Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-354

354. országos ülés 1903 menyek között természetszerűleg mindig nyújtana ezentúl is módot minden indítványozónak arra, hogy indítványát rövid idő alatt megokolja. De engedelmet kérek, a mostani körülmények között, a mikor az országnak olyan kardinális fontosságú, sürgős szükségei várnak kielégítést, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) a mikor minden perez, a melyet az urak elvesznek az ország idejéből, lényeges kárt okoz a közérdeknek (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és érzékenyen sérti széles rétegeknek, sok ezer honpolgárnak érdekeit, (Ugy van! (Ugy van! a jobboldalon.) a bentartott katonákét is és azokét a póttartalékosokét és tartalékosokét is, a kiket kénytelen lesz a kormány behívni, hogy az ország harczképessége csorbát ne szenvedjen : akkor, mondom, mikor a képviselő urak ezen időtöltés által ilyen érzékeny kárt okoznak minden indok nélkül, mi nem járulhatunk hozzá, hogy segítségükre legyünk a képviselő uraknak. (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon.) Én azt hiszem, az indítványok indokolására időt helyesen a ház csak akkor fog kitűzhetni, mikor az időhöz kötött és sürgős törvényjavaslatok letárgyaltattak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nyújtsanak módot erre a képviselő urak, hagyják abba azt a teljesen meddő, minden irányban kártékony, az ország érdekeit és a társadalom . . . (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Várady Károly: Tessék abbahagyni a kormányzást! (Zaj jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . ismétlem, hagyják abba a képviselő urak ezt a teljesen meddő, kártékony, indokolatlan, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) a közvélemény által már elitélt időtöltést itt a házban, és akkor fognak időt kapni mindenféle inditványnak indokolására. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) B. Kaas Ivor: (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Mi czimen?) Azon a czimen, a melyen szólóttak Ugron, Várady és a miniszterelnök ur. (Zaj jobbfélöl.) Az indítványokról lévén szó, quod uni justum, alteri aequum. Elnök: De csak a házszabályokhoz lehet szólani. B. Kaas Ivor: Egészen rövid leszek. Midőn most a miniszterelnök ur figyelmeztetett arra, hogy milyen drága . . . (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Milyen czimen beszél? Nincs joga!) Ugron Gábor: Hogyne! Az inditványkönyv felolvasásához! (Felkiáltások jobbfelöl! Nem lehet!) Elnök: Én a házszabályokhoz való szólás czimén megadtam az engedélyt a szónoklásra. Más czimen nem adhattam meg. B. Kaas Ivor: A házszabályokban van meg, hogy az indítványok napirendre tűzésére határidő szabassák. Ezen a czimen szólottak Ugron Gábor, Várady Károly képviselő urak és a t. miniszterelnök ur. (Felkiáltások jobbfelöl: Az szólhat mindig!) Kérem tehát a t. házat, hogy deczember 9-én, szerdán. 131 a házszabályoknak megígért sértetlen fentartását ujabb sértéssel ne illessék. (Zaj jobbfelöl.) Már végeztem volna, hogyha nem akartak volna megakadályozni. A miniszterelnök ur az indítványok megokolásának napirendre nem tűzését akarja ést ezt azzal indokolja meg, hogy azt most megengedni nem lehet, (Helyeslés jobbfelöl.) mert nagyon fontos dolgok vannak napirenden, a melyek elodázása érzékenyen sérti sok ezer ember érdekét. Azt, hogy mindazok a zavarok, a melyek mostan fenforognak, sértik az állam érdekét, sértik a polgárok érdekét, azt senki sem tagadja és nem is tagadhatja. Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát hagyják abba! B. Kaas Ivor: De: tollitur causa, tollitur effectus. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ez a causa? B. Kaas Ivor: ísem, kegyelmes ur, nem causa. A causa ebben régebbi, csak a gyümölcsöt ezekből a veszedelmekből szedte le excellencziád! A baj régi. Azért mondom, hogy tollitur causa, tollitur effectus, mert ott kellett volna gyógyítani gyökerében a bajt, hogy ezt megelőzzük. De ez csak rövid válasz arra a kifelé szóló izgató beszédre, melyet a miniszterelnök ur mondott. (Zaj és derültség jobb felől. Felkiáltások: Az tények konstatálása!) Az én megjegyzésem másra vonatkozik. Arra, hogy ebben a törvényhozásban, ebben a parlamentben elejétől fogva megvolt a törvényhozói iniciativa. (Egy hang jobb felöl: Azt tudjuk!) Tudjuk, de elfelejtettük. (Derültség jobbfelöl.) Nagyon jól emlékszem arra, mikor a törvényjavaslatokat a ház bizottságai készítették, akkor az indítványozókönyvbe be volt jegyezve Irányi Dánielnek indítványa a polgári házasságra vonatkozólag és ő azt minden évben megismételte. Önök azt minden esztendőben leszavazták. Nem a kötelező polgári házasságról szólt az az inditvvány, de mégis ez érlelte meg önök szerint is az önök törvényhozási működését. Azután azonban jött az a rendszer, hogy minden törvényjavaslat, minden iniciativa csak a kormányra támaszkodik és a parlamenttől, a népképviselettől elvonatik. Semmi sem jött e ház asztalára, soha egy törvény sem tárgyaltatott, a mely nem a minisztériumokban készült, a kormányok által nyújtatott be és a kormánypárt által fogadtatott el, kizárásával minden ellenzéki akcziónak, minden ellenzéki inditványnak. Ez a rendszer volt az, a mely parlamentarizmusunkat és népképviseleti rendszerünket alapjában megrontotta, a mely a népnek saját iniciativáját (Nagy zaj jobbfelöl.) kiirtotta és ezt a parlamentet kormányparlamentté devalválta. És most, t. uraim, még tovább megyünk. Oda jutottunk már, hogy nem is a kormány és pártja készítik a törvényjavaslatokat, hanem azokat titkon Bécsben készítik és Bécsből hozzák ide. (Ellenmondás a jobboldalon.) És a bécsi 17*