szóval ujabb erőforrások megteremtésére kérné, akkor elhiszem, hogy ezek befolyással lennének az ország gazdasági fejlődésére. De a mikor holt tőkét akar a pénzügyminiszter ur teremteni, a mikor házakat, hidakat akar építeni, szóval nem uj erőforrásokat teremt, akkor, t. képviselőház, ez Magyarország gazdasági fellendülését előmozdítani nem fo ifja, S ciZj ä mit a pénzügyminiszter ur akar, Magyarország gazdasági erejét fokozni nem hivatott. Ez tény, t. képviselőház t (Helyeslések a szeísöbaloldalon.)
