Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-357

357. országos ülés 1903 deczember i2-én, szombaton. 219 a jegyzőkönyvre ? (Nem!) Ha nem kivan senki, akkor felteszem a kérdést: hitelesiti-e a ház a felolvasott jegyzőkönyvet, igen vagy nem? Csávolszky Lajos: Kérem konstatálni a ház határozatképességét. Elnök: A ház határozatképessége kétségbe­vonatván, a ház határozatképességének megálla­pítását elrendelem és felhivom Endrey Gyula és Nyegre László jegyző urakat, hogy a jelen­lévő képviselő urakat számlálják meg. (Megtör­ténik.) A jegyző urak jelentéséből kitűnik, hogy a ház tagjai határozatképes számban vannak jelen. Felteszem tehát a kérdést: kérem azokat, a kik a jegyzőkönyvet ugy, a mint felolvastatott, hite­lesitni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A ház a jegyzőkönyvet hitelesiti. Bemutatom Borsod vármegye dédesdi válasz­tókerületében időközi választáson 1903. évi decs. hó 9-én megválasztott gr. Serényi Béla ország­gyűlési képviselő megbízólevelét. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az igazoló állandó bizottságnak. A honvédelmi miniszter ur kíván előter­jesztést tenni. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Van szerencsém két törvényjavaslatot előterjeszteni, és pedig az 1889 : Ví. t.-cz. 14. §-ának, vala­mint az 1890. évi V. t.-cz. 3. §-a rendelkezé­seinek, illetőleg a közös hadsereg és haditenge­részet, valamint a honvédség számára megálla­pított ujonczjutalék mennyiségének az 1904. év végéig való fentartásáról (írom. 465), másod­szor pedig az 1904. évben kiállítandó ujonczok meg­ajánlásáról (írom. 466) szóló törvényjavaslatokat. Ezzel kapcsolatban van szerencsém három jelen­tést előterjeszteni, éspedig először az 1902/1093. évben tényleges szolgálatban állott közös hadsereg­beli és honvéd egyévi önkéntesek tiszti vizsgáinak eredményéről (írom. 467) másodszor az 1902/1903. szolgálati év folyamán a közös hadsereg magyar­országi ezredeiben és a magyar királyi honvédség­nél előfordult öngyilkossági esetekről (írom. 468), és harmadszor az 1902. év november elejétől 1903. október 31-éig a közös hadseregből a ma­gyar királyi honvédség tényleges állományába tör­tént tiszti áthelyezésekről (írom. 469). Kérem a t. házat, hogy ezen két törvényjavaslatot és három jelentést kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni, azután előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett a véderő-bizottság elé utalni méltóz­tassék. Elnök: A honvédelmi miniszter ur által be­terjesztett két törvényjavaslat, és pedig az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-a, valamint az 1890. évi V. törvényczikk 3. §-a rendelkezésé­nek, illetve a közös hadsereg és a haditengeré­szet, valamint a honvédség számára megállapí­tott ujonczjutalék mennyiségének az 1904. év végéig való fentartásáról és az 1904. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló tör­vényjavaslat, továbbá az ezek kapcsán beterjesz­tett három jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő-bizottsághoz utasittatik. Fel fog olvastatni az indítvány- és inter­pellácziós-könyv. Nyegre László jegyző: Tisztelettel jelentem a háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. (Zaj és felkiáltások a szélső­baloldalon: De vannak régi bejegyzések! Fel­kiáltások a jobboldalon: A napirenden ki van­nak nyomatva!) Szederkényi Nándor: A régi bejegyzéseket fel kell olvasni! Elnök: A ház az ilyen irányú előterjesztés ellenében ugy határozott, hogy a régi gyakorlat tartassák fenn, vagyis a régi indítványok ne olvastassanak fel. Szederkényi Nándor: A házszabályok értel­mében az inditványkönyv felolvastatik. Tehát felolvasandó az, a mi az inditványkönyvben fog­laltatik. Az nem felolvasás, a mit a t. jegyző ur mond, hogy ujabb indítvány nincsen. A fel­olvasás az, hogy az inditványkönyvben mik fog­laltatnak. Ezt kell tennünk, ha a házszabályt meg akarjuk tartani. (Ellenmondás a jobbolda­lon.) Ezért kérem, hogy az inditványkönyv ugy, a mint van, olvastassák fel. Elnök: Hogy mennyire téved a t. képviselő ur, a házszabályok azon rendelkezése igazolja leginkább, a mely azt mondja, hogy a régi inditványokat és interpellácziókat minden hónap első ülésében kell felolvasni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Teljesen czóltalan volna tehát az eddigi gyakorlat megváltoztatása, mert a házszabályoknak csakis ez felel meg. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Tehát tudomásul vétetik. Következik az interpel lácziós-könyv felolvasása. Szőts Pál jegyző: Az interpellácziós-könyvbe a következő ujabb interpellácziók vannak be­jegyezve: Lendl Adolf, a buziási közalapítványi főtisztség működése tárgyában, a vallás- és közok­tatásügyi miniszterhez; Udvary Ferencz, az ingatlan átiratási-illeték tárgyában a pénzügy­miniszterhez ; Nessi Pál, a magyar kir. állam­vasutak birtokában lévő keresztemeltyüs vágány­hídmérlegek tárgyában a kereskedelmi miniszter­hez; és Kaas Ivor báró, a képviselőház tanácskozásai rendes menetének helyreállítása tárgyában a miniszterelnökhöz. Elnök: Javaslom a háznak, hogy, tekintet­tel az interpellácziók számára, két órakor tér­jen át a ház az interpellácziók tárgyalására. (Helyeslés.) Lovászy Márton : Csupán azt a kérdést inté­zem az elnök úrhoz, hogy mivel a napirendre ki van tűzve a honvédelmi miniszter ur válasza Szalay László egy interpellácziójára, erre nézve miért nem tétetik javaslat? Elnök: Erre nézve nem kell, mert az a napirendre ki van tűzve, a napirend során fog megtörténni és annak ideje a tanácskozás mene­28*

Next

/
Thumbnails
Contents