Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-356

356. országos ülés 1903 deczember 11-én, pénteken. 191 testvéreink sohasem éltek az ó* jogukkal, és ennélfogva^ itt más mint magyar szó nem volt hallható. Es vájjon a magyar nyelv ezen feltét­len uralma daczára a képviselőház teljesithette-e az ő alkotmányadta kötelességeit, végezhette-e szabályszerűen az ő törvényhozó munkáját? Nem. Ennélfogva én azt mondom, hogy a nyelv nem önczél, hanem csak eszköz az egész tár?a­dalom, az állam czéljainak elérésére, (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon ) Ha én e te­kintetben elfogulatlan vagyok és ha az én fiaim a közös hadseregben és a honvédségben szol­gálnak német és magyar vezény- és parancsszó alatt, hát kérdem: mi van ebben? Kubik Béla: Önnek semmi, nekünk nagyon sok van! (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalion.) Lindner Gusztáv: Azt kérdi továbbá a kép­viselő ur tőlünk: volt-e kifogásunk a helységne­vekről szóló törvény további biztos végrehajtása ellen ? Csak csodálkozhatom, hogy a törvényhozó­testület tagja ilyen kérdést intézhet hozzánk. Hát hol vagyunk, ha kétség támadhat az iránt, hogy az érvényes törvény végrehajtható-e? Ha­tározottan visszautasítom azt az inszinuácziót, mintha mi késleltettük volna a helységnevekről szóló törvény végrehajtását. De a t. képviselő urnak nincs fogalma azon nehézségekről, melye­ket egy olyan bonyodalmas törvény végrehajtása okoz. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Azt is kérdezte a képviselő ur, hogy kö­töttünk-e paktumot a miniszterelnök úrral? Hogyha valaki ilyen vádakat emel képviselő­társai ellen, legyen tájékozva az ügyről. De a képviselő ur felszólalásából látszik, hogy ő nem is olvasta a mi belépési nyilatkozatunkat, a melyben kijelentettük, hogy mi, bizva a minisz­terelnök ur kormányproKrammjának lojális végre­hajtásában, beléptünk a szabadelvű pártba. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát eddig nem biztalc? Szál Kálmánban nem bíztak?) Áttérek most már Széll Kálmán miniszter­elnök úrra. Azt mondja Lengyel Zoltán kép­viselő ur, — és ez megint újdonság — hogy az én kollégáim, mert én akkor nem voltam kép­viselő, Széll Kálmán idejében léptek ki a kor­mánypártból, holott köztudomású tény, hogy az én kollégáim már báró Bánffy Dezső miniszter­elnöksége idején kiléptek. Befejezésül még csak egyet vagyok bátor a képviselő ur figyelmébe ajánlani. Azt hiszem, hogy a magyar állam jogállam és épen azért a jogállamban működő tényezőkre, különösen a törvényhozótestület tagjaira bizonyos kötelezett­ségek haramiának. A törvényhozótestiilet összes tagjainak legelső kötelessége az, hogy a házsza­bályokat, a törvényhozó test egyik vagy másik házának szabályait, maga alkotta törvényeit lelkiismeretesen megtartsa és a szólásszabadság­gal vissza ne éljen. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A mi itt hónapok óta történik, parlamentáris intézményeknek ad absurdum vezetése. (TJgy van! Ugy van! a jobboldalon.) És ha a t. urak­nak, a kisebbségnek sikerült is eddig, hogy meg­bénítsa a parlament működését, de az talán nem fog sikerülni, (Zaj a szélsöbaloldalon.) hogy a kisebbség akaratát tegyék a többség akaratának helyébe és fölébe. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ugron Gábor képviselő ur kért szót. Ugron Gábor: A t. elnök úrhoz bátor va­gyok kérdést intézni az iránt, hogy az ünnepek közeledvén és a delegácziók is ülésre lévén össze­hiva, miként képzeli az elnök ur, hogy a ház tagjai szünetet fognak nyerni, s mikor és med­dig tart az a szünet, hogy mindnyájan ismer­vén azon intencziókat, melyek szerint a törvény­hozás munkálkodása be lesz osztva, a szerint intézhessük ügyeinket, hogy törvényhozói köte­lességünknek meg is felelhessünk. Elnök: T. ház! A képviselő ur által felve­tett kérdést illetőleg az én nézetem az, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre, a mely jelen­leg fennáll, habár ez a mi kényelmünknek és magándolgainknak bizonyos háttérbe szorításá­val jár is, a ház az ünnepeknek és az év végé­nek közeledtével is, a mikor csak lehet, ülésre kell, hogy gyűljön össze (Helyeslés.) és a ta­nácskozásokat vagy egyáltalában csak magukra a szorosan előirt ünnepnapokra, vagy az ünne­peket megelőző és követő napokra szakítsuk meg, hogy a kinek családja van, azt megláto­gathassa. A delegáczió ülésezésére való tekin­tettel, miután az én tudomásom szerint a delegácziók ezúttal való ülésezése alig egy-két napot fog igénybe venni, a mint a delegáczióba kiküldött képviselő urak hazajönnek, ismét fel­veendőnek tartom a tanácskozás fonalát. (He­lyeslés jobbfelöl.) Ez az én nézetem és miután a t. képviselő ur azt kérdezte tőlem, hogyan képzelem én az év végének és az ünnepeknek közeledése folytán a ház tanácskozásainak folytatását, ezekben je­leztem, hogy a szüneteknek lehető restringálását teszik a viszonyok megokolttá. (Helyeslés jobb­felöl.) Ugron Gábor: Most a miniszterelnök úrhoz kell kérdést intéznem az iránt, hogy a dele­gáczió ülésezései miként vannak és lesznek be­osztva és miután a ház a delegácziók ülése alatt ülést nem tart, kérem, adjon felvilágosítást arra nézve, mely napokon gondolja, hogy a delegáczió el lesz foglalva, miután a delegáczió tanácsko­zásának vezetése teljesen a kormány kezében van, mert annak még elnöksége sincsen meg­választva, megalakítva, azért óhajtanám ezeket a felvilágosításokat, hogy mindenki a dolgait akként intézhesse. Gr. Tisza István miniszterelnök: A delegá­czió deczemberi ülései alatt csakis egy beter­jesztendő indemnitynek elfogadása van tervbe véve, ugy, a hogy az 1899-ben az 1900-ik év első hónapjaira vonatkozólag történt. Legfeljebb a külügyi albizottság tartana még egy ülést a külügyminiszter ur expozéjának meghallgatása

Next

/
Thumbnails
Contents