Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-356

356". országos ülés 1903 deczember 11-én, pénteken. 215 azzal, hogy ez a legnagyobb alkotmánysértés, a nielylyel a kormány teljesen kijátsza az országgyűlés budgetjogát. B. Kaas Ivor: Azt mondja a prímás is! Várady Károly: Ez a nagy alkotmánysértés is, a melyet a miniszterelnök ur szájából hallottunk, arra vezet minden független férfit, a kit nem köt más, csak saját lelkiismerete, hogy a kormánynak határozottan ellenfelévé szegődjék. Hiszen hogy lehetne az országgyűlést feloszlatni, mikor a folyó évi költségvetés sincs megszavazva ? (ügy van! a szélsöbalóldalon.) A törvény pedig világosan a jövő évi költségvetésről szól. Én azon közjogászok felfogását tartom helyesnek, a kik ezt alkotmányellenesnek tartják ós erre nézve vagyok bátor Kmetty Károly felfogását röviden idézni, a mely a következőleg szói: A király ex-lex állapotban nem oszlathatja fel az országgyűlést, mert ez a törvény szövegében is ki van fejezve, de a törvény keletkezése, sőt az alkotmányosság általános szelleme is azt tartja, hogy a feloszlatás! jogot a budget folytonossága korlátozza. Ott azonban, a hol a folyó 1903. évi budget vagy indemnitás sincsen még a kormánynak megadva, a jövő évi budgetről beszélni sem lehet. Előbb tehát a folyó évi budgetet kell elintézni, mivel a törvény czélja végre is az, hogy az országban az adók kivetése és behajtása budget nélkül ne történhessék. Hogy ez sem az 1848., sem az 1867-iki törvényben nincsen kifejezve, ennek az az oka, hogy akkor a törvényhozás tényezői ilyen állapotra nem gondoltak ; de ha gondoltak volna is, bizonyosan a folyó évi budget vagy indemnitás megállapításának kötelezettségével is korlátozták volna a feloszlatásra vonatkozó királyi jogot. Emeli aggodalmamat a kormány iránt az az atroczitás is, a melyet a házszabályokkal szemben elkövetett. Ezt ugyan részben visszaszívta, mikor a párhuzamos ülések megszüntetésébe beleegyezett, de azért eljárása folytán mégis okot szolgáltatott arra, hogy iránta bizalommal ne viseltessünk. Hiszen kétséget nem szenved az, hogy a házszabály Magyarország alkotmányának integráns részét képezi. Ezért, különösen a mi nyomorult közjogi helyzetünkben, igazán a legnagyobb hazafiatlanságot követi el ki a házszabályokkal akarja az ellenzék küzdelmét gyengíteni. Tehát az, hogy a kormány és a többség hajlandó volt a házszabálysértésre és az alkotmány megszegésére, már magában is elég ok volna a javaslat megtagadására. He leszek bátor rámutatni arra, hogy ha a kormány és a többség valamit javítani akar is, akkor sem őszinték. Mert mi történt? Mikor ezt a javaslatot visszavonták, a miniszterelnök ur nem abba egyezett bele, hogy ne lehessen majd a jövőben ilyen javaslatot tenni, hanem csak azt jelentette ki, hogy a megszüntetés nem képezhet preczedenst. Látnivaló tehát, hogy még az expiáezióban sem őszinte az ő eljárásuk, a fulánkot benhagyták és hogyha majd egy száguldozó többségnek tetszik, a jövőre megint keresztülgázolhat a házszabályokon. Remélem azonban, hogy mindig lesznek ezen az oldalon férfiak, a kik az ilyenféle törekvéseket meg fogják tudni gátolni. Érre a technikai obstrukczió igen kedves és erőteljes eszköz. És önök beláthatták, hogy az ilyen házszabálysértés könnyen visszafelé sülhet el ós önöket teheti komikussá, a kik ezt alkalmazták. Az is lényeges alkotmányjogi szempontból, hogy ha egy ország belejött a törvényenkivüli állapotba, annak kormányzata nem mindenekelőtt azon van, hogy legalább indenmitást kapjon, hanem azon, hogy a katonai javaslatokat hozza elő és azt az országnak arczába vágva, tárgyaltatja előbb. Az alkotmányosság szempontja feltétlenül megköveteli, hogy ha a törvényhozás ex-lexbe kerül, ha nincsenek megszavazva az adók és illetékek, akkor elsősorban ezek szavaztassanak meg, nem pedig, hogy napról-napra újból törvénytelen kiadások és bevételek eszközöltessenek. B. Kaas Ivor: Ugyanaz a hiba, mint áprilisban ! Várady Károly: Ez annyira lenézése és annyira rugdalása az országgyűlés budgetjogának, hogy a magam felháborodásában nem is tudom kellő szavakban megbélyegezni ezt az eljárást. Ez megint csak a katonai gőgnek fitogtatása, mikor előlépnek a katonai javaslatokkal és első sorban azt követelik, a helyett, hogy első sorban az indemnitással lépnének elő ós legalább ideiglenes felhatalmazást kérnének a kiadások eszközlésére. Persze ennek is az ország gyengesége az oka. Mert hogyha az ország nem volna gyenge, akkor vigyázna a t. kormány arra, hogy az ország alkotmányát és jogait ilyen csúfos módon ne sértse és vigyázna arra, hogy az országgyűlés budgetjogát ne játszsza ki. De hát előbbre teszik önök a katonai törvényieket az ország budgetjogánál s ez is arra indit engem, hogy a szőnyegen levő javaslatot ne szavazzam meg. De, t. ház, okot képez erre az is, hogy a kormány elkövette azt az illetlenséget, hogy a programmvitát megszakította. Ugron Gábor: A főrendiházban előbb mutatkozott be! Várady Károly: Meg sem várta a fogadj Istent, hanem rögtön előállott a javaslatokkal; meg sem várta, hogy a ház tagjainak azon része, a kik programmját megbírálni akarják, annak helytállóságát, helyességét vagy helytelenségét kimutassák, hanem ezt a vitát megszakítva a ház elébe nyomta a katonai javaslatokat. Ez oly illetlenség, milyen még nem fordult elő a magyar parlamentben, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) Igaz, hogy ezt már a Khuen-Héderváry kezdte, de belebukott. Ez is arra indit engem, hogy a szőnyegen forgó javaslatot el ne fogadjam. (Élénk helyeslés a baloldalon.)