Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-354

354. országos ülés 1903 a képviselőház egyhangú határozatának indoka, vétessék fel a jegyzőkönyvbe.« Ez egészen máskép fog hangzani, mint ha egyszerűen a többi felszólalások közt a minisz­terelnök ur kijelentése is benne van. Ezt va­gyok bátor hozzátoldásképen indítványozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Egyszerűen kijelentem, hogy nincs kifogásom az ellen, hogy a jegyzőkönyv ezen pótlással ki­egészíttessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T.ház! Felteszem a kérdést: hozzá­járul-e a ház ahhoz, hogy a jegyzőkönyv Holló Lajos képviselő ur indítványa értelmében ki­igazittassék ? Kovács Pál: Kérem a t. elnök urat, mél­tóztassék a ház határozatképességét konstatálni. (Mozgás jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A határozatképesség kon­statálása kéretvén, a ház tagjai össze fognak számláltatni; Szőtr Pál és Endrey Gyula jegyző urakat kérem fel ennek foganatosítására. (Meg­történik.) A képviselők száznál többen lévén je­len, kérdem a t. házat : méltóztatik- e hozzá­járulni ahhoz, hogy a jegyzőkönyv a Holló La­jos indítványában foglalt kiegészítéssel hitele­síttessék? (Igen!) Kimondom tehát határozat­képp, hogy a jegyzőkönyv a Holló Lajos képviselő ur indítványában foglalt kiegészítéssel hitelesíttetik. A mentelmi bizottság előadója, Maróthy László képviselő ur kivan jelentést tenni. Maróthy László előadó: T. ház! Van sze­rencsém tisztelettel jelenteni, hogy a mentelmi bizottság f, évi deczeinber 4-én ülést tartott, a mely ülésen letárgyalta Krasznay Ferencz, Papp Elek, Hollaky Imre, Konkoly-Thege Miklós, Eggenhofer József, Csávolszky Lajos, Szu­lyovszky Dezső, br. Vojnics István, Szivák Imre. ÍTessi Pál, Pichler Győző, lláth Endre, b. Kaas Ivor, Ugron Gábor, Jankovich Béla kétrendbeli, Lengyel Zoltán, Korodi Lajos, Eötvös Bálint kétrendbeli, Balogh Mihály, Ivánka Oszkár, Visontai Soma, Barta Ödön, Pap Géza, Abaffy Ödön, Nagy Sándor, Tisza István és Rakovszky István képviselő urak mentelmi ügyeit. Midőn az idevonatkozó jelentéseket tisztelettel beter­jesztem, kérem a t. házat, hogy a jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és annak idején napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A mentelmi bizottságnak beadott jelentései ki fognak nyomatni, a ház tagjai kö­zött szétosztatni és azok napirendre tűzése iránt a ház annak idejében fog határozni. Szőts Pál jegyző: Mayer Károly, a men­telmi bizottság előadója! Mayer Károly előadó: T. ház! Van szeren­csém a mentelmi bizottságnak Ráth Endre, Nessi Pál és b. Kass Ivor képviselő urak men­telmi ügyére vonatkozó jelentését (írom. 461, 462, 463) benyújtani. Kérem a t. képviselőházat, hogy a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és napirendre kitűzni méltóztassék. EÉPVH. MAPLÓ. 1901 —1906. XX. KÖTET. deczember 9-én, szerdán. 129 Elnök: A mentelmi bizottság három rend­beli jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és azok napirendre tűzése iránt a ház a maga idejében fog határozni. T. ház! Áttérhetünk az indítvány- és in­terpellácziós-könyvek felolvasására. Dedovics György jegyző: Tisztelettel jelen­tem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul szolgál. (Mozgás a bal­oldalon : felkiáltások: Micsoda-'?) Az, hogy indít­vány nincs, tudomásul szolgál. Ugron Gábor: Ehhez kívánok szólani. Elnök : Az inditványkönyvhöz ? (Zaj a jobb­oldalon : felkiáltások: Nincs indítvány beírva!) Molnár Jenő: Ahhoz, a mi be van irva és I nincs kitűzve tárgyalásra! Ugron Gábor: T. ház! Három indítvány van már huzamosabb idő óta az indítvány­könyvbe bejegyezve. Az inditványkönyvbe be­jegyzett indítványok indokolására azonban még a ház soha napot nem tűzött ki. (Mozgás a jobboldalon. Egy hang : Nem engedtek rá időt!) Most engedünk rá időt, azért szólalok fel. A képviselő inditványozási joga nagyon fontos alkotmányos jog. (Halljuk! a baloldalon.) A képviselő kétféleképen érvényesítheti egyéni tevékenységét a képviselőházban. Először érvé­nyesítheti ugy, ha kérdéseket intéz a kormány­hoz és arra feleletet kap; másodszor érvényesít­heti akként, hogy indítványokat ad be. Más törvényhozások kebelében a képviselők jelenté­keny számú törvényjavaslatot is szoktak indít­ványként benyújtani, annyira, hogy a képviselők törvényjavaslatai oly számot tesznek ki, hogy az sokszor a kormány által benyújtott törvény­javaslatok harmadával, negyedével ér fel. Az, hogy a képviselőnek legyen kezdemé­nyezési joga és e kezdeményezési jognak részese legyen minden képviselő, rendkívül fontos alkot­mányos jog. annak a jognak a használata pedig feltétlenül szükséges arra, hogy a törvényhozás a maga kellő tevékenységét kifejthesse. Mert a miniszterek által benyújtott törvényjavaslatok teljes parlamentáris élet mellett csak egy részét képezhetik azon javaslatoknak, a mely javaslatok és törvényjavaslatok az ország továbbfejlődését meg akarják alkotni. Minden képviselőnek joga van, hogy bizonyos elveket propagáljon, azon elveket törvényjavaslatok formájába öntse, azo­kat a törvényjavaslatokat itt a házban indokolja, a háznak joga pedig ott kezdődik, hogy ezeket az indítványokat és javaslatokat tárgyalásra ki­tűzi, avagy nem tűzi ki. Engedje meg a t. ház, mivé válik az indítványozás joga, hogyha soha a képviselőnek meg nem engedtetik, hogy a maga indítványát itt előterjeszsze, indokolja? Egysze­rűen egy papirosdarabbá, a mely be van irva az inditványkönyvbe, a mely át van nyújtva az elnöknek, de annak indokait a képviselőház soha meg nem hallgatja. A parlamentnek sza­17

Next

/
Thumbnails
Contents