Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-354
132 354. országos ülés 1903 deczember 9-én, szerdán. törvényjavaslatok önök szerint igenis sürgősek, azok sok ezer ember hasznára vannak, s emiatt legsürgősebben tárgyaltatnak. Minden egyebet kizárnak, de azokat megbozni, megszavazni muszáj. Csak ezeket kívántam elmondani, különben pártolom Várady Károly képviselő ur indítványát. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Elnök: Tévedésben vannak a t. képviselő urak. A mikor ugyanis az indítvány könyvet a jegyző ur felolvasta, én kimondottam, hogy nem lévén észrevétel, tudomásul vétetik az, hogy nincsen ujabb bejegyzés az inditvány-könyvben. Ugyanakkor Ugron Gábor képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. (Zaj.) Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Én az indítvány-könyvhöz is és azon bejelentéshez is, a melyet most tett az elnök ur, szót kérek. (Zaj jobbfelöl.) Midőn a t. jegyző ur azt jelentette ki, hogy az indítvány könyvben ujabb bejegyzés nincsen, én azon hitben voltam, hogy valóban nincsen is abban bejegyzés. (Felkiáltások, a jobboldalon: Ujabb !) f Mert hiszeD igy szokott a bejentés történni. Én arról, megvallom, tudomással nem bírtam, hogy az inditványkönyvben igenis bejegyzések vanak. (Felkiáltások, a jobbóldalon: De nem ujabbak! Zaj.) Elnök (csenget): T. képviselőház! (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt! Elnök csenget.) Az elnök kivan nyilatkozni, t. képviselőház. (Halljuk! Halljuk!) A. t. képviselő ur azt állítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy az inditványkönyvben bejegyzések foglaltatnak. A képviselő urnak pedig ezt tudnia kellett volna, mert a bejegyzett indítványok mindennap a napirendben ki vannak nyomatva, s minden ülés elején kiosztatnak; sőt Várady képviselő ur is hivatkozott erre, a mikor indítványát előadta. Szederkényi Nándor: Hogyha a napirend előírásához felvétetik is ez, ebből még nem következik az, hogy a jegyző ur azt a jelentést tegye, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. A jegyző urnak kötelessége, midőn a házszabályok értelmében az inditványkönyvet bemutatja, tudtul adni a háznak, (Felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan !) hogy ott a következő indítványok foglaltatnak, nem pedig hallgatással mellőzni időről-időre azt, hogy itt régi indítványok vannak bejegyezve, és csak annyit említeni, hogy ujabb indítvány nincsen. (Felkiáltások jobbfelöl: Az elég!) Ez a házszabályok értelmében nem elég. A házszabályok értelmében minden tagnak joga van indítványt tenni. A t. miniszterelnök ur most azt mondotta, hogy az indítványok megokolására pedig az időt most nem fogjuk kitűzni ezért, meg ezért. A t. miniszterelnök urnak ezen nyilatkozata nemcsak häzszabályellenes, hanem sérti a képviselők inditványozási jogát is. Ezen inditványozási joghoz pedig mi ragaszkodunk. Ezt nekünk a törvény és a házszabály biztosítja. A ház elnökének szerintem a házszabályok értelmében kötelessége felügyelni arra, hogy az indítványok annak idején napirendre tűzessenek, illetőleg, hogy indokolásuk napirendre kerüljön, mert ha ezt az elnök ur meg nem tenné, akkor nekünk jogunk van kérni, hogy a házszabályok értelmében teljesítendő ezen elnöki tisztét gyakorolja. Nem a t. miniszterelnök ur fogja azt elhatározni, hogy az indokolásra mikor tűzessék ki határidő, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem hát. nem is akarja, hanem a ház!) hanem igenis azért olvastatik fel időről-időre az indifeványkönyv, hogy a ház tudomásával birjon annak, hogy miféle indítványok és kik által lettek bejegyezve. Ezen indítványokra nézve ezután időről-időre kötelességünk, hogy azt a képviselői jogot, a melylyel erre nézve rendelkezünk, meddővé ne tegyük. Nekem az a nézetem, hogy az inditványkönyvbe eddig bejegyzett indítványok indokolása most már haladéktalanul napirendre tűzessék. Van egy megjegyzésem még, mert a t. miniszterelnök ur ugy gondolta azt, hogy addig nem fogjuk kitűzni az indítványokat napirendre, mig ez és ez meg nem történik. Akkor felénk fordult és azt mondotta, hogy mi egy meddő vitát folytatunk itt. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) mert néhány százezer ember érdekei is forognak koczkán. Hát, t. képviselőház, midőn mi az ország jogáért, a nemzet jogáért, a hadseregben érvényesítendő nemzeti jogokért, a midőn azért küzdünk, hogy a hadseregben a magyar ifjak érvényesüljenek, a magyar nyelv és kultúra érvényesüljön, hát ez meddő és^ tárgytalan vita? (Nagy zaj a jobboldalon.) És midőn az egész ország érdeke az, hogy érvényesüljön a magyar nyelv és a magyar kultúra, mert ez a magyar államiságnak feltétele, ám tessék ezt a miniszterelnöki székből meddőnek és tárgytalannak hirdetni, (Zaj a jobboldalon.) de mi ezt nem fogadjuk el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) T. képviselőház! A mit mi cselekszünk, az nem meddő és tárgytalan . . . Rosenberg Gyula: Lelkiismeretlen az országgal szemben. (Nagy zaj és ellenmondás a szélsöbaloldalon.) Lovászy Márton: Az ország nevében ne beszéljen ! Szederkényi Nándor: T. képviselőtársam csak a saját lelkiismerete nevében szólhat t Rosenberg Gyula: Tiz embernek nincsen joga az egész házzal szembehelyezkedni. (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Erkölcsi joga sincsen. Ugron Gábor: Nem vagyunk kötelezve, hogy megadjuk magunkat! (Folytonos zaj a szélsóbaloldalon és a néppéirton.) Lovászy Márton (közbeszól.) Elnök (csenget): Kérem Lovászy képviselő urat, ne beszéljen közbe folyton Szederkényi
