Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-355
188 355. országos ülés 1903 deczember 10-én, csütörtökön. Ion: Még nem fejezte he! Halljuk a határozati javaslatot!) Én is értek magyarul, a képviselő ur azt mondta: » bezárom szavaimat.« Barabás Béla: A felolvasást nem zárta be! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk a határozati javaslatot!) Várady Károly: Hogy félnek egy kis javaslattól ! (Szluha István benyújtja a határozati javaslatot. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Kérem Endrey jegyző urat, szíveskedjék Szluha István képviselő ur határozati javaslatát felolvasni. Endrey Gyula jegyző (olvassa): »Elleninditvány. Jelen törvényjavaslat visszautasításával utasítja a ház a kormányt, hogy az ujonczjutalék tetemes leszállításával uj törvényjavaslatot nyújtson be. Beadják: Szluha^ István, Kubik Béla, (Felkiáltások balfelöl: Es társai!) Szederkényi Nándor, Leszkay Gyula, Olay Lajos, Eitner Zsigmond, Grabányi Miklós.« A többi aláírást nem tudtam elolvasni. Elnök: Lurtz Károly képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Lurtz Károly : T. képviselőház ! (Zaj a jobbéti baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Lurtz Károly: Lengyel Zoltán képviselőtársam mai beszéde folyamán a többi között azt állította, hogy egy szász képviselő egy pinczérfiunak azt mondotta, hogy nem szereti, mivel magyar ember. A képviselő ur nevet nem emiitett ugyan, de mivel néhány hónappal ezelőtt egy budapesti ellenzéki újságban rám vonatkozó és nevem említésével megjelent hasonló hírt olvastam, megragadom az alkalmat arra, hogy ezennel kijelentsem azt, miszerint én ilyen és hasonló nyilatkozatot nem tettem, hanem ellenkezőleg a faj és nemzetiség dolgában sokkal komolyabb felfogást követek, semhogy ilyen nyilatkozattételre még csak képes is lennék. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) És ha az én t. képviselőtársam arra hivatkozik, hogy ezt az esetet egy fó'pinczér mesélte el neki, akkor ezzel szemben hivatkozhatom akkor jelen volt társaimra, a kik igazolhatnák, miszerint az illető főpinczér — mert elhiszem, hogy az esetet Lengyel Zoltán képviselőtársamnak ugy beszélte el, a mint azt t. képviselőtársam itt előadta — mindenesetre rosszul hallotta. Megragadom az alkalmat egyszersmind arra is, hogy Lengyel Zoltán t. képviselőtársamnak egy kérdésére válaszoljak. {Halljuk I Halljuk!) Azt kérdezte t. i. a képviselőtársam, vájjon gr. Tisza István miniszterelnök ur megígérte a szászoknak, hogy a helységnevekről szóló törvényt nem fogja végrehajtani. Én erre azzal válaszolok, hogy bármennyire fáj is ez a törvény a szászoknak, a szássok sokkal törvénytisztelőbbek, semhogy egy minisztertől vagy bárkitől szentesített és érvényben lévő törvénynek végre nem hajtását követelnék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ennélfogva nyíltan és őszintén kijelentem, hogy sem én, sem valamely más szász képviselőtársam gr. Tisza István miniszterelnök ur előtt sem a helységnevekről szóló törvény végrehajtását, sem annak végre nem hajtását nem említette. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután a napirend tárgyalására szánt idő öt perez hjján már letelt, azt hiszem, a t. ház belenyugszik abba, hogy a következő ülés napirendje tárgyában előterjesztést tegyek. (Halljuh! Halljuk!) Javaslom, hogy a t. ház holnap, vagyis pénteken délelőtt tiz órakor ismét ülést tartson és annak napirendjére tűzze ki ugyanazon törvényjavaslatokat és az azokkal kapcsolatos jelentéseket, a melyek a mai ülés napirendjének tárgyát képezték. Elfogadja ezt a t. ház? (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Elfogadjuk!) Ha el méltóztatnak fogadni, ezt a ház határozataként kimondom és az ülést bezárom, (Az ülés végződik d. u, 3 órakor.)
